Köztünk járnak – KÉMFORTÉLYOK (2021) kritika

Házimozi ajánló | 2021-02-08 | Turner

A Netflix dokumentumsorozata a szolgáltatóhoz képest visszafogott eszköztárral dolgozik, ami kifejezetten előnyére válik, hiszen nem vonja el a figyelmet az átadni kívánt, izgalmasabbnál izgalmasabb információkról.

A Kémfortélyok egy igazán érdekes világba kalauzol bennünket, amelyről feltehetően az emberek jó része vajmi keveset tud. Ezzel szemben jobban kihat ránk, a mindennapi, a magánéletünkre, mint azt gondoljuk. A CIA szakértőit, vezető pozícióban lévőket, érintetteket megszólaltató sorozat epizódonként más témakört tárgyal, kezdve a megfigyelési technikáktól a halálos mérgeken át a szexpionázsig, amelyeket jellemzően több megtörtént, ismert esettel szemléltetnek.

A true crime-történetekkel szemben nem próbál a zsigerig hatni, legalábbis nem különféle hatásvadász eszközökkel, hanem maguk az információk, az apparátusok azok, amik félelmetesek és elgondolkodtatóak lehetnek. Nem akarja paranoiássá tenni a nézőjét, de felhívja a figyelmet egyes veszélyforrásokra és a kiszolgáltatottságra. A sorozat pártatlansága vitatható, hiszen amerikaiak készítették – és egy-két helyzetben szívesen bírálják, ugyanakkor dicsérik is a riválisaikat –, de igyekeznek objektíven hasznos tényeket közölni. (Természetesen nincsenek illúzióim, felteszem, csak annyit fednek fel ezekből, amik még nem korlátozzák vagy hátráltatják őket és a jelenlegi projektjeiket.)

Felettébb érdekes, ahogy a kémek jelleméről, felszereltségéről vagy épp motivációjukról beszélnek, ismertetnek néhány híresebb és kiemelkedő személyt vagy esetet (vegyük Oszáma bin Láden elfogását vagy hosszú éveken át tevékenykedő kémeket), ugyanakkor nem csak specifikusan azt a közeget vizsgálják, ami legtöbbünk számára idegen. Az ilyen típusú tudnivalók pont a rejtélyességüktől lesznek vonzóak, azonban például a titkos adatgyűjtés eljárásai tartogatnak egy-két olyan módszert, amik minket is érintenek és jó, ha ismerjük őket. A sorozat többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a klasszikusnak mondható, mérgekkel, államtitkokkal és kódfejtéssel foglalatoskodó kémek meghatározó részei a történelemnek, addig egy új korba léptünk, ahol a digitalizáció sok előnyt és problémát is rejteget, és amikkel szemben esetenként mi sem vagyunk biztonságban. A mára már evidensnek tűnő arc- és ujjlenyomat-felismerés hátrányairól, a kamerák legális és illegális használatáról talán már mind hallottunk, sőt, valószínűleg tudjuk is, milyen veszélyekkel járhatnak, de különféle okokra hivatkozva elhessegethetjük a vészjelzéseket. A Kémfortélyok többek között ezeket segít nyomatékosítani, és figyelmeztet, anélkül, hogy propagálna vagy végleg elrettentene. Ebből a szempontból nem csak a kémek, a rendszerek és a készülékek, hanem azok felhasználási módjának evolúcióját is végig veszik a jól strukturált epizódok alatt.

Azért a koncentráció lankadhat egy-egy olyan etapnál, amiről esetleg úgy gondoljuk, kevésbé figyelemre méltó, aminek oka, hogy a sorozat célja valóban az ismeretterjesztés, ezért javarészt mellőzi a túlzó hatáselemeket. Viszont így nem gátolja semmi az információk konkrét átadását, szóval ha az ember kitart a néha kissé száraznak tűnő adatok mellett, meglepő gyöngyszemekre bukkanhat.

Igazán értékes sorozat, ami szakemberekkel, definíciókkal, megtörtént esetekkel és archív felvételekkel vezet be minket egy olyan világba, amit rendszerint csak a filmeken látunk, de ennél sokkal kézzelfoghatóbb tudást ad, amikre mi is oda tudunk figyelni, mondjuk a reptereken vagy az elektronikus eszközeink használatakor. 

Kiemelt kép

További kép