10 lenyűgöző trükkfelvétel: így készült A bolygó neve: Halál

Cikkek | 2023-09-08 | Juhász Péter

1983-ban a feltörekvő rendezőt, James Cameron felbérelték, hogy írja meg Ridley Scott 1979-es sikerfilmjének folytatását. Félúton szünetet kellett tartania, hogy leforgassa A terminátort, de a produkció sikere, valamint a végül elkészült forgatókönyv annyira lenyűgözte a Fox illetékeseit, hogy zöld utat adtak a filmnek a viszonylag tapasztalatlan 31 éves fiatalemberrel a rendezői székben.
Bár a folytatás költségvetése 18,5 millió dollár volt - 7,5 millióval több, mint Scott filmjének -, még mindig szűkösnek számított, tekintve Cameron forgatókönyvének jóval terjedelmesebb és ambiciózusabb jellegét. Ennek következtében a rendezőnek és csapatának néhány frappáns trükköt kellett bevetnie, hogy víziójukat vászonra vigyék.

1. Tükrözés
Amikor megszakad a kapcsolat a Hadley's Hope kolóniával az LV-426-on, Ripley-t (Sigourney Weaver) egyfajta tanácsadóként alkalmazzák egy csapatnyi tengerészgyalogos mellett. A hiperálom kapszulákat, amelyekből a csapat a bolygóra érve felébred, valóban megépítették. Peter Lamont díszlettervező trükkje az volt, hogy csak a felét készítette el, és a díszlet végére egy tükröt helyezett, hogy megduplázza őket.

2. Zajos képek
Több mozzanatot miniatűrökkel valósítottak meg. Bár a pinewoodi studióban elterülő modellek lenyűgözőek voltak, nem mindig győzték meg a készítőket. Hogy segítsenek a bajon, a stáb gyakran rontotta a képminőséget, analóg hibákkal dúsították, monitorokon mutatták őket, füstben és esőben forgattak.

3. Hamis felvételek
A filmkészítők a vetítés mellett döntöttek, hogy a pilótafülke szélvédőiből és a kolóniaablakokból nyíló kilátásokat mutassák. Ez olcsóbbnak bizonyult, mint a kékvászon-kompozíciók, és lehetővé tette a szennyeződés és a páralecsapódás megjelenítését az üvegen, amit optikailag lehetetlen lett volna kivitelezni. A háttérvetítést alkalmazták a tengerészgyalogosok járművének, a dropshipnek a lezuhanásakor is, ami olyan kameradinamikát tett lehetővé, amelyre az akkori technológia nem volt megfelelő.

4. Drótokon rángatva
A film egyik csúcspontja az a rémisztő jelenet, amelyben Ripley és Newt (Carrie Henn) csapdába esnek két arctámadóval, amelyeket a sunyi Carter Burke (Paul Reiser), a cég embere szándékosan szabadított el. A rémálomszerű pókkezek valójában bábok voltak, és kábelekkel mozgatták őket. Ahhoz, hogy a kamera felé ugorjanak, az arctámadót egy horgászzsinórral rángatták, majd a felvételt visszafelé játszották le, hogy az ugrás hiteles illúzióját keltsék.

5. Fentről lefelé
Akárcsak Scott, Cameron is gondosan ügyelt arra, hogy ahol csak lehetett, eltüntesse a rettegett lények emberi mivoltát. Az egyik technika az volt, hogy a földön kúszó lényeket úgy vette fel, hogy a kamera fejjel lefelé állt, így úgy tűnt, mintha azok a plafonról lógnának. Ez például akkor látható, amikor Michael Biehn (Hicks alakítója) benéz az álmennyezet mögé, hogy kiderítse, hogyan jutottak be a Xenomorphok a szobába.

6. Torkolattűz
Elszabadul a pokol, amikor az idegenek áttörnek az álmennyezeten. A film vizuális hatásainak fokozása érdekében a stroboszkópokat a vadul lövöldöző tengerészgyalogosokra irányították. Ezt a hatást tovább fokozva Ray Lovejoy vágó fehér képkockákat illesztette a felvételekbe. Ennek eredményeként a vágó megjegyezte, hogy a film 12. tekercse több vágást tartalmazott, mint bármelyik mozi, amelyen valaha dolgozott.

7. Pamut gombafelhő
Miután a tengerészgyalogosok nagy részét lemészárolták, Ripley a reaktor mélyére merészkedik, hogy kimentse Newtot az idegenek fészkéből. Bishop (Lance Henriksen) segítségével megmenekülnek, éppen mielőtt az atomreaktor felrobban. Az ezt követő gombafelhő vattából és üvegszálból készült miniatűr szobor, amelyet egy izzó világít meg belülről!

8. Lyuk a padlóban
Visszatérve a Sulacóra, Ripley és barátai kellemetlen meglepetésben részesülnek a potyautas királynő személyében, aki kettészakítja szerencsétlen Bishopot. Erre a pillanatra egy kettévágott Henriksen-bábut építettek, amit az az egyszerű trükk követett, hogy a színész lábait egy a padlóba vágott üregbe rejtették. Az első filmhez hasonlóan az android vért tejjel ábrázolták. Ez a forgatás előrehaladtával fokozatosan savanyodott, a színész legnagyobb bánatára, mivel a forgatókönyv szerint teljesen elöntötte a cucc, sőt ki is kellett köpnie a szájából.

9. A finálé csatája
Az idegen királynő bábut a Stan Winston Studios építette és működtette. Két bábos rejtőzött el benne, míg mások rudakkal mozgatták a lábakat, vagy irányították a darut, amelyről a gigantikus test lógott. Az ikonikus erőgép működése is hasonló volt, egy belsejében elrejtett testépítővel és egy súlyos tartószerkezettel. Mivel ezek az elképesztő jelenetek még a digitális technológia segítségével eltávolított drótok kora előtt készültek, az összes kábelt és rudat füsttel és árnyékokkal kellett eltakarni, bár még mindig felfedezhetők az olyan képkockákon, mint például ez.

10. Harc kicsiben

A végső harc felvételéhez miniatűröket is alkalmaztak. A díszlet alól rudakkal és kábelekkel irányítva a bábuk komoly mozgásokat tudtak végrehajtani, például a légzsilipbe esés, ami a normál méretű kellékekkel igen nehéz feladatnak bizonyult volna. (Amikor a légzsilip ajtaja kinyílik, a háttérben látható csillagmező egy fekete drapéria, karácsonyi fényekkel!) A két pillanat összeollózása izgalmas finálét eredményez ennek az időtlen klasszikusnak.

Forrás; neiloseman

Címkék:   aliens: a bolygó neve: halál   trükkök   filmkészítés   james cameron   sigourney weaver