Vérbeli magyar thriller nyugati köntösben - A MARTFŰI RÉM (2019) évadkritika

Házimozi ajánló | 2020-08-15 | Juhász Péter

Kovács Péter, a rettegett magyar sorozatgyilkos neve nem sokat mond a mai fiatalságnak. Hogyan is mondana, hiszen több mint 50 éve halott már. A Martfűi rém hideglelős története azonban remek lehetőséget kapott Sopsits Árpád rendezésében, hogy ne merülhessen teljesen feledésbe.  

Kovács Péter Martfű környékén dolgozott, családjával feltűnésmentesen élt. 1957-ben a martfűi cipőgyár előtt felfigyelt egy lányra. Bár nem ismerte, utána eredt. Külterületen rátámadt, megerőszakolta, megfojtotta, majd egy árokba dobta. A holttestet másnap találták meg, a rendőrség felderítette, hogy a lány vélhetően kacérkodott egyik munkatársával, Kirják Jánossal. A rendőrség kihallgatta, Kirják ellentmondó vallomást tett. A nyomozók úgy vélték, Kirják megvárta a lányt, útközben összeszólalkoztak, ezért felindultságában végzett vele. A beismerő vallomást erőszakkal kicsikarva lezártnak tekintették az ügyet. Kirják Jánost a Szolnok Megyei Bíróság halálra ítélte, mely ítéleten a Legfelsőbb bíróság enyhített, így végül életfogytig tartó börtönbüntetését a szegedi Csillag börtönben kezdte meg. Az 1960-as években azonban újabb gyilkosságokra derült fény…

Sopsits Árpád (A hetedik kör), aki először a 70-es években, főiskolásként hallott az esetről, sokáig érlelte filmét. A rendszerváltás előtt még lehetetlen lett volna megvalósítania, a 90-es években aztán tonnányi anyag átolvasása után, szemtanúkkal való találkozásokkal gyarapította ismereteit, majd elkezdte keresni a forgatási helyszíneket. A 2000-es években sorozat formájában képzelte el a történetet, de újfent elutasították, mivel túlságosan brutálisnak találták az alapanyagot. Végül 2013-ban, kétévnyi előkészület után megkezdhette a forgatást.

A 18-as korhatárt teljes erővel döngető produkció felkavaró képekkel, karakteres színészekkel, és kiváló zenei aláfestéssel idézte fel a brutális rémtetteket. Noha a cselekmény részben eltért a valóságtól és a neveket is megváltoztatták, a film hűen ábrázolta az igazságszolgáltatásra kihegyezett rendszer hátterében feszülő politikai és emberi ellentéteket, valamint elénk tárta hazánk egyik legemlékezetesebb nyomozásának kendőzetlen történetét.  

A mozifilm óriási közönségsiker lett, brutalitása és gyomorforgató története ellenére is tömegesen látogatott premiercím volt, első helyen végzett a 2016-ban bemutatott nagyjátékfilmek közül. A filmből ezúttal pedig 35 percnyi kimaradt jelenettel négyrészes minisorozat készült, mely a Netflixen debütált 2020. augusztus 1-jén.

Hasonlóan A feltaláló című filmhez, mely pont fordítva, sorozatból került a mozikba, A martfűi rém is sokat nyert a tartalmasabb játékidővel. A cselekmény kibontása több teret kapott, a néző sokkal nagyobb szögben láthatja a kegyetlen eseményeket. A film karaktereire is több fény vetül, részletesebb képsorok ábrázolják az egyszerre izgalmas és elrettentő történések résztvevőit és a nyomozók megfeszített munkáját, mely felderítés nem várt lángot lobbant a biztosnak tűnő rendszerben. 

Nem ismerve a pontos részleteket, fel sem tűnik néhány extra csavar, melyek csakis pozitívan mozdítják előre a történetet, kicsit mondhatni hollywoodivá téve ezt a nagyon is magyar valóságot. A filmből lett sorozat szerencsére a vásznakon túl is remekül működik. A kegyetlen gyilkosságsorozat még brutálisabb hangvételű produkció képében tért vissza, ezúttal az online közönség színe elé. Ami a filmszínházakban már sok lenne, ezúttal mind előkerült a dobozból. Új főcím, még jobban kibontott cselekmény, kicsit lassabb, de cseppet sem döcögős történetvezetés. 

 „A sorozatban több új szál kifejtésére, és a meglévők elmélyítésére, illetve a karakterek árnyaltabb kibontására is terem nyílt. Ezekre a filmben az időtartam okán nem volt lehetőségem. Úgy érzem a sorozat még a filmnél is jobban sikerült. Szerencsére nem csak én vagyok ezen a véleményen.” mondja a rendező. 

Egyedül annyi a probléma, hogy a fejezetek végén levő, értelemszerű megszakítások némiképp kizökkentenek a jól felépített, feszült hangvételű történetfolyamból, minek köszönhetően A martfűi rém az utóbbi évek legígéretesebb hazai produkciójaként került be a köztudatba. 

A produkció igen hatásos képekkel dolgozik. Az operatőr, Szabó Gábor érdemes művész, a Magyar Operatőrök Társasága alapító- és vezetőségi tagja a rideg valóságot tárja elénk, hazai produkciónál merőben szokatlan, brutális őszinteségű képi világával. Közel 30 játékfilm, számos dokumentum illetve reklámfilm fűződik nevéhez, Ő fényképezte többek között a Jób lázadása című, Oscar-díjra jelölt produkciót, 1984-ben.

Rémséges történethez illő, hangulatos zenei aláfestés Moldvai Márk érdeme, akit a nagyközönség a méltán sikeres elektronikus formáció, a NEO tagjaként ismerhet. Márk 1998 és 2003 között volt a NEO aktív részese, olyan sikeres darabok fűződnek nevéhez, mint a Kontroll vagy a Kojot című film zenéje.

Van, hogy egy történet szó szerint igényli a nagyobb figyelmet. Szerencsére manapság már a filmszínházakon túl is számtalan kiváló lehetőség akad egy érdemes alapanyag méltó módon történő tálalására. Tény, hogy a kevesebb sokszor több, a rövidebb műsoridő pedig feszesebb végeredményt eredményez, de a mostanság divatos sorozatok korában ténylegesen előnyére válhat egy-egy produkciónak, ha szabadon engedik az alkotók. 

A martfűi rémmel pontosan ez történt. Hazánk egy lassan a múlt homályába vesző bűnügyi története eddig nem tapasztalt figyelmet kaphat, a Netflixen műsorra tűzött, bővített változatnak köszönhetően. Erősen ajánlott! 

A minisorozatot a Netflixszen Strangled címen kell keresni! 

Kiemelt kép és további képek: IMDb