Ha a nő az úr a stábban - A világ leghíresebb rendezőnői

Cikkek | 2019-09-25 | Juhász Péter

 Mint megannyi esetben, Hollywood kapcsán is fennáll még mindig az a tendencia, hogy hajlamosak vagyunk az Álomgyárat kizárólag férfiakkal feltöltve elképzelni, pedig számos esetben nők dolgoznak egy-egy projekten. Csakúgy, mint mondjuk filmvágók (Mary Sweeney, David Lynch jobbkeze) esetében, úgy filmrendezők tekintetében is többször találkozhatunk a szebbik nemmel, mint azt gondoljuk. A legnagyobb nevekről essen most szó cikkünkben!

Mindközül a legismertebb talán Kathryn Bigelow, James Cameron volt felesége, aki elsőként kapta meg a legjobb rendezésért járó Oscar-díjat 2008-ban, a Bombák földjénért. Neki köszönhetjük továbbá A Bin Laden hajszát és a Holtpontot is Keanu Reeves és Patrick Swayze főszereplésével, valamint a Strange Dayst. Bigelow nő létére igazán kemény és macsó filmeket hozott nekünk, melyben férfi rendezőket megszégyenítve dirigált elképesztő jeleneteket.

Folytassuk a sort, mondjuk Sofia Coppolaval, aki a neves rendező Francis Ford Coppola lánya és olyan kiváló filmeket köszönhetünk neki, mint az Oscar-díjas Elveszett jelentés, vagy Az öngyilkos szüzek című alkotás. Coppola kisasszony filmjei könnyen felismerhetőek, általában érzelmekre ható, mély és erős darabokról van neve alatt szó melyek komolyabb hangvételű utazásra invitálnak.

Jane Campion egészen biztosan nem cseng ismeretlenül a mozi világának szerelmeseinél, hiszen ő dirigálta a Zongoralecke című klasszikust, mely Aranypálma díjat kapott Cannes-ban és Oscarra is jelölték érte. A film zenei anyagáért Nagy-Britannia leginnovatívabb és legünnepeltebb zeneszerzőinek egyike, Michael Nyman felelt,  aki előadó, karmester, zenekarvezető, zongorista, szerző, zenetudós,  korunk leginkább magával ragadó és kulturális ikonjainak és épp díszvendégként tart előadást a Magyar Nemzeti Filmalap Fast Forward Programjának keretében.

Catherine Hardwicke neve alatt futottak a Twilight-filmek, és noha alaposan megosztotta a közönséget túlontúl érzelmes és romantikusra vett fantasykkal egy tény, a Robert Pattinson és Kristen Stewart fémjelezte széria milliókat szegezett a vászon elé hatalmas hírnevet szerezve a rendezőnőnek. 

Ugorjunk vissza az időben bő 100 évet! Alice Guy-Blaché volt az első női filmrendező, 1896-ban ő készítette el az első játékfilmet és élete során több mint 1000 rövidfilmet készített. Nevéhez fűződik továbbá a külső helyszín használatának felismerése és a közeli felvétel készítésének, mint operatőri lehetőség érdemi kivitelezése.

ABBA, Meryl Streep és minden idők legnagyobb bevételét elérő női rendező dicső címe? A válasz; Phyllida Lloyd. A Mamma Mia sikerén felbuzdulva színházi munkássága után ismét Meryl Streeppel dolgozott és készítette el a Vaslady című mozit, melyben a Thatcher-korszakról mesél őszintén, Streep kiváló játékával körítve.

Tazuko Sakane nevét azért illik ismerni, mert ő volt az első japán női filmrendező, akit elismert az 1960-as években még eléggé férfi központú gondolkodással megáldott keleti filmvilág. Nevéhez köthető az első női dokumentumfilm rendezői cím is.

Nancy Meyers neve alapján azonnal beugrik néhány könnyed hangvételű klasszikus. Meyers vígjátékaiban a legnagyobb nevekkel dolgozik, sajátos stílusát mérföldekről felismerni, és olyan címekkel gazdagította a mozi világát, mint a Holiday, a Mi kell a nőnek? Mel Gibsonnal, vagy a Minden végzet nehéz Jack Nicholsonnal, Keanu Reeves-el és Diane Keatonnel. Meyers rendezőként az 1998-as Apád-anyád idejöjjön! című filmmel debütált 1998-ban.

Ha Mira Nair neve elsőre nem ugrik be, azonnal segítek! Ő rendezte az Esküvő monszun idején című filmet, mely egy hagyományos pandzsábi esküvő bonyodalmait mutatja be Delhiben és felejthetetlen zenéjével emeli ki az egyes jelenetek fontosságát. Az indiai rendezőnő nevéhez olyan további címek fűzhetők, mint a 2004-es Hiúság vására és a 2007-es Idegen név.

Greta Gerwig a Lady Bird című filmjével robbant be a köztudatba, melyért piszokmód nem kapott Oscar-díjat. A zaklatott tinédzser létről tökéletes portrét festő moziban Saoirse Ronan elnyerte alakításával a legjobb színésznőnek járó Golden Globe-ot musical/vígjáték kategóriában. A film remek forgatókönyvét is Gerwig jegyzi.

A kritikusok általi legjobb fogadtatásban részesülő és legnagyobb bevétellel járó DC filmet is egy hölgy dirigálta. A Gal Gadot főszereplésével készült Wonder Woman rendezője ugyanis, Patty Jenkins. Nevét már csak ezért a szép teljesítményt elérő Marvel ellenpólusért is érdemes megjegyezni!

Az énekes/színésznő díva Barbra Streisand nem éppen direktori munkásságáról ismert, ám rendezői debütálásával azonnal Golden Globe-díjat nyert, mellyel egyedülálló a mozi világában. A film, melyben főszerepet is játszott, a nagysikerrel futó Yentl volt 1984-ben.

Angelina Jolie-t azért említsük meg, mert színésznő létére csinált több, egészen jól működő filmet is. A vér és méz földje mellett a Rendíthetetlen és a kevésbé sikeres, akkori férjével, Brad Pittel forgatott A tengernél is a neve alatt forgott.

Agnés Varda neve megkerülhetetlen a női direktorok sorában. A brüsszeli születésű, Franciaországban élő rendezőnő a filmtörténeti jelentőségű francia új hullám egyetlen női tagjaként indult, és olyan alapfilmeket rendezett, mint az 1955-ös Párbeszéd vagy az 1962-es Cléo 5-től 7-ig. Varda több feminista filmjében is a nő társadalomban betöltött helyéről és szerepéről mesél. Legnagyobb figyelmet pedig akkor generálta, amikor 2017-es dokumentumfilmjét, az Arcélek, útszéleket Oscarra jelölték, ezzel ő lett a díjátadó történelmének eddigi legidősebb Oscar-jelölt művésze. Varda 90 évesen hunyt el 2019-ben.

Hazánkat képviselve Enyedi Ildikó neve senki előtt nem lehet ismeretlen! Enyedi alkotói pályája csúcsán a 90-es évek elején a Cannes-i Filmfesztiválon Golden Camera díjat nyert Az én XX. századommal, valamint ő készítette a „Testről és lélekről” című filmet, mely a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon került bemutatásra, ahol Arany Medve díjat nyert. Magyarország színeiben Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.

Végül, de nem utolsó sorban szóljunk pár szót a történelem egyik legfontosabb és legnagyobb filmes alkotójáról, Leni Riefenstahlról, aki a Hitleri rémuralom propagandafilmeseként vonult be a lexikonokba. Leni legismertebb alkotásai közül is kiemelkedő fontosságú „A hit győzelme” (1933), amelyet az 1934-es nürnbergi náci pártkongresszust megörökítő „Az akarat diadala” követett. A korszak legismertebb propagandafilmeseként egy olyan politikai rendszerbe engedett betekintést, mely az egész világra hatással volt. Az 1936-os berlini olimpiát bemutató alkotását a filmtörténet remekműnek tartja, köszönhetően az olyan egyedi technikai megoldásoknak, melyet előtte még nem használtak aktívan mozgóképen. Az Olimpia-filmben jelenik meg először a futók mellett száguldó kamera, légi felvételek valamint teleobjektív használata, a filmezésben ma már rutinnak számító kamerakezelési módszerek. 1962-ben Afrikába ment, hogy fotósorozatot készítsen a Nuba nevű törzs életéről. Az akkor hatvanéves Leni mintegy hat hónapot töltött a közösségben, megfigyelve annak mindennapos működését. Élete utolsó szakaszaiban tenger alá merülve dolgozott, a Mélytengeri hangulatok bemutatóját követően 101 évesen hunyt el 2003-ban.  

Címkék:   rendezőnők   enyedi illdikó   katherine bigelow   patty jenkins