Sam Mendes briliáns gengszterfilmje - A KÁRHOZAT ÚTJA (2002) kritika

Házimozi ajánló | 2019-12-01 | Juhász Péter

Az Amerikai szépség frenetikus sikere igen felkapottá tette Sam Mendes nevét. A színházrendezőből filmessé avanzsáló direktor harmadik nagyjátékfilmje vérbeli gengszter eposz, letaglózó és feledhetetlen alkotás. A Tom Hanks, Paul Newman és Jude Law főszereplésével készült film a 2002-es év kiemelkedő filmszínházi eseménye volt, helye pedig a polcon, mind a mai napig ott van a legnagyobb klasszikusok mellett.

A történet szerint 1931-ben járunk az USA-ban, a nagy gazdasági világválság idején. Michael Sullivan (Hanks) gyerekkora óta dolgozik a helyi maffiavezérnek, John Rooney-nak (Newman). Rooney különféle kényes ügyeket bíz rá, a felelősségteljes munka révén él viszonylagos jólétben a Sullivan család. Otthon felesége, és két fia várja esténként. Az asszony tudja miből élnek, a gyerekek előtt azonban szigorúan tabu apa munkaköre. A két fiú közül Michael roppant kíváncsi. Mivel ő az idősebb fiú, az apja vele kevésbé elnéző, mint öccsével. Peter, a kisebbik gyermek sokkal többet kap. Apja is őt szeretgeti többet. Ha valami baj történik, egészen biztos nem őt veszik elő. Így Michael örökké lesi apját, hátha elcsíp egy kedves gesztust vagy érintést, ami végre csak őt illeti, és végre nem csupán öccsének jár.

Egy este az idősebb Michael nem is sejti hát, mikor munkába indul, hogy vele tart titkon nagyobbik fia is az autóban rejtőzve. Újabb kényes feladat megoldása közben bukik le fia előtt, aki kénytelen szembesülni oly nagyon szeretett apja munkájának szörnyű árnyoldalával. Viszont, a fiú is lelepleződik, így Sullivan élete legnehezebb pillanata előtt áll. Biztosítja, fia egyetlen szót sem mond majd el senkinek a látottakból. Ez a szituáció megingatja magát John Rooney-t is a beosztottja iránt érzett bizalmában, és szükségszerű megoldást ír elő, amivel romba dönt mindent, amit élete során felépített.

Hiába nevelte fel az idősebb Michael Sullivant Rooney, hiába érez a férfi már-már apai tiszteletet a maffiavezér iránt, attól a naptól kezdve az idős férfi csupán egy újabb megoldandó feladatként lebeg szemei előtt. Az apa szentül megfogadja, bosszút áll Rooney-n, emberein, valamint, annak családján is. Az apa ugyanis egyedül marad idősebbik fiával, akivel az addigi ellentmondásos kapcsolata lassú fejlődésnek indul. A két Sullivan között, a rettenetes tragédia ellenére teljesedik ki lassan az apa- fia kapcsolat, így hát együtt vágnak neki a bosszú fűtötte, messzi utazásnak, ahol túlélésük mellett egyetlen cél lebeg szemük előtt; igazságot szolgáltatni, bármi áron!

Sam Mendes lassan építkező, szívbe markoló és szó szerint letaglózó filmet forgatott. Az Amerikai szépségből már ismerős hangulattal, lenyűgöző képekkel és csodálatos filmzenével koronázza meg színészei valóban egészen kivételes játékát. Tom Hanks briliáns a szerepben, mint azt már megszokhattuk tőle, de ott van a veterán színészlegenda, Paul Newman is, akinek Rooney sziklaszilárd karaktere volt élete egyik utolsó mozifilmes munkája halála előtt. Félelmetesen erős közös pillanataik vannak a vásznon, Newman mindent beletett a karakterbe. Időnként szavak nélkül, tekintete egyetlen szúrós pillanata többet mond, mint bármi a történetben.

Mendes, aki a színházak kissé visszafogottabb világából érkezett a mozik hatalmas univerzumába, remekül kezeli alkotótársait. A film legjava a színészek kiváló alakításában rejlik. A Rooney fiát alakító Daniel Craig talán még sosem volt ennyire visszataszító szerepben, de legalább ennyire hidegrázós Jude Law feltűnése, mint a lelketlen, szadista, ám vérprofi bérgyilkos.

Mendes, mint valami szomorú balladán vezeti végig a főszereplőket, és nézőjét egyaránt. Noha alapvetően nyugodt tempójú filmről van szó, időnként meglepő módon mégis karfát markoló jelenetekkel színesíti az. A forgatókönyv minden másodpercet tűpontosan kidolgozva tálal. Nincs egyetlen feleslegesen papírra vetett pillanat, minden történésnek jelentése és oka van, ebben rejlik a lassú tempóval felvezetett cselekmény dinamikája. Nem inog meg sehol a történet, nem fullad unalomba a film. Conrad L Hall csodálatosan felvett, Oscar-díjat érdemlő, szuggesztív képeit pedig Thomas Newman minőségi zenéje kíséri, mely lemezről hallgatva, önmagában is egészen frenetikus élmény.

A kárhozat útja azon ritka értékes filmalkotások között foglal helyet, melyet lassan 20 évvel a bemutató után is képes vagyok bármikor leemelni a polcról, ha egy igazán kivételes filmélménnyel szeretném szebbé tenni a napom. Most, hogy eme néhány gondolatot leírtam, már lebegnek is előttem a film lenyűgöző pillanatai. Felcsendül az általam roppant mód szeretett filmzene, látom a filmbéli táj felett suhanó kamera magával ragadó felvételeit, csodálom a kiváló színészek érdemi alakítását. Nagy ritkán készül ebben a műfajban olyan darab, melyet hosszú évekkel később is bőszen emlegetnek.

A Keresztapa, Sebhelyesarcú, Szemtől szemben vagy a Casino, mind ezek között foglalnak helyet. A kárhozat útja pedig szintén egy olyan mozi, melyet egyszerűen nem szabad kihagyni, ismerni kell és érdemes!

Képek: TMDb, IMDb

A film Mafab oldala