Sorozatajánló - Daredevil első évad
Aki a mozi mellett a tévésorozatokat is követi, és szereti a lassan, több szálon építkező univerzumokat, az tudja, hogy a Marvel úgy három éve gyakorlatilag teljes szélességében letámadta ezt a piacot is. Én inkább csak a Netflix-nél készülő sorozatokra figyeltem jobban, amikből az érdeklődésem két sorozatra korlátozódott, a Jessica Jones-ra és a Daredevilre. Annyiból a DD indult volna előnnyel, hogy a sokak által utált Affleck-féle feldolgozást bizonyos vonásaiért még kedveltem is, így a semminél többet tudtam erről a karakterről, de végül csak második lett. Pedig jobb lett volna talán ezzel kezdeni...

Eleve a koncepciója érdekes, rögtön a korszak miatt, amiben játszódik. Az írók röviddel a Bosszúállók mozifilm utánra helyezték az évad eseményeit, megteremtve a kapcsolatot a rivaldafényben pózoló szuperhősökkel, ugyanakkor alapot is szolgáltatva arra a gazdasági, politikai és alvilági átrendeződésre, amit egy "koordinátor" segítségével és irányításával a kartellbe tömörült bűnszervezetek (triádok, yakuza, oroszok... bőséges a választék) a szörnysereg által félig lerombolt város maradványain végre kívánnak hajtani. Nincs ez egyáltalán a néző arcába tolva, de a pár mondattal is jól érzékeltetik, és folyamatosan a háttérben is tartják, hogy Manhattan üvegtornyai mellett Hell's Kitchen pusztuló bérházai, gyártelepei is megszenvedik ezt a helyzetet. A hely, aminek a látványvilága is remek kontraszt, sok árnyékos sarokkal, a sötétbe burkolózva, nátriumsárga fényekkel, amit csak néha törnek meg a luxus apró szigetei, egy elit lakás, egy étterem vagy egy galéria formájában.
Ugyanígy mutatja ugyanannak az éremnek egy másik oldalát Daredevil karaktere. Matt Murdock (ezúttal Charlie Cox alakításában) persze megmaradt ugyanannak a baleset következtében megvakult fickónak, akinek ezzel párhuzamosan minden más érzéke sokkal élesebb lett, és aki nappal kezdő, de elszánt jogászként a hatalomnak kiszolgáltatottak érdekeit próbálja védeni, éjszaka pedig ugyanezt teszi, de már kevésbé a törvények keretei között. Ennyit már a filmből is tudtam róla, és ezért is tartottam remek húzásnak, hogy ebben az évadban nem a "bejáratott" karaktert lehet egy kicsit bővebben megismerni, hanem visszanyúlunk a legelejére, a pokolian vörös jelmez és a spéci botok előtti időszakra. Arra, amikor Daredevil még nem is létezett, csak egy fiatal srác unta meg a naponta megélt jogi mocsarat, a széttárt kezű hatósági embereket, és akart hatékonyabb eszközökhöz nyúlni a bűnözők elleni küzdelemben, és akinek ehhez mindössze a látáson kívüli érzékszervei, a korábban megszerzett harcművészeti tudása, és egy testre feszülő fekete ruhája van egy különleges csuklyával (az a maszk egy külön bekezdést is megérdemelne, annyira tetszett... noha azért az is sokszor eszembe jutott, milyen könnyen lebuktathatná Mattet, ha valaki akár egyszer belegondolna). Az emberfeletti erejükkel vagy a sebezhetetlenségükkel felvértezett hősök mellett az ő képessége szinte elenyésző, ráadásul egyben hatalmas hátrányt is jelent, és mert szerencsére a készítők meg sem próbálták ezt mindenféle vizuális trükkel "radarlátássá" tenni, szokatlanul és kellemesen emberi is a többiekhez képest. Mondjuk ahogy Bruce Wayne-nek is az az egyetlen "szuperereje", hogy van egy valag pénze, csak Mattnek nincs.
Az ellenfelei sem űrlények meg mutánsok, ahogy az még a szintén a környéken élő JJ és Luke Cage esetén is volt (ld. Killgrave), hanem a már fent vázolt alvilági szövetség. Az évad így ebben a formájában jóval közelebb áll egy politikai játszmákkal és tárgyalótermi krimi-vonásokkal fűszerezett verekedős akciófilmhez, mint a Bosszúállók tagjainak kalandjaihoz. Bár ilyet is láttunk már vagy százat, így nem az újdonság erejével fog elvarázsolni, de amilyen alapossággal és tehetséggel összeválogatták az ebben felbukkanó szereplőket, amilyen kisugárzása van szinte mindenkinek (akár az orosz testvérpárra, akár a kimért, de félelmetesen éber kínai vénasszonyra gondolok, vagy Fisk "szabójára"), és amilyen fordulatokat velük fel tudtak építeni, azzal megtette. Az már más kérdés, hogy a csúcsragadozóként bemutatni kívánt Wilson Fisk (Vincent D'Onofrio remek játéka ellenére) nem érte el azt a hatást -noha egyébként izgalmasan vázolták fel a jellemét-, amihez mondjuk Killgrave-nek megvolt a mentális ereje, így a fő ellenfelet gyengébbnek találtam. De csak picivel, hiszen olyan jelenetek kísérték ezt, mint amikor Matt és Fisk először találkoznak személyesen (amiben már eleve a helyszín abszurditása mosolyra fakasztott). Persze amikor már messzire nyúlt a csápjaival, és látszik, mit is jelent, hogy a rendőség kétharmada az ő "alvó ügynöke", más a gyerek fekvése, de ezt csak a hűbéri rendszerével és rettegő rabszolgák százaival tudja elérni.

De remek karakterek sorakoznak Matt segítőiként is. Mondjuk az egy kicsit furcsa volt nekem, ahogy Karen (Deborah Ann Woll) bekerült a képbe az évadnyitóban, de amilyen remek párost alkottak Foggy-val, Matt ügyvédhaverjával (aki egyébként egy pojáca, de legalább stílusos), és ahogy fokozatosan vált egyre vonzóbbá és szerethetővé, gyorsan meg tudtam ezt neki bocsátani; azt a jelenetet, ahogy közösen leoltják Foggy volt nőjét, aki szintén ügyvéd, vagy négyszer néztem egymás után újra. Pedig olyan nő is van a stáblistán, mint Rosario Dawson, csak túl keveset szerepel, akkor is inkább csak "leápolja" Mattet... de nem csak "úgy". De jó a mindent elborító bulvárban fuldokló, kiégett ex-oknyomozó újságíró, a nagyanyjának szánt csempész-szivarral könnyen "vesztegethető" rendőr, és még a lakása miatt panaszkodó Mrs. Cardenas is... és akkor még hol vagyunk Stick-től!
Ha nem lenne ezen a sorozaton a Marvel-logo, néhány egymondatos kapcsolódás az MCU-hoz, és egyetlen epizódszereplő ún. mutáns, akiről semmi nem derül ki, csak annyi, hogy akár tömegpusztításra is használható, semmi nem utalna rá, hogy ez egy szuperhősös sorozat. Akkor ez egy nagyjából "Vak végzet" jellegű akciófilm lenne egy bűntől, félelemtől és korrupciótól rothadó várossal a főszerepben, amit két ember nagyon más célokkal és módszerekkel próbál megtisztítani, csak ebben Fisk útját hullák és rombolás kíséri, hogy Hell's Kitchen főnixként születhessen újjá a romokon, a másik meg -csóró Batmanként- próbálja legalább ebből a szempontból tisztán tartani a kezeit, még ha pár bordát vagy kezet neki sem jelent gondot eltörni, ha információra van szüksége. Tudom, hogy egy idő után összeáll a Hell's Kitchen csapata (a The Defenders augusztusban érkezik), és továbbra sem érdekel mindegyik tagja, de ha a Daredevil Daredevilként is tartani tudja ezt a szintet, akkor mindenképpen érdemes lesz néznem... meg másnak is. :)
Értékelés: