Sorozatajánló - LOCKE & KEY 1. évad (2020) kritika

Házimozi ajánló | 2020-02-11 | Faragó Tamás

Joe Hillt itthon úgy ismerik, mint Stephen King tehetséges fiacskája, aki írt pár jobb regényt. Azt viszont kevesebben tudják (a Fumax kiadónak hála már egyre többen), hogy Hill képregényíróként szerzett nagyobb elismerést és hírnevet. Gabriel Rodríguez rajzolóval közös műve a Locke and Key, 2008-ban indult útjára az IDW kiadó gondozásában. A horror-fantasy sorozat folyamatosan növekedő népszerűséggel és pozitív kritikai visszhangokkal kísérve egészen 2013-ig futott, amikor is a szerzőpáros befejezte és le is zárta a történetet. A képregény még javában futott mikor is a FOX csatorna megvette a jogokat az élőszereplős sorozatra 2011-ben. Ebből végül csak egy pilot epizód készült el és egészen 2020-ig kellett várni, hogy végre elkészüljön a sorozat, de már a Netflix gondozása alatt.

A Seattle-i Locke család egy szörnyű tragédia - a családfő meggyilkolása - után az ország túlsó felébe költözik, az apai ágon megörökölt Kulcsházba. A gyerekek hamar felfedezik, hogy az ősi kúriának nemcsak a neve különös, hanem a titkai is. Rejtélyes varázskulcsokat kezdenek felfedezni, amik mindegyike más képességgel bír. Persze nem lenne misztikus a történet, ha nem tűnne fel egy gonosz entitás, akinek szintén a kulcsokra fáj a foga és nem válogat az eszközökben, hogy megszerezze. A gyerekeknek szembe kell nézniük saját félelmeikkel és őseik titkaival, hogy legyőzhessék a gonoszt.

Elsőre maga a szinopszis egy ezerszer látott és olvasott ifjúsági történet közhelyeit rejti magában, csak ezúttal varázskulcsokkal a középpontban. A legnagyobb probléma viszont itt kezdődik. Az eredeti képregénynek az ereje sem a történetben rejlett, hiszen az nem titkoltan klasszikus horrorklisékből állt össze. Hill olyannyira elismerte a klasszikusok felé tisztelgést, hogy az eseményeknek otthont adó várost a horror legendáról, Lovecraftról nevezte el, amiből a sorozatban Richard Matheson után Matheson lett. A sablonok ellenére a Locke and Key mégis eredeti és friss tudott maradni öt éven keresztül és ennek a borzasztó részletességgel kidolgozott életszerű karakterek, az azok közti dinamika, az okosan felépített cselekmény és a fantasztikus hangulat volt az oka. Sajnos a sorozatba csakis a történetet vették át és persze a karakterek egy részét.

A Locke and Key egy szépen fényképezett néhol hangulatos, de alapvetően közepes ifjúsági fantasy sorozat lett. Az sem tett jót neki, hogy a korhatárt az eredeti 18+-os besorolása helyett levitték PG-13-ra.

Sajnos a karakterek közel sem kaptak akkora mélységet, mint az eredetiben, de a színészek megpróbálnak mindet kihozni belőlük amit tudnak. A képregény különleges, mégis életszerű figurái le lettek butítva a klasszikus archetípusokká, ami miatt kevésbé azonosulhatóvá váltak. A stílussal való játék sem maradt meg, a sorozat végig egyenes vonalon halad, sőt az aprólékosan cselekményvezetést sem erőltették túl az alkotók, tele van a sorozat logikai bukfencekkel és karakteridegen cselekedetekkel.

Mielőtt nagyon ekézném, a Locke and Key nem egy rossz sorozat. Nagyon jól néz ki a döcögős CGI ellenére is, amiből szerencsére kevés is van. A Kulcsház és a környezet elképesztően hangulatos, tényleg hatalmasnak és kísértetiesnek hat minden benne. Van egy két okos megoldás, ami képregényben jól néz ki, de a sorozatban már nehezen működött volna, ilyen például a gondolatokba bepillantást nyerő fejkulcs képességének megjelenítése.

Sőt vannak néha kreatív rendezői megoldások is benne, csak sajnos kevés. Az operatőri munka fantasztikus, a képi világ igazán filmszerűnek hat. A színészek pedig tényleg nem lehet panasz, csak hát a lebutított karakterekből nehéz dolgozni.

A végeredmény pont azért szomorú, mert  a sorozat nem rossz, csak középszerű. Semmi újdonságot nem kínál. Sablonos, kiszámítható és néha vontatott, ez pedig az alapanyagra nézve méltatlan. Még Gabriel Rodríguez és Joe Hill (aki amúgy tiszta apja) cameoja sem segít ezen, mivel biztos vagyok benne, hogy neki sem tetszik a késztermék, de hát a pénz az nagy úr.

A Locke and Key első évadját azoknak ajánlom, akik kedvelik a dark-fantasy elemeket tartalmazó ifjúsági sorozatokat és persze nem olvasták és nem is érdekli őket a képregény. Akik ismerik az eredeti művet azok nem fogják szeretni, a többiek meg kapnak egy újabb közepes természetfeletti sorozatot, amire pár év múlva már senki sem fog emlékezni.

Képek forrása: IMDb

A sorozat Mafab oldalát ide kattintva találod.