Vitorlát fel! - A KARIB-TENGER KALÓZAI: A FEKETE GYÖNGY ÁTKA (2003) kritika

Házimozi ajánló | 2017-04-26 |

Ki az, aki manapság ne vágyna Disneylandbe? Minden gyerek szereti a meséket és titkon a legtöbb felnőtt is szívesen kalandozna a hatalmas komplexumban. A rengeteg, kastély, hercegnő és egyéb meseszereplő mellett megbújik egy másik látványosság, talán komorabb, mint a megszokott rózsaszín habos- babos dolgok.

„… egy hajó fekete vitorlákkal, a legénysége átkozott és a kapitánya olyan ördögi, hogy a pokol se fogadta be őt…”

1967-ben nyitotta meg az eredeti Karib-tenger kalózai barlangvasút a kapuit a látogatók előtt. Ez már csak azért is érdekes lehet, mert ez volt az utolsó a park látványosságai közül melynek a készítését maga Walt Disney felügyelte. 3 hónappal azelőtt hunyt el, hogy a vasút megnyitott volna.

Ez szolgáltatta a későbbi 2003-as film alapjait. Készítője Gore Verbinski (akiről olvashattok egy életrajzi cikket az oldalon) producere Jerry Bruckheimer (A Sólyom végveszélyben; Pearl Harbor – Égi háború; Perzsia hercege: Az idő homokja) Produkciói fő motívuma az amerikai hazafias érzelmek, az amerikai zászló és a naplementék.

A film a XVII. században játszódik, amikor a kalózok szabadon portyáztak és tivornyáztak, sőt még az angol királyi flottát is megfélemlítették. Teljesen hétköznapi dolognak számít, ha egy part menti várost kalóztámadás ér és a lakosság egy része otthagyja a fogát az összecsapásokban. Na, nem úgy a kisfiúi sármmal rendelkező (egyik) főhősünk. William Turner (Orlando Bloom: Elizabethtown, Gyűrűk Ura, A Hobbit) aki kovácsként tengődik miután a gyönyörű Elizabeth Swann (Keira Knightley: Igazából szerelem, Arthur király) és apja a kormányzó kimentik egy hajótörést követően.

„… hajó és város, mind kifosztva áll, igyunk…”

A fiatalok nem kimondva ugyan, de szerelmesek lesznek (most kell meglepődni) és viszontagságaikból a következő részekre is jócskán jut. A lányt elrabolják (ahogy kell) a fiú megmenti (ahogy kell) a gonosz bűnhődik (ahogy kell) mindenki megkapta, amit várt és ennyi. Mellesleg az első Disney film ami PG-13-as (13 éven aluliaknak csak szülői kísérettel) korhatárt kapott az amerikai korhatár-besoroló bizottságtól. Nem meglepő ismerve a részleteket, mászkáló csontvázak és élőholt majom!

Majdnem unalmas… na, jó így egy egyszerű sablonos filmet kapunk és a főgonosz Barbarossa vagy Barbossa mindenki válogasson, mert a filmek se tudnak dönteni, tehát Geoffrey Rush (A király beszéde, Szerelmes Shakespeare) sem győzi meg teljesen a nézőt arról, hogy ő valóban egy bukásra szánt gonosz karakter. Az igazat megvallva, pontosan arra való, amire később használják. Itt csatlakozik a képbe a karakter, aki köré lassan minden kalózfilm épül, aki nem eljátssza a kalózt, hanem ő maga a kalóz (a kislánya annyira szerette a jelmezét, hogy néha otthon is abban mutatkozott a kedvéért.) Az egész filmet elviszi a vállán Jack Sparrow… KAPITÁNY! Alias ( Johnny Depp: Sweeney Todd, a Fleet Street démoni borbélya, Csokoládé).

Depp az egész filmet a vállára vette, a poénokat nagyrész imprózta, a jelmezében élt tulajdonképpen, a kontaktlencséje pedig napszemüvegként is szolgált, így nem kellett hunyorognia felvétel közben, ha szemben sütött a nap. Ha a vásznon van, akkor csak rá figyelünk, ha pedig nincs, ott arra figyelünk, hogy mikor lesz újra ott. A klisés romantikus és tipikus történetet Sparrow karaktere dobja fel és menti meg. A kalandot humorral ellensúlyozták a készítők és a kezdetekben (gyertyatartó törő jelenet) még Will is brillírozik, később picit talán túl sok szenvedés jut ki neki, ami inkább vágyakozás szíve hölgyéért. Mindezek mellett Bloom is remekül játszik (magyar hangjaként a jól ismert Csőre Gábort köszönthetjük) de a haszontalan szépfiú (hiába figyelmeztette, ostobaságot csinált) szerepéből a harmadik epizódig nem is nagyon látjuk kitörni. Miss Swann se nyújt semmi újat. Főleg később szembesülünk vele, hogy a látszólag elkényeztetett kalandvágyó úri lányka nem ijed meg, ha kardot kell rántania. Személyes kedvencem még az első részben épp csak felbukkanó Norrington kapitány (Jack Davenport: Flash Forward - A jövő emlékei, A tehetséges Mr. Ripley) aki a kényszerű rossz szerepét kapja, de hősiessége és igaz szíve már a kezdetekben megmutatkozik. Az ő karaktere halad át a legkomolyabb jellemfejlődésen a részek során, ami fontos szempont egy lassan 5 részes sorozatnál.

Aki eddig kimaradt, az Elizabeth apja a kormányzó Weatherby Swann (Jonathan Pryce: G. I. Joe: A kobra árnyéka, Trónok harca). A maga módján a nagy bölcsességek kimondója és a fiatalok támogatója, aki mindig a helyes utat követi, de valahogy jobban megbarátkozhatunk a kedves lányát féltő apukával, mint a fent említett Norringtonnal. A filmben a legénységnek is nagyobb szerepet szántak, jók-rosszak egyaránt figyelemközpontba kerülnek, gondolok itt a lecsúszott Mr. Gibbsre vagy Pintel, Ragetti párosra, akik az alkudozás mesterei. Sőt az első részben a legközelebb Gamoraként visszatérő Zoe Saldana is tiszteletét teszi.

2002-ben történt a nagy bejelentés, hogy elkészítik a filmet. A kritikusok egyaránt szkeptikusok voltak a film sikerét illetően; maga a koncepció, hogy a Disney egyik saját park-látványosságára épít egy filmet, pusztán egy merész marketingfogásnak látszott. Mindezek mellett a nagy költségvetésű kalózos filmek sorozatosan buktak meg a mozipénztáraknál (pl: a Kincses sziget kalózai). Ezután jött a meglepetés, nem csak sikeres lett a szórakoztató kalandmozi, de több mint 300 millió anyagi bevételt is termelt csupán Észak-Amerikában.

Az alkotást továbbá öt Oscar-díjra is jelölték: Legjobb smink, Legjobb hang, Legjobb hangvágás, Legjobb vizuális effektek és az Akadémia hagyományainak tudatában meglepő módon a Legjobb férfi főszereplő kategóriákban.

A film sikere láttán a Disneylandban üzemelő vasutat átépítették többek között egy animatronikus szakasszal, amiben Barbossa Jack Sparrow kapitányt üldözi.

A karakterek nem lettem a színészekre írva: Michael Keaton, Jim Carrey és Christopher Walken mind esélyesek voltak Jack Sparrow szerepére. Jude Law, Ewan McGregor, Tobey Maguire, és Christian Bale mind esélyesek voltak Will Turner szerepére. A film ősbemutatója a kaliforniai Disneyland Parkban volt, az eredeti Pirates of the Caribbean attrakció otthonában, 2003. június 28-án. Ez volt az első film, amit Disneylandben mutattak be.

Mondani szokták, hogy a remény hal meg utoljára, nos, ezzel a készítők is így voltak. A „Fekete Gyöngy átka” alcímet később kapta a film, mert bíztak a folytatásban és a sikerben. De pár rejtett utalás is található a cselekményben, melyekkel mintegy felvezették a későbbi részeket. Ilyen a „P” betű melyet Jack billogként visel, amivel a Kelet-Indiai társaság jelölte meg őt. A társaság később nagy szerephez jut. De érdekességként lehet megjegyezni, hogy a billogot valóban alkalmazták régen a kalózokon, azonban nem a karjukon, hanem a homlokukon jelölték meg a őket a jellel. (Biztos nem találkoztak olyan helyes kalózzal, mint Sparrow…). A másik talán feltűnőbb utalás a folytatásra akkor hangzik el mikor a kalózok Will apjáról mesélnek. A magyar fordításban csak annyit hallunk, hogy elnyelte a mélység, angolul azonban elhangzik a jól ismert név is. „Davy Jones börtönébe került”. Aztán jön a második rész és ki a főgonoszunk?

Összegezve a látottakat, hosszú idő óta nem ajándékoztak meg minket a filmkészítők, igényes kalóz központú produkcióval, így bőven ráfért egy Karib tenger a filmiparra. Könnyed hangvételű, kikapcsolódáshoz első osztályú attrakció lett és kár lett volna megfosztani Johnny Deppet a karaktertől, amelyben azóta is lubickol (az utóbbi részben inkább fuldoklott, de megcsillant a remény).

Azóta mindenki tudja, hogy „kalóznak lenni oly jó…”