A film, mely most is magába szippant - SILENT HILL- A HALOTT VÁROS (2006) kritika

Házimozi ajánló | 2020-03-21 | Juhász Péter

1999-ben új videójáték őrület vette kezdetét, amikor a japán Konami cég kiadta csakis Sony Playstationre készült Silent Hill című horrorisztikus játékát.

Az úgynevezett túlélőhorror alaptörténete Harry Masont követi, aki vakációját kívánja eltölteni hétéves lányával, Cheryllel, akit felesége halála óta egyedül nevel. Késő este érik el a város peremét. A kislány békésen alszik a kocsi hátsó ülésén, amikor egy motoros rendőr húz el mellettük. Nem sokkal később a motor elhagyatottan hever az út szélén. Hirtelen egy alak lép ki az autó elé, Harry pedig félrerántja a kormányt, az autó felborul, ő meg elájul. Mikor magához tér, Cheryl eltűnt, ő pedig ott áll a szakadó hóesésben, Silent Hill ködös kapujánál.

A játék azért lett roppant népszerű, mert Harry egyedül járja benne a várost, miközben zuhog az eső vagy a hó, különféle groteszk lények támadnak rá a semmiből, és míg ő csupán a lányát kívánja megtalálni, jóval komolyabb feladat vár rá. A Silent Hill játékosa zsigeri élménnyel gazdagodott, nem csoda, ha egész sorozat készült belőle.

Nem véletlen tehát, hogy idővel filmmé avanzsált. 2006-ban került mozikba a francia Cristophe Gans (Könnyező harcos, Farkasok szövetsége) rendezésében a filmváltozat, mely ugyan a játéktól eltér, mégis úgy vélem, a valaha készült legjobb adaptációk egyikének számít.

A film főszereplői között megtaláljuk többek között Radha Mitchellt, Laurie Holdent, Sean Beant és Deborah Kara Ungert is. A film hatásos zenei anyagát pedig a játék soundtrackjéért is felelős Jamaoka Akira hozta össze, így a film hangulata még inkább hajaz a játékra.

Gans filmjében történt azért némi változtatás, mert nem a játék hőse a főszereplő, hanem az édesanya, aki ugyanúgy egymaga keveredik Silent Hillbe, hogy ott aztán a legdurvább dolgokkal szembesüljön. A film legnagyobb erénye a most is simán nagyszerűnek számító technikai megvalósításon túl, annak roppant szuggesztív hangulata. A film készítői érezhetően nagy energiát fektettek a játék univerzumának filmszínházakba való átültetésére, ugyanis nagyjából 10 perccel a főcím után máris jeges borzongás fut végig a néző gerincén, amint magába szippantja Silent Hill ködbe burkolt horrorja.

Brutálisak a főhős felé támolygó zombi-szerű lények, a gigantikus pallossal támadó, démoni jelenés, vagy a történetbeli szekta tevékenykedésének hiteles ábrázolása. Minden percben jön valami sokkoló, de nem a megszokott jumpscare-ek képében, hanem lassan és komótosan cammogva, mint legrosszabb rémálmainkban. Azt a különösen feszült hatást okozzák ezek, mint amikor álmodban képtelennek érzed magad a futásra, pedig lassan nyakadba liheg egy lidérces jelenés. Mai napig képes vagyok összerezzenni, pedig nem egyszer láttam már a filmet.

Imádom a film képi világát, ahogy a szürreális birodalom megjelenik és elsötétül minden. Azt is, hogy nem voltak restek a készítői és kőkeményre vették a dolgokat. Christophe Gans rendező már a Farkasok szövetségénél is bizonyította, remekül ért a hatásos mozikhoz. A Silent Hill számomra félúton van a Sejt című film és valamelyik zombi-s mészárlás között. A hentelést végig profi minőségben tálalja, nem lacafacázik, durr, bele a közepébe. Ha nem így lett volna, esélytelen az egész.

 

Érdekességek a filmről:

A rendezőnek 5 évébe telt megszerezni a jogokat. Saját maga finanszírozott kisfilmet küldött a Konaminak, bizonyítva, mennyire rajong a játékért. A kisfilmet a játékból ollózott zenével dobta fel.

A film csomó karakterét táncosokkal játszották el, hogy az extrém mozdulatokkal megjelenő karakterek valóban hitelesek legyenek.

Rada Mitchell, hogy minél hitelesebb legyen a szerepben, egész forgatás alatt nem mosott hajat, így segítve elő a megpróbáltatásoktól csapzott kinézetét.

Roberto Campanella táncos-koreográfus, aki a filmbeli Pyamid Head mellett a megkínzott portást is alakította, volt a film mozgás koordinátora. Pyramid Head bőrében lenni nem volt egyszerű feladat. A sisak, amit viselt igen nehéznek bizonyult, nem mellesleg képtelenség volt kilátni belőle. Így csak a lábát látta, maga előtt semmit.

Vicces mai szemmel látni, ahogy Sean Bean a filmben egy Sony-Ericsson Z600-al telefonálgat.

Amúgy a fináléban látható szögesdrót mészárlásba még további Pyramid Head-ek jelentek volna meg, mindenkit levadászva, de ez a büdzsé korlátok miatt végül nem valósulhatott meg.

A filmnek készült 2012-ben egy folytatása, mely azonban csúfosan megbukott. A jó hír, hogy rebesgetnek Christophe Gans-al a direktori székben egy újabb Silent Hill mozit, mely szerintem sokunk számára okozna boldog-borzongató perceket!

Képek: TMDb