Az 1999-ben bemutatott A Thomas Crown-ügy egy stílusos, intelligens bűnügyi dráma, melyet többek közt azért is szeretünk, mivel a főszereplők, Pierce Brosnan és Rene Russo között iszonyatosan jó a kémia, és imádjuk nézni a macska-egér játékukat.
Persze nem minden hibától mentes a film, így rögtön az első képsorok egyikébe jut egy meglepően látványos baki, amiről a rendező, John McTiernan korábban úgy gondolta, hogy nem lesz annyira feltűnő, ám ténylegesen megvalósítva már más a helyzet.
Miről van szó?
Arról, mikor a címszereplő, Thomas Crown ellop egy Monet-festményt a múzeumból, de az ügyes elterelés és a lezárás okozta zűrzavar közepette sincs ideje arra, hogy a festmény vászontartó kereteit eltávolítsa. A jelenetben azt láthatjuk, hogy Crown leemeli a Monet-ét a falról, egy gyors mozdulattal kipattintja a díszes keretéből, belefekteti az aktatáskájába, majd egy másik szögből mutatva be is csukja azt.
Ezzel két probléma van. Először is szemmel láthatóan az amúgy kisméretű festmény a teljesen kinyitott aktatáska mindkét felére ráfekszik, magyarán, ha összecsukja, akkor a kép belső, vászontartó kerete is eltörik, ami károsítja a méregdrága festmény vásznát is. A másik látványos baki pedig pont ebből következik, ugyanis, mikor Crown az otthonában elrejti a festményt, annak semmi baja nincs, pedig mint láttuk, esély sem volt arra, hogy sértetlenül megússza az aktatáskás kalandot.
Milyen varázslat rejlik abban az aktatáskában?
Mondjuk meg őszintén, semmilyen! Ez egy folytonossági hiba ugyanis ebben a jelenetben, melynek oka egy rendezői döntés volt.
McTiernan nem akarta megmutatni, hogy Brosnan karaktere konkrétan szétzúzza a vásznat feszítve tartó keretet, hiszen nehéz elképzelni, hogy egy műkedvelő így összehajtogatná a 100 milliós festményt, ezzel kockáztatva egy ilyen mértékű sérülést. Ez ugyanis teljesen ellentétes lenne azzal a mondanivalóval, amit a film sugall a nézőnek, hogy épp egy okosan felépített krimit és intelligens karaktereket fókuszba állító alkotást néznek éppen.
A rendezői döntés miatt a jelenet végül hiányosan került bele a végleges változatba, egy folytonossági hibát eredményezve ezzel a lépéssel. McTiernan rendező el is mondta róla:
"Elég bonyolult dolgot csináltunk, amikor a festményt belehajtogattuk az aktatáskába, mert az emberek annyira megdöbbentek rajta, hogy valahogy ki kellett vágnom, és sokkal rövidebbre kellett csinálnom a végeredményt."
A film narratívája tehát figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a festmény megsérül az akció közben, de az alkotók az intenzívebb képsorok alatt bíztak abban, hogy ez majd a nézőknek sem fog feltűnni. Egyébként, ha jól megnézzük a jelenetet (a lenti videóban), akkor közvetlenül 1 perc 58 másodpercnél látszik, hogy tényleg meg fogja törni a keretet.
Mint kiderült, ez nem így történt. Ennek ellenére A Thomas Crown-ügy egy többször újranézhető darabja McTiernan életművének, ami stílusos újragondolása az 1968-as filmnek, amiben Steve McQueen és Fay Dunaway volt a főszereplő, de egyben bizonyítja, hogy nem minden remake lesz pocsék az eredetihez képest.
_30068033.jpg)
_48951093.jpg)
