Egy átváltozás őszinte drámája – A DÁN LÁNY (2015) kritika

Házimozi ajánló | 2019-12-25 | Juhász Péter

Einar Wegener (Eddie Redmayne) és Gerda Wegener (Alicia Vikander) művészházaspár, valamikor az 1920-as években, Koppenhágában. A férfi nagy sikereket arat tájképeivel, kevésbé elismert felesége pedig köztiszteletben álló polgárok portréfestője. Boldog házasságban élnek, bár a személyes és a művészi megvilágosodásért még mindketten erősen küzdenek.

Mindez akkor kezd változni, amikor egy napon Gerdának gyorsan be kell fejeznie egy portrét, ezért a férjét kéri meg, hogy öltözzön nőnek és legyen a modellje. Az élmény sorsfordító erejű, Einar rájön, hogy nőként tudja leginkább kifejeznie valódi énjét, és elkezd ez alapján élni. Gerda először megdöbben, majd szeretete teljes erejével áll ki férje mellett. A kezdeti nehézségek ellenére felismeri, új múzsája kreatív lendületet ad művészetének is. A finom női ruhák bűvkörében Einar egyre inkább belső nőiessége irányába zuhan.

A házaspár azonban idővel kénytelen szembenézni a társadalom rosszallásával. Einar lelkében visszafordíthatatlan folyamat veszi kezdetét, melynek végső állomása a teljes átváltozás. Nővé alakulásának fájdalmas stációi kegyetlen nyomást gyakorolnak nem csak rá, hanem Gerdára is. Ez idővel veszélybe sodorja nem csak magánéletét, hanem testi épségét is. Megtapasztalva a titkos belső vágyak iszonyatos erejét, Einar egyre inkább vonzódik férfiak irányába, ami gyötrelmes küzdelemmel jár. A férfi tiszteli és szereti feleségét, ám képtelen ellenállni a benne dúló háborúnak. Idővel feltűnik ismeretségükben is ez a különös átalakulás, ami sokak rosszalló tekintetét vonzza irányukba. Amit az asszony nagy fájdalmak közepette megpróbál elfogadni, az átlagembert mit sem érdekli. Abban a korszakban pedig ez még oly ritka probléma volt, mint a fehér holló. Tabuk és bigott vallásosság szűklátókörű mezején előbb-utóbb egészen biztosan szemet szúró jelenség csakhamar a kitaszítottak földjére sodorja Einart, aki immáron egyre inkább Lili Elbeként él.

Einar Wegener volt az egyik első olyan ember, aki nemiszerv-átalakító műtéten esett át. Lili Elbét pedig úgy tartják számon, mint az egyik első olyan transzszexuális nőt, akin nemiszerv-átalakító operációt hajtottak végre. Mai árfolyamra átszámolva, közel 5 millió forintért vállalta egy drezdai orvos, hogy Einar Wegener dán tájképfestő testében fogolyként élő Lilit kiszabadítja rabságából, és a férfi nemi szervek eltávolítását követően női nemi szervet alakít ki neki. Elbe saját coming outolását és átalakulását naplóbejegyzésekben rögzítette, ezeket pedig 1933-ban összeszedte egy ismeretlen szerkesztő és Man Into Woman (Férfiból nő) címmel kiadta . A vallomásokat aztán néhány évvel ezelőtt David Ebershoff egy szerelmesregényben dolgozta fel, melynek megfilmesítési jogát, a könyvet olvasva azonnal megszerezte Tom Hooper rendező.

Tom Hooper a Király beszéde direktora szereti a lassan kibontakozó történeteket. A dán lány is ilyen darab. Einar belső harcának tűpontos ábrázolásával a nézőt is leláncolja ennek a különös rabságnak bilincseivel. Végig követni egy férfi, egy férj felismerését hamis identitását illetően, majd a leküzdhetetlen vágy, hogy nővé válhasson nem könnyű feladat. Megtapasztalni a vásznon keresztül micsoda dráma lehetett mindezt belátni, élni azzal, hogy szeretett feleséged életét is megnyomorítja másik éned, a nézőnek sem könnyű feladat. David Ebershoff 2000-ben írt regénye alapján készült filmben Eddie Redmayne és Alicia Vikander mellett fontos szerepet kap Einar férfiúi udvarlója szerepében, a Parfümmel híressé vált Ben Whishaw is.

A film mindamellett, hogy elegyíti a képzőművészet világát két ember őszinte küzdelmével, melyben az egymás iránt érzett szeretetük erejéből egy harmadik fél is kibontakozni látszik, fontos filozófiai kérdésekre is keresi a választ. Miképp élhetünk kapcsolatban/házasságban úgy, hogy egy másik én tombol bennünk? Miképp tudjuk ebben a szituációban elfogadni magunkat úgy, hogy akaratlanul ártunk a hozzánk közelálló szeretteinknek? Mit tehet a társadalom mindazzal, ami még mind a mai napig kőkemény dráma egyes embertársaink életét tekintve? Ez a jelenség ugyanis egyáltalán nem tűnt el. Egyre nagyobb teret szeretnének maguknak másságukkal küzdő embertársaink, amit nem lehet elvitatni. Amíg a legtöbb ilyen eset megvetéssel fogadtatik, valahol hibádzik sajnos a rendszer. Mert noha alapvetően férfi és nő alkotja a Biblia szerint is a tökéletes emberpárt, hosszú évezredek alatt kiderült, ennél sokkal, de sokkal bonyolultabb időnként az élet.

A dán lány nagyon szép, de roppant megosztó film. Kiváló színészek a főszereplői egy remekül felépített, részleteiben is kendőzetlen, nehéz lefolyású lélektani drámának. Szerencsére Tom Hooper rendező, mert bátran nyúlni a témához. Máskülönben fele ennyire sem lenne sikeres a filmje. A szerepeiben mindig brutálisan mélyre vájó Eddie Redmayne pedig tökéletes választás volt Einar és Lili szerepére egyaránt. Korunk egyik legérzékibb színésze ő, aki a különösen nehéz sorsú karakterek megvalósításában már-már mesterfokon jár. A feleségét alakító Alicia Vikander pedig újabb remek lehetőséget kapott különösen bájos természetével Gerda szerepében. Nélküle fele ennyire sem működne a film.

Ha el akarsz kicsit távolodni az unalomig ismert témájú filmektől, és egy roppant érzékeny, drámai alkotásra vágysz, merülj el bátran a Dán lány intim világában! Az előítéleteket tedd félre! Percig se szégyelld, ha esetleg könnycsatornáidra is hat majd a film! Ez ugyanis csak annyit jelenti; érző emberi lény vagy! Ennél több pedig nem is kell.

Képek: TMDb

A film Mafab oldala