Sorozatajánló - CSERNOBIL (2019) pilotkritika

Házimozi ajánló | 2019-05-12 | Juhász Péter

1986 áprilisa örökre megváltoztatta a néhai Szovjetunió és Európa helyzetét egyaránt. A távoli Ukrajna területén található, Pripyati mellett fekvő atomerőmű reaktora, melyet a nagy vezér, Vlagyimir Iljics Lenin után neveztek el végzetes folyamatok következtében felrobbant. A tragédia közel apokaliptikus eseményeket hozott magával, mivel senki sem volt képes teljesen átlátni annak következményeit hála a rezsim irányította eltusolási és hárítási eljárásnak. Nyilván nem eshetett csorba a nagy szovjet nemzeten, így nem lehet utólag csodálkozni sem, legfeljebb döbbenten konstatálni, micsoda veszély lebegett világunk felett a robbanást követő napokban.

A robbanás szétvetette a reaktor magját, ezzel oly mértékben emelkedett a radioaktív sugárzás, hogy gyakorlatilag órákon belül végzett mindenkivel, aki a lángokban álló erőműben vagy annak közelében tartózkodott. Márpedig, a közeli városkát kimondottan az erőmű alkalmazottainak és családjainak építették. Az ott élők mit sem sejtettek a tragédia valódi körülményeiről.

A balesetet követően a közvetlen alkalmazottak azonnal tudták, óriási a baj. Mégsem tehettek semmit, mert ennek felvállalása fejekbe, hosszútávon pedig elképzelhetetlen irányba vitte volna az egész Szovjetuniót. Ma már tudjuk, végül nem lehetett teljesen eltusolni vagy megmásítani a tényeket. A lassan Európa fölé kúszó, veszélyes radioaktív sugárzással telített felhőt több helyen is észlelték, a kezdeti tagadásokat felváltotta a kétségbeesett küzdelem, megakadályozni a Hirosima-i atombomba utáni legnagyobb kockázattal járó atombaleset következményeit.

Ma már köztudott azok, akik a reaktor körüli állapot stabilizálását kapták feladatként, néhány héten belül szörnyű kínok között vesztették életüket, a kisvárosban élők és Európa életére pedig örök bélyeget nyomott a rettenetes katasztrófa. Mai napig látható nyomai vannak rákos megbetegedések és torzszülött csecsemők lidérces képében a bő 30 éve történt balesetnek.

Az HBO 2019-ben ennek a történelmi tragédiának szentelte Chernobyl című, 5 részes minisorozatát, melynek első része már adásba is került és a kritikák egyöntetű magasztalása közepette úgy néz ki, a legjobb szériák közé emelkedhet műsorideje végére. Az első rész nekünk is nagyon tetszett, ennek kapcsán született jelen írásunk.

„Még sokkal inkább, mint az általam elindított peresztrojka, Csernobil volt talán a Szovjetunió öt évvel később bekövetkező összeomlásának igazi kiváltó oka. A csernobili katasztrófa valójában igazi fordulópontnak bizonyult: volt egy, a szerencsétlenséget megelőző korszak, és volt egy ettől teljes mértékben eltérő korszak a katasztrófa után.”  Mihail Sz. Gorbacsov

Az első 60 percben az alkotók egyből a mélyvízbe dobják a kedves nézőt, a tragédia perceivel kerülünk közelebbi képbe, a reaktort ért végzetes túlnyomás után a vezérlőben fellépő káosz közben azonnal megtapasztaljuk azt a feszültséggel teli pánikot, amint a dolgozók felismerik ugyan a helyzet fontosságát, várható következményeit mégsem tudnak egyöntetűen dönteni, mert a vezérkar által kinevezett üzemvezetőben azonnal beindul a belé nevelt mechanizmus. A hárítással együtt saját maguk előtt is próbálja tagadni a szituáció fontosságát, és ezzel az egész csernobili tragédia legfontosabb tényezőjét vetíti előre; milyen elrettentő módon létezett az egykori „birodalom” totálisan megvezetett, eszméhez hű bábjaival.  

Az epizód azonnal megmutatja, milyen aprólékos odafigyeléssel készítették el a sorozat alkotói nem csak a tragédia körülményeit bemutató képsorokat, hanem a környezet, a városkép mellett színészek terén is kifejezetten jól megírt, a korszakhoz teljesen illő karakterekkel, remekül kidolgozott, hiteles szereplőkkel találkozunk.Az első 60 percben az alkotók egyből a mélyvízbe dobják a kedves nézőt, a tragédia perceivel kerülünk közelebbi képbe, a reaktort ért végzetes túlnyomás után a vezérlőben fellépő káosz közben azonnal megtapasztaljuk azt a feszültséggel teli pánikot, amint a dolgozók felismerik ugyan a helyzet fontosságát, várható következményeit mégsem tudnak egyöntetűen dönteni, mert a vezérkar által kinevezett üzemvezetőben azonnal beindul a belé nevelt mechanizmus. A hárítással együtt saját maguk előtt is próbálja tagadni a szituáció fontosságát, és ezzel az egész csernobili tragédia legfontosabb tényezőjét vetíti előre; milyen elrettentő módon létezett az egykori „birodalom” totálisan megvezetett, eszméhez hű bábjaival.  

A képi világra sem lehet panasz. Igaz, a mostani sorozatok már sokkal közelebb állnak megvalósításuk terén a mozifilmekhez, mint anno, így nem lehet csodálkozni a brutálisan komoly jeleneteken, és a döbbenetesen hitelesen megvalósított effektekkel megtámogatott cselekményen sem. Vérfagyasztóan izgalmas végig követni a tragédiát követő órákat, a reaktor megmentésén fáradozó, mit sem sejtő tűzoltók és belső munkatársak kétségbeesett próbálkozásait, nem csak az erőműn, hanem a nemzeten esett csorba szebbé tételét illetően. Az alkalmazottak ugyanis, hiába fogták fel és vették észre, ez a tragédia sokkalta nagyobb, mint azt a világ felé kommunikálja a felsőbb vezetőség, tehetetlenül kellett végignézniük nemcsak az egész épület, hanem önmaguk lassú, kínszenvedéssel teli pusztulását is.

Chernobyl az a sorozat, melyet nagyon nem akartunk látni, mégsem bírjuk levenni szemünket a képernyőről. Követve az eseményeket, lassan izzadni kezd a tenyér, görcsbe rándul a gyomor és magunkon is érezni véljük lassan, mivel álltak szemben azok, kik hősi halált haltak ott, aznap éjjel majd sorban a következő hetek, hónapok alatt.

Egyszerre izgalmas és végtelenül szomorú követni az aprólékosan kidolgozott cselekmény szálait, mely hol a túlélésért folytatott ádáz küzdelmet vetíti elénk, hol a városka naivan sétálgató lakóiról mutat ártatlan képeket úgy, hogy végig tudjuk, a halál lebegett felettük. Az első epizód lezárása ennek állít gyönyörű emléket, és jómagam már tűkön ülve várom a soron követő epizódot, remélve ebből a magas szintből cseppet sem ad majd lejjebb az 5. epizód végéig és akkor egy újabb klasszikussal állunk szemben.

Érdekessége a dolognak, hogy a sorozat rendezőjének neve, Johan Renck a 90-es évek Mtv-s zenei klipeket követők előtt egészen biztosan nem lehet ismeretlen, hiszen Stakka Bo művésznéven több popsláger szerzője és előadója is volt. A ’Here We Go Again’ nekem speciel abszolút tini favoritként él emlékezetemben, így nem kicsit döbbentem meg most neve láttán konstatálva, a békebeli muzsikus szcénából videoklip rendezővé, majd ennek a sorozatnak direktorává előlépő alkotóról van szó. Többek közt Madonna számára is rendezett videót, mielőtt az HBO megbízásából elvállalta a sorozatot. Nem biztos, de svéd származását illetően merem azt mondani, a Chernobylt pontosan azért sikerült ilyen remekül alkapnia, mert mint jómagam is, sokkal közelebb álltunk akkoriban a földi pokol tüzesen izzó kapujához.

Mindenkinek csakis ajánlani tudom ezt a különlegesen jól sikerült rémlátomást, melyet nagyon is a valóság ihletett elrettentő mementóként az áldozatok emléke felett és óvó felhívásként, miszerint az ember tudása noha határtalan, de egyben óriási felelőséget is von maga után.

Kiemelt és további képek: IMDb

A sorozat Mafab oldala