Egy trilógia mind felett - A GYŰRŰK URA-TRILÓGIA (2001-2003): Élménybeszámoló a felújított rendezői változatokról

Házimozi ajánló | 2022-11-16 | Sós Áron Árpád

Peter Jackson és csapata egykoron lehetetlen küldetésre vállalkozott, mikor belevágtak A Gyűrűk Ura-trilógia élőszereplős adaptálásába, aminek végén aztán siker koronázta munkájukat. Bár több helyen kompromisszumot kellett kötniük, és nem lett mindenhol kimondottan tökéletes a végeredmény, mégis A Gyűrűk Ura-filmek hatalmas népszerűségre tettek szert, amik összesen 17 Oscart nyertek a bemutatásuk után. Arról pedig nem is beszélek, hogy letették a modernkori fantasy-adaptációk alapköveit, és a mai napig az egyik, ha nem a legjobb feldolgozásként tartják számon őket a filmtörténelemben.

Azonban nem Peter Jacksonék voltak az elsők, akik szerették volna véghez vinni a lehetetlent Tolkien mester eposzi művének adaptálásával, de a korábbi próbálkozások végeredménye rendszerint bukás lett, néhány esetben pedig a filmek el sem készültek. De vajon minek köszönhető Peter Jacksonék sikere? Egyrészt szívvel és lélekkel álltak hozzá a projekthez, másrészt pedig nem a pénzszerzés motiválta őket, hanem, hogy valami maradandót alkossanak, méltó módon adaptálják Tolkien művét. Ehhez jött még Új-Zéland lakosságának teljes odaadása és a színészek, valamint a stáb profizmusa. A végeredmény pedig magáért beszél: a trilógia bekerült a filmtörténelem megkerülhetetlen alkotásai közé. Nem csoda tehát, hogy a  évfordulójának az alkalmából a mozik újra bemutatták a filmek bővített változatát, immár felújított kiadásban. Nálunk a Pannónia Movie Kft-nek köszönhetően került újra bemutatásra még októberben, A Gyűrűk Ura-filmek felújított rendezői változatai egy nemzetközi újrabemutató sorozat hazai állomásaként. Ennek köszönhetően pedig jómagam is újra átélhettem Frodóék grandiózus utazását. 

Magával a sztorival nem akarok foglalkozni, lévén azt mindenki ismeri. Sokkal inkább arról szeretnék írni, hogy mit adott nekünk az új, felújított változat és milyen élmény volt újra a mozik vásznain látni Tolkien mester világát. 2020-ban Jackson és csapata visszatér a trilógiához, hogy annak vizuális és hangokkal teli világát egy kicsit korszerűsítse. Annak ellenére, hogy az eredeti mű egy részletgazdag, fantasztikus képi világgal rendelkező alkotás - melynek mind a zenei, mind pedig az operatőri munkája zseniális -, mégis közel két évtizeddel bemutatásuk után az alkotások frissítésre szorultak. Ezek lehetnek egyszerűen a képminőség élessége vagy mindazok dolgok megléte, melyek megmutatták, hogy nem mai darabokról van szó. Jacksonék felfegyverezték magukat a modern eszköz adta lehetőségekkel és nekiláttak felújítani a trilógiát. 

A felvételek felújítása során a csapat visszatért az eredeti 35 mm-es filmnegatívokhoz, így a mai modern technológiának köszönhetően nagyobb képaránnyal és szélességgel tudták őket újra beszkennelni, ezáltal a végeredmény sokkal nagyobb felbontású lett. Innentől kezdve pedig digitális színbesorolást alkalmaztak, hogy a lehető legpontosabb és legtermészetesebb kép szülessen meg. A lélegzetelállító végeredmény nem maradt el. Mória koromsötét tárnai még titokzatosabbak és félelmetesebbek lettek. A fehér hó és a csillogó fények ragyogóbbak, mint valaha. Az ikonikus jelenetek visszakapták a bonyolult, tükörszerű részleteiket, miközben a karakterek megszabadultak a szerencsétlenül kinéző kékes-zöldes árnyalataiktól. Gollum pedig még sosem nézett ki ennyire valósághűen, a mozgása mindvégig természetesnek hatott. Ez egyébként a többi CGI teremtményre is igaz, a trollok és olifántok, vagy a sasok egyáltalán nem érződnek műnek, mintha valódi élőlények lennének. Továbbá a seregek megjelenítésénél eltűntek az elmosódások, így minden ilyen képsor végtelenül részletgazdagan fest a vásznon. Ezek mellett néhány esetben a készítők plusz elemeket helyeztek el a jelenetekben. Példának okáért: mikor Faramirék Osgiliathba viszik Frodékat az eredeti változatban nincs a háttérben Minas Tirith, de az újban már ott van. Egyes mordori hadsereg bemutató jelenetekbe plusz trollok szerepelnek. A filmek továbbá új, 8 csatornás Dolby Atmos hangsávot kaptak, hogy egyes hanghatások még hatásosabbak legyenek, aminek köszönhetően Howard Shore zenekarában minden hangszer tisztán kivehető. 

És milyen élmény volt újra átélni ezt az eposzi kalandot? Hát fantasztikus! A Gyűrűk Ura még mai is működik: mind a története, mind zenéje, mind a vizuális világa és a karakterei. Hiába telt el közel húsz év a bemutatója óta, Peter Jacksonék alkotása még ma is ugyanazt a katartikus élményt váltja ki a nézőjéből, mint egykoron. Ráadásul nem érződik a filmek grandiózus hossza sem, hisz a történet egyszerűen annyira gördülékeny, míg a szereplői annyira szerethetőek, hogy magukkal ragadják a nézőt. Szélesvásznon Középfölde felújítva egyszerűen meseszép, sok mai blockbuster elbújhat mellette. Howard Shore taktusai máig gyönyörűen szólnak, ahogy felcsendült a Megye témája egyből elfogott a nosztalgia és olyan érzés kerített hatalmába, mintha hazatértem volna. A csaták és az akciójelenetek még 2022-ben is mesterein vannak megkomponálva. Ahogy felcsendül utoljára a kürt a Helm-szurdokban, ahogy a rohaniak rohamra indulnak, vagy az entek a háborúba menetelnek. Ezen jelenetek még most libabőrös élményt biztosítanak, nagyvásznon meg főképp. 

A Gyűrűk Ura sosem akart több lenni, mint egy mese a jó és a rossz harcáról. Egy tanulságos történet, ahol a rossz elnyeri a méltó büntetését, miközben a jó győzedelmeskedik a végén. Egy grandiózus kaland, szerethető karakterekkel, meseszép tájakkal. Ahol a legkisebbek is meg tudják változtatni a jövő alakulását. A Gyűrűk Ura még 2022-ben is egy mestermű, aminek bérelt helye van a filmtörténelemben, megkerülhetetlen alkotás. Pont úgy, mint Tolkien műve. 

„Olyan ez, mint a nagy regényekben, Frodó úr, amikre mindenki emlékszik. Mind teli voltak sötétséggel és veszéllyel, és néha még a végüket sem akartuk tudni, mert boldogan semmiképpen sem végződhettek. Hogy lehetne a világ újra olyan, mint volt, ha ennyi szörnyűség történt közben? De végül is ez csak egy múló dolog. Ez a sötétség. Még a sötétségnek is el kell múlnia, új nap virrad majd fel! És ha egyszer kisüt a nap, annál tisztábban fog ragyogni. Az ember azokra a történetekre emlékszik, amik jelentettek valamit, még ha túl kicsi is volt hozzá, hogy megértse, miért. De azt hiszem, Frodó úr, én igenis értem, most már tudom! E történetek szereplői gyakran visszafordulhattak volna, de nem tették. Továbbmentek, mert volt mibe kapaszkodniuk. (...) Akad még jó ebben a világban, Frodó úr, amiért érdemes küzdeni.”