Gyöngyszemek a kenguruk földjéről, avagy a legjobb ausztrál filmek

Cikkek | 2018-07-28 | Ben Palmer

Ismételten jelentkezünk cikksorozatunkkal, immáron a negyedik résszel, melyben ezúttal Ausztrália legjobb alkotásait szedtük össze nektek.

Az ország filmes múltjáról leginkább azt érdemes tudni, hogy a hetvenes évek végéig nem igazán jegyezhetünk fel Ausztráliából semmilyen érdemleges munkát, főleg a második világháború lezajlása után, mert egyrészt egyetlen mozijuk se jutott el a nemzetközi ismertségig, másrészt ebből az okból kifolyólag a gyártó cégek inkább a sorozatokra koncentráltak és azokra fektették a nagyobb hangsúlyt.

Mára azonban már ott tartunk, hogy jobbnál jobb műveket kapunk világunk ezen részéről, arról nem is beszélve, hogy igazi első osztályú színészek nemesbítik napjainkban Ausztrália filmes örökségét.

Legnépszerűbb ausztrál színészek: Russel Crowe, Hugh Jackman, Heath Ledger, Mel Gibson.

Legnépszerűbb ausztrál színésznők: Nicole Kidman, Cate Blanchett, Margot Robbie, Toni Colette.

Felvezetésünk után pedig lássuk az általunk megítélt legjobb ausztrál filmeket.

Muriel esküvője (1994):

Egy bájos romantikus komédia Toni Collette karrierjének korai szakaszából, P.J. Hogan rendezésében.

Főszereplőnk Muriel egy bátortalan és csúnyácska lány, aki elkeseredetten álmodozik esküvőjéről, mellyel kiszabadulhatna élete unalmas körforgásából és végre a családja se keserítené meg a mindennapjait. Mikor aztán beleun a várakozásba hősnőnk úgy dönt, saját kezébe veszi a sorsát és elhatározza, hogy jó messzire szökik családjától annak érdekében, hogy szakítani tudjon a múltjával.

Igaz, hogy elsősorban egy vígjátékról beszélünk, de a film sztorija legfőképpen a keserédes humorra épít, mely mögött sokkal több érzelem leledzik, mint azt gondolnánk.

Tanna (2015):

Egy kevesek által ismert alkotás, mégis megkérdőjelezhetetlen a helye a listába, hiszen az ausztrál filmtörténelem első Oscar- jelölt darabja ez, nem is érdemtelenül.

Egy rendkívül érzelmes darab a Tanna, mely fontos üzenetet közvetít bizonyos hagyományok és kultúrák elavultságával kapcsolatban, valamint az egyéni szabadsághoz való igény fontosságára is felhívja a figyelmet.

Vörös kutya (2011):

Kriv Stenders rendező életrajzi komédiája nem igazán ismert széles körben, pedig egy roppant szórakoztató darabról van szó a műfajon belül, melyet megkoronáz a pompás ausztráliai táj és a remek operatőri munka.

Ezt a filmet leginkább kutyabarátoknak tudom ajánlani, hisz egyértelműen a négylábú jószág a főszereplője a sztorinak, melyben az állat kalandozásait követhetjük nyomon miközben az a fél országot átutazva keresi gazdáját.

Érzelmes, jó hangulatú alkotásról beszélünk, melynek egyébként egy folytatása is készült, de méltatlanul gyenge lett a második rész az elődhöz képest.

The Babadook (2014):

Egy kiváló horror dráma, egy édesanya megpróbáltatásairól és küzdelméről, amiben főszereplőnk szétesett életét próbálja összeszedni, miközben viselkedés zavaros fiát is igyekszik tisztességgel felnevelni. Azonban a nő helyzetét nem könnyíti meg, hogy hozzájuk kerül Mr. Babadook névre hallgató gyerekkönyv, aminek hatására a fiú állapota rosszabbodni kezd, Amelia pedig egyre valószínűbbnek gondolja, hogy talán nincsenek egyedül a házukban.

Veszett vidék (2017):

Listánk legfrissebb darabja (kritikánkat itt olvashatjátok róla) egy lassú folyású western dráma, és kiváló hajszafilm, melyben egy őslakos pár utáni hajtóvadászat alakulását követhetjük nyomon.

Warwick Thorton mozija egy végletekig feszült történet jogi és erkölcsi kérdésekkel megtűzdelve, nagyszerű atmoszférával. A műfaj kedvelőinek erősen ajánlott.

Gallipoli (1981):

Egy ausztrál háborús film, mely mára már igazi klasszikussá vált Peter Weir rendezőtől (Truman Show, A kis szemtanú) és Mel Gibsonnal a főszerepben.

Frank Dunne és annak barátja szemszögéből éljük meg a háborút, miután a két feltörekvő sprinter (Mel Gibson és Mark Lee) csatlakozik az ausztrál hadsereghez az első világháború idején. Ám amikor a Gallipoli- félszigeten a törökök ellen kell harcolnia hőseinknek olyan élményben lesz részük, ami teljesen megváltoztatja aztán nézeteiket a háborúval kapcsolatosan.

Romper Stromper (1992):

Szintén egy korai alkotás, ezúttal Russel Crowe karrierjéből, mely film története talán napjainkban válik csak igazán aktuálissá, hiszen Geoffrey Wright mozija egy olyan faji megkülönböztetésen alapuló gyűlölettel és erősszakkal teli sztorit mesél el nekünk, melyben a munka nélkül tengődő fiatalok a bevándorlókat akarják felelősségre vonni saját bizonytalanságuk miatt.

Animal Kingdom (2010):

David Michod rendezése az utóbbi évek egyik legjobb krimijeként érkezett meg a mozikba 8 évvel ezelőtt, ráadásul igazi sztárparádéval volt megtámogatta a film, hiszen olyan színészek kaptak benne szerepet, mint Joel Edgerton, Guy Pearce, vagy éppen Jackie Weaver.

Egy nyomasztó hangulatú film remek történettel és nagyszerű alakításokkal, melyet mégis igen kevesen ismernek széles körben.

Az ajánlat (2005):

Az ausztrál westernek alfája és omegája.

John Hillcoat filmjében minden meg van, ami a zsánerre jellemző: kimért tempó, feszült atmoszféra valamint egy véres és mocskos történet, melyben a rendező bátran feszegeti a moralitás és igazságszolgáltatás határait, és nem rest akár a legváratlanabb fordulatokkal sokkolni a nézőt. A szemkápráztató operatőri munka, továbbá a csodaszép zenei betétek mára igazi klasszikussá tették ezt a művet.

Mad Max trilógia (1979-85):

A széria, mely egy csapásra fellendítette az ausztrál filmipart, és a trilógia mely egybeforrt George Miller illetve Mel Gibson nevével. A Mad Max letette az apokaliptikus filmek első alapköveit és a Charlton Heston féle Majmok bolygója mellett a műfaj legfontosabb darabjává vált.