A hit mentsvárában – STU ATYA (2022) kritika

Házimozi ajánló | 2022-12-06 | Juhász Péter

Az élet különös dolgokat tartogat. Sosem tudhatjuk, mit hoz a holnap, és abban sem lehetünk biztosak, hogy egy irányba haladunk majd, amíg a bennünk lobogó fény engedi. Könnyen lehetséges, hogy egy szelíd bárányka idővel megvadul, vagy egy vérmes fenevad szépen megszelídül. A sors útjai ugyanis kifürkészhetetlenek. Erről mesél az elsőfilmes Rosalind Ross igaz történeten alapuló filmjében, melynek abszolút főszereplői Mark Wahlberg és Mel Gibson.

Stuart Long hányatott sorsú gyermekkorából a zűrös életű felnőttek közé csöppent. Apja már fiatalon lenézte, megvetette minden próbálkozását az élet színpadán, anyja pedig olyannyira rajongott fiáért, hogy képtelen volt érdemben terelgetni a pályán. Így lett az Elvis Presley rajongó kisfiúból középszerű bokszoló, amatőr színész, bolti eladó, majd végül pap. Az ő története a Stu atya, mely mozi végre visszaadja nekünk Mel Gibsont, élete egyik legjobb szerepében.

Rosalind Ross rendezését először 2016-ban jelentették be, amikor Wahlberg elárulta, hogy egy életrajzi filmen dolgozik David O. Russell forgatókönyvíróval. A színész 2016-ban hallott először Stuart Long történetéről, majd temérdek pénzt fektetett bele saját vagyonából, hogy filmre vigye. Ross írta a forgatókönyvet, aki végül elvállalta a rendezői posztot is. Long szülei, Bill és Kathleen szintén részt vettek a produkció megvalósulásában. A drámai alkotást a kaliforniai Los Angelesben forgatták mindössze 30 nap alatt. Wahlberg a szerep kedvéért félelmetes átalakuláson ment keresztül; felszedett 14 kilót, naponta 7000 kalóriát vitt be. A film szokatlanul erős nyelvezettel dolgozik egy hitről szóló mozihoz képest, kezdetben akadályozták, hogy templomban forgassanak, Wahlberg azonban megvédte a nyelvhasználatot, mint a megtérés előtti és utáni életmód közötti kontraszt hangsúlyozásának legjobb módját. A produkciót végül számos katolikus vezető méltatta, köztük George Leo Thomas püspök, aki felszentelte Stu atyát.

A történet kellőképp nyers ábrázolásmódja őszintén tárja elénk a későbbi atya kaotikus életútját, Wahlberg magabiztosan hozza a zűrös lelkivilágú, folyton önmagát kereső és határait feszegető karaktkert, aki a szorítón kívül is állandó harcokba bocsátkozik. A dolog egyetlen szépséghibája az, hogy nem eléggé feszes, sűrűn ragad bele saját mocsarába és olykor feleslegesen lassít a tempón. Stuart története magában rejti egy katartikus mozi eshetőségét, mégsem képes érdemben letaglózni nézőjét, noha a sztori adná ennek lehetőségét. Gyorsan túllépve a film hibáin, lássuk a pozitívumokat! Mark Wahlberg az a fajta színész, aki bármilyen szerepet vállal, jól hozza a rá bízott karaktert. Egyetlen, aprócska észrevétel, hogy a háttérben örökké Mark Wahlberg marad, holott ez a történet rengeteg potenciállal bír, egy drámaibb színész szerintem sokkal profibban oldotta volna meg a feladatot, de Markra sem lehet panasz. Élete egyik legjobbját hozza a keménykezű bokszolóból hithű pappá avanzsáló figura bőrében. Alakítása érdekében mindent megtett, félelmetes fizikai átlényegülésen esett át, előhozta a kalapból színészi palettája legjavát, és a film végére tényleg megtöri a csendet Stu atya szerepében.

A film másik sztárja Mel Gibson, akinek hollywoodi pályafutása az elmúlt 10 évben mellékvágányon futott, köszönhetően Mad Maxünk finoman szólva rebellis jellemének. Ebben a moziban azonban olyan szerepet kapott, amiben még az örökké morgó, mocskos szájú, erőszakos fráter karaktere is hibátlanul működik. Gibson velejéből játszik, közös jeleneteikben sokkal erősebb „fiánál”, épp ettől lesz valahol ő a film igazi főszereplője. Az életben is neki köszönhette Stuart, hogy a hit felé nyitott, hiszen állandó harca az apjával nagyban befolyásolta személyisége alakulását.

A Stu atya nemcsak a vallásos embereknek lesz remek és érdekes mozi. Mindenkinek erősen ajánlott, akik vívódnak az élet tengerén, nem találják helyüket a létezésben, vagy kételkednek önmagukban és az életben elfoglalt szerepükben. Mindenkire vár ugyanis a megváltás, lehet fájdalommal és könnyekkel teli lesz az odáig vezető út, de semmi sem történik véletlenül. Stu atya története olyan erővel bír, ami sokunknak kell ezekben a vészterhes időkben. Sehol sincs kolbászból a kerítés, senkit sem vár tárt kapukkal az öröm és boldogság fényes birodalma. Ha úgy érzed, ellened fordul minden, sehol sem érzed jól magad a bőrödben, és úgy véled nem kellesz már senkinek, gondolj csak bele; hány embernek nehezebb sokkal az út, mégis tűrik csendesen a viszontagságokat. Ez a hit ereje, merítsünk belőle mindannyian! Ámen!

Képek: TMDb