Vér(szívás) a nézőnek - AZ ISMERETLEN DRAKULA (2014) kritika

Házimozi ajánló | 2017-06-19 | Turbók Krisztián

Manapság ha az emberfia beül egy vámpírfilmre már nem sokat várhat, de hogy még ezeket a minimális elvárásokat sem képes megütni egy-egy hasonló mozi?! Azt már nem. Ideje lenne bevezetni azt, ha a nézőnek nem tetszik egy adott film, akkor visszakérhesse a mozijegye árát, ugyanis Az ismeretlen Drakula tipikus esete annak, mikor a három forgatókönyvíró nem ér egyet. Például azóta sem értem, hogy Bram Stoker nevét, hogy tudják emlegetni ezzel a filmmel kapcsolatban, ez ugyanis nem, hogy szimpla tiszteletlenség az íróval szemben, de egyenesen bünnek is nevezném.

A film szinopszisa szerint 1462-ben járunk, amikor Erdély már jó ideje élvezi azt a békét, amelyet a harcedzett III. Vlad havasalföldi fejedelem és szeretett felesége, Mirena bölcs és igazságos uralkodása biztosít. Ügyes politikájukkal elérték, hogy országuk ne sodródjon háborúba, és népük védett legyen a hatalmas Ottomán Birodalomtól, amely világuralomra tör. 
Ám amikor II. Mehmed szultán ezer havasalföldi fiút követel - köztük Vlad gyermekét, Ingerast  -, hogy janicsáriskolába küldje őket, a fejedelemnek döntenie kell: követi apja példáját, és odaadja a fiát a szultánnak, vagy egy szörny segítségét kéri, hogy legyőzhesse a törököket, ezzel örök kárhozatra ítélve önnön lelkét.

Ennyi körülbelül a sztori, és valahol eddig a pontig is élvezhető a film, innentől ugyanis, csak lefelé vezet az út. Nem csupán szereplőinknek, hanem a forgatókönyvnek, a rendezésnek, de még annak a telibevert látványrendezésnek is.

Gary Shore első nagyjátékfilmes alkotása tele van logikai bakikkal, tévéfilm-szagú jelenetekkel és teátrális színészi játékkal. Ami egyszerűen elfogadhatatlan. A film után azon gondolkodtam, hogy elaludtam- e a vetítés közben vagy sem, de rájöttem, nem bennem van a hiba. Két jelenetnél is észrevettem, hogy úgy követik egymást az események, hogy azoknak előzményét valószínüleg a vágószobában felejtették, igy ezeknek a képsoroknak az értelmét valószínüleg örökre homály fogja fedni, totál érthetetlen lett ugyanis.

A már említett színpadiasság pedig nem megengedhető egy 70 millió dollárba kerülő, viszonylag nagyköltségvetésű filmben. Amit az egyszeri mozinéző nem biztos, hogy kiszúr, egy avatottabb szem rögtön észrevesz.  Gary Shore konkrétan színpadiasan mozgatja a szereplőket, amit egyenesen taszító a vásznon látni.

A forgatóköny szar, pedig mondtam, hogy jól kezdődik ez a történet. Shore színészvezetése rossz, a jelenetek következetlenek. Legalább az effektek elfogadhatóak voltak, de jónéhány jelenet az ötlettelenség oltárán lett feláldozva. Gondolok itt arra, hogy állandóan sötét van a filmben, hogy Vlad folyamatosan jelen tudjon lenni a jelenetekben. Manapság ki a fene foglalkozik azzal, hogy egy átlagos napon akár a Napnak nevezett csillag is képes pár órára felkelni.

Luke Evans karakteres színész, én nagyon kedvelem, de ezt a filmet hagynia kellett volna a francba, néha elképesztő hülye szövegeket adnak a szájába. Dominic Cooper pedig katasztrófális castinghiba, nem értem miért eröltetik rá a negatív karaktereket. Ahhoz képest, hogy közel 40 éves (akkor 36 éves volt), tipikus kölyökképű szinész. A Need for Speed után egy plusz szakáll miatt nem lesz hitelesebb. Charles Dance a vámpír mester szerepében viszont egész pofás volt. 

Manapság a Dark Universe építése kapcsán a Universal, szinte szóba se hozza ezt a fércművet, pedig le merném fogadni, hogy már ebben az időben el akarta kezdeni az univerzumépítést. Valószínüleg, mikor látták a kaotikus állapotokat hagyták inkább, és Az ismeretlen Drakulát szépen visszatemették a sirjába. Sajnálatos dolog, de az olykor egészen nevetséges jelenetekkel opráló  mozi, egy sokkalta nagyobb lehetőséget tartogatott magába, amivel ezek a készítők a legkisebb mértékben sem voltak tisztában.