És eljött vég? - TRANSFORMERS: A KIHALÁS KORA (2014) kritika

Házimozi ajánló | 2017-06-21 | Turbók Krisztián

A kártékony hatások elkerülése érdekében a film megtekintése elött kérjük kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.

Neneneneneneneneneeeeeeeeeeeeeeeee!!!!!!

Hirtelen ez jutott eszembe a negyedik Transformers -mozi megtekintése közben, mivel Michael Bay filmjével már nagyon átesett a ló túloldalára. Persze mondhatnánk ezzel együtt: a  rendező már ott született.

Híven a folytatásokhoz tudjuk, hogy mindenből egy kicsivel több kell, de azért a sokból is megárt az a bizonyos "mégtöbb". 

A film indítása borzasztóan izzadságszagú, látszik, hogy nem lett rendesen kigondolva ez az egész. A "folytassuk a sztorit valahogy" tipikus esete forog fenn itt kéremszépen. A film szövegkönyve tele van csupa dilettáns baromságokkal, Bay ráadásul nem is próbált változtatni a filmje szerkezetén.

Egymás után sületlenségek, akció, hülyeségek, lassított naplemente, akció, megint hülyeségek aztán, akció, akció és igy tovább. A film második felére agyam zsibbadása nem látott méreteket öltött, és egyfolytában csak a hasonló színvonalat megütő második Transformers- mozi A bukottak bosszúja ugrott be, mint viszonyítási alap, amit még annak idején szintén végigszenvedtem.

Bayék az új trilógiához (mert ugye az lesz, ha nem több) a Transformers 3-mat vették alapul és látványban azt szerették volna még jobban megugrani, de azért van, ami már tényleg kártékony az emberre nézve, és ha valami, hát a Transformers: A kihalás kora annak nevezhető.

A film története azután indul, hogy az előző részben egy nagyszabású csata szépen a földel tette egyenlővé Chicago belvárosát, de ugyanakkor megmentette a világot. Ahogy az emberiség újra kezdi megszokott életét, egy titkos csoport bukkan fel, amely megpróbálja befolyásolni a történelem menetét. Eközben egy új, hatalmas, ősi veszedelem veszi célkeresztjébe a Földet. Az emberek egy új csoportjának segítségével Optimusz Fővezér és az Autobotok az eddigi legfélelmetesebb kihívásukkal néznek szembe. 

A kihalás kora egy pontig élvezetes, de be kell látni, ilyen filmnél nem kellene a végletekig elhúzni a játékidőt, ugyanis ez ebben az esetben indokolatlanul hosszú. Elképesztő 166(!!!) perces hosszúságával Transformers 4. része az eddigi leghosszabb, és ezzel együtt megkockáztatom, hogy a legrosszabb robotos film. Nagyon sok a szemnek, főként a moziban nézve volt ez több esetben is zavaró tényező, ugyanis elképesztő káosz uralkodott a vásznon. A robotok megszólalása pedig szintén a kínos momentumokat erősítik a filmben, hogy a szánalmasan szar szinkronról ne is beszéljünk.

A színészfrontot ezúttal sikerült megint csak megtoldani néhány modellel, és a "színésznek" nevezett húsanyag is jelen van. Mark Wahlberget nem szeretném bántani, mert ő egy remek, drámai színész és talán ő az egyetlen (még talán Stanley Tuccin kívül) aki bizonyította már tehetségét, de ezért vászonrahányt borzalomért még neki is jár az a fekete pont. Wahlberg filmbeli lányát Nicola Peltz alakítja, eszméletlen hiteltelenséggel. Karaktere csupán a Bay- féle “legyen egy dögös szöszi a filmemben” szinten van jelen. Peltz még egy olyan karakterdrámára építő sorozatban is tudott “láthatatlan” maradni, mint a Bates Motel. Jack Reynor meg fogalmam sincs kicsoda, de semmi extra…Tucci meg sikeresen eladta magát bohócnak. Gratulálok.

Félresikerült vállalkozás lett A kihalás kora. Ennek ellenére a Transformers rajongók kidimenziózhatták a szemeiket, és világsiker is  lett természetesen. A fiúknak ott van Nicola, meg a csomó, szó szerint szemkápráztató, audióvízuális akcióorgia, a lányoknak meg Wahlberg+Raynor páros. De tulajdonképpen ennyi a film, nem több. A film megtekintése után szemész-szakorvos felkeresése javalott.