Rambo háborúja – avagy, mik rejlenek a széria hátterében

Cikkek | 2019-09-11 | Juhász Péter

Rambo lassan 40 éve harcol töretlen sikerrel szerte a nagyvilágban. A vietnámi háborút megjárt ex-katona legendás története 1982-ben kezdődött, David Morell könyve alapján, Ted Kotcheff rendezésében és Sylvester Stallone főszereplésével. 

Stallone túl a Rocky sikerén, annak már a harmadik része után nyúlt ehhez az anyaghoz. A Morell írta könyv jogáért 1972 óta ment a harc. 1980-ban Mario Kassar és Andrew Vajna szerezte meg a forgalmazási lehetőséget, és azonnal Stallone-t látták esélyesnek a szerepben. A színész kissé beleragadva Rocky karakterébe, kitörési lehetőséget látott a Rambo moziban. 

Rambo a regényben sokkal őrültebb és durvább. Stallone, amint megszerezte a kötetet, elkezdte átírni a karaktert, sokkal kevésbé pszichotikus egyént faragva a veteránból. 

A film forgatása Kanadában kezdődött, jórészt szabad ég alatt, igen hideg időben. A zord időjárással dacolva vágott bele a stáb John Rambo hazaérkezése utáni események tálalásába. A nyílt terepen való forgatás kemény próbatétel volt nem csak a stáb tagjainak, de Stallone maga is megküzdött az elemekkel. Erről így mesélt később Sly: Szememben a könny megfagyott, mikor a motoros üldözést vettük. Nem szeretek panaszkodni, mert jól megfizettek a szerepért, de az a felvétel kemény diónak bizonyult. Nehéz volt koncentrálni motoron, egy szál atlétában, jeges széllel szemben száguldva. Alig láttam valamit.

Kotcheff így mesélt: Az időjárás, meg a forgatás körülményei következtében egyre jobban sajnáltuk Rambo-t. 

Richard Crenna, aki Sly felettese a filmben így emlékezett: Megérkeztem a forgatásra, lábamon a nadrág alatt harisnya, pufajka felül, Sly meg ott van egy szál atlétában. Én kezdtem vacogni helyette. 

Rambo nevének eredete igen mókás. Az író felesége érkezett egyszer haza bevásárlásból egy igen ízletes almafajtával kezében, melyet megkóstolva Morell megkérdezte, milyen fajtáról van szó? Mire felesége: Rambo. 

Stallone amúgy számos sebesülést szerzett a forgatáson. Mikor például leugrik a szikláról és felhasítja a faág karját, a színész maga hajtotta végre a mutatványt, és a biztosítás ellenére tényleg megsérült. A fájdalmas kiáltás valódi fájdalomból fakadt. 

A film első vágás után 3 óra hosszúra sikerült, és annyira nem nyerte el Stallone tetszését, hogy meg akarta vásárolni a nyersanyagot, hogy elégesse a totális kudarcot elkerülendő. Egy újabb vágás után lett végül 93 perces hosszúságú a mozi, melyet már be lehetett mutatni. A végső vágást látva 40 perc elteltével már a nemzetközi forgalmazási jogok 5 perc alatt keltek el. 

A könyvben Rambo 18 embert öl meg. Andrew Vajna a karaktert más színben szerette volna bemutatni, jóként ábrázolva a meghurcolt ex-katonát, így gyakorlatilag nem látunk a filmben konkrét áldozatot.

Eredetileg a film végén Rambo karaktere is meghal, de az alkotók végül elvetették az ötlete, a többi már történelem.

1985-ben készült el a második Rambo film, mely az év második legnagyobb bevételre szert tevő alkotásnak bizonyult, és a széria legsikeresebb darabjai is lett egyben.

A film igazi popkulturális ikon lett. Játékkonzolok, Arcade gépekre került, megannyi marketing tárgy látott belőle napvilágot, poszterek, pólók képében, könyv változatban is megjelent, a korszak egyik legtöbbet emlegetett mozis darabjaként került a nagykönyvbe.

Volt egy elképzelés, miszerint Rambo társat kap a második film nagy mentőakciójába John Travolta személyében, ám ezt az elképzelést Sly elvetette. 

Számos nehézség, tragédia árnyékolta be a forgatást. Az egyik speciális effektekért felelős stábtag halt meg egy elszabadult robbanásban, valamint trópusi vihar tépázta meg a díszleteket.

James Cameron írta meg a film első változatát, ám végül számos dolgot maga Stallone változtatott meg a történetben. Cameron nem szívesen emlegeti sajátjának munkáját a Rambo második epizódja kapcsán. 

Az orosz Podovsky (Stephen Berkoff) szerepére eredetileg Dolph Lundgren volt a kiszemelt. Ezt azért megnéztük volna!

Lundgren így került végül a Rocky 4. részébe.

A film javarészt Mexikóban forgott. Számos zászlót kellett eltakarni például a repülő támaszpont jeleneteiben, aminek épületeit amúgy tájfun is megtépázott.

A stáb elmesélése alapján a forgatási munkálatok jelentős része olyan volt, mint valami óriási zuhanykabinban készültek volna, köszönhetően az esős jelenetekért. 

A második rész egyik legnagyobb különbsége Rambo karakterét illetően, annak érzelmi életének nagyobb térnyerése. Míg az első részben javarészt egy kihűlt, érzéketlen harcos benyomását kelti, addig itt már újra pislákol benne némi emberi érzés lángja. 

Bowie, Arizona tisztelgés az Alamoi ütközet egy nagy harcosa előtt. Jim Bowie és Rambo is megannyi áldozatát késsel intézte el. 

A széria egyetlen olyan darabja, mely Oscarra lett jelölve! Legjobb effektusok, hangvágás effektusok díjára volt esélyes, de végül a Vissza a jövőbe lett a befutó. 

Eredetileg a film címe: First Blood II lett volna, ám Stallone ragaszkodott a karakter nevéhez csakúgy, mint a Rocky esetében. Így a harmadik film már mehetett Rambo III címen.

George P. Cosmatos rendező eredetileg Thaiföldön akart forgatni, ám a helyszínre utazva jöttek rá, eszméletlen nehéz a dzsungelben dolgozni, így maradt a produkció Mexikóban. 

Még rizsföldeket is telepítettek a hitelesebb környezet megteremtéséért. 

 

Sly Stallone-t mindig is érdekelte Afganisztán, és az ott zajló háború az Oroszok és a Mujahedin között. Így esett választás a Rambo III történetének Afganisztánba való helyezésére. 

Peter MacDonald 31 évnyi filmes berkekben eltöltött év után kapta meg első nagyjátékfilmjét.

A forgatókönyvet Sly írta Sheldon Lettich közreműködésével, és a maga 63 milliós költségvetésével a kor legdrágább filmjének számított. 

A film Izraelben, Thaiföld és a kaliforniai Yuma területén forgott.

Az forgatás 1987. augusztus 30-án, a Holt tenger feletti fennsíkon indult, és 1988. január 28-án ért véget. A stáb 3 hónapot dolgozott Izraelben és 4 hetet Thaiföldön. 

A forgatás az egyik legnehezebb jelenettel indult. Trautman kiszabadítása az erődből több, mint 300 embert igényelt, akiknek ki volt adva; naponta legalább 2 liter folyadékot igyanak, elkerülendő a dehidratáltságot. Nehezebb dolga Slynak és Crennanak volt, akik rengeteg jelenetben futottak a kamera előtt.

Egyik jelenetben Sly-t majdnem lefejezte egy helikopter rotorja. Ő csak ennyit mondott; „Legalább megúsztam volna a hajvágást.”

A másik legnehezebb felvétel a végső csata. 1000 ember, különféle helikopterek, robbanások, Beduinok, számos épület felhúzása majd totális megsemmisítése állt a jelenet középpontjában, mindezt kizárólag élőben leforgatva. Nem volt még digitális lehetőség megúszni a kalandot. A 200 fős stáb 75 járművet, 3 helikoptert és 6 kamerát használt fel a jelenetért. 

A híres lovas játékhoz 70 spanyol lovas érkezett, hogy a 6 napon át tartó felvétel végül a filmben is látható eredménnyel záruljon. Sly maga is megtanult lovagolni, a forgatási szünetekben együtt dolgozott a csapattal, vagy trénerével edzett. 

Ebben a részben Rambo karaktere még tovább fejlődött. Atyai érzésekkel és múltjával való megbékélésével is meg kellett küzdenie a történet szerint. 

A thai forgatáson a templomi építkezés jelentéhez külön engedélyért kellett folyamodniuk. A buddhista területen ugyanis szigorú szabályok mellett lehet csak forgatni. Stallone mindeközben a film nyitójeleneténél látható bot harc alapjait sajátította el a helyszínen.

Stallone egy 12 millió dolláros kisrepülőgépet is kért fizetsége gyanánt. Megkapta.

A film munkacíme így festett: Full Circle: First Blood Part III.

Az 1990-es Guiness Rekordok könyvében a Rambo 3. része a maga 221 erőszakos jelenetével, 70 robbanásával és a több, mint 108 halálos áldozatával minden idők egyik legerőszakosabb mozijaként került említésre, noha a negyedik filmben 226 áldozatot számlálhatunk. 

Rambo lova a harmadik részben később az Indiana Jones és az utolsó Kereszteslovag című epizódban volt látható.

Az eredeti vágásban Rambo a film végén nem tér vissza az Államokba, elköszön Trautmantől, hogy megtalálta helyét a lázadók közt és így felettese egymaga indul el a végefőcím alatt. 

1988 után legközelebb Ramboval 2008-ban, Burmában találkozhattunk. 

A film joga eredetileg 1997-ben a Carolco bukása után a Miramaxhoz került, tervben is volt egy 4. rész, ám Sly nem érezte őszintének a dolgot. Így a jog újabb gazdát cserélt 2005-ben, a Nu Image és Millenium Films lett a jogutód, Stallone pedig a Rocky Balboa sikerén felbuzdulva vágott bele az újabb Rambo moziba.

A sokáig tartó huzavona oka a film megszületése körül annak történetében rejlett. Nehézséget jelentett ugyanis egy megfelelő forgatókönyv megszületése. Sly a „nagyvilágban vándorló Rambo-t” látta maga előtt, egy elképzelés szerint viszont Mexikóban emberrablókkal küzdött volna meg (most már akár ironikus is lehet erről a történet fonálról olvasni).

A filmet eredetileg más rendezte volna, de nézetbeli különbségek következtében otthagyta a projektet. Stallone végül maga vette kézbe a dolgokat, végül is miért ne pont Rambo rendezné Rambo-t?

Ted Kotcheff technikai konzultánsként működött közre.

Az elhunyt Richard Crenna helyére eredetileg Josh Brolint szánták, ám végül elvetették az ötletet.

A megszokott zeneszerző, Jerry Goldsmith szintén eltávozott időközben az élők sorából, így a széria új művészt köszönt e téren Bryan Tyler személyében.

A kis költségvetés miatt lett a negyedik rész ennyire véres. Sly azt mondta, „a művér olcsó, akkor adjunk neki! Legyen a film jó véres.”

Amúgy a burmai állapotokról így nyilatkozott: „A pokol kapuja. Mindenütt levágott kezű, lábú és fülű emberekkel találkoztunk, lövések húztak el a fejünk felett.” A forgatás alatt épphogy nem lőtte le őket a burmai hadsereg. 

Stallone nem akarta a John Rambo címet, mert azzal a széria utolsó részeként foghatják fel a nézők. Így végül Rambo-ként is futott.

A Lionsgate eredetileg Rambo: To Hell and Back címen vitte volna moziba a filmet, de Slynak ez nem tetszett. 

Burmában betiltották a filmet, egyenesen felléptek annak bárminemű terjesztése ellen, ám kalóz kópiákon mégis eljutott a nagyérdeműhöz. Számos sorát, köztük az ikonikus „Live for nothing, or die for something” egyenesen jelképes erővel terjed. Stallone úgy nyilatkozott; „Ez a legbüszkébb dolog, ami filmmel kapcsolatban valaha érhet”

 

 

 

Címkék:   rambo   sylvester stallone   érdekességek