Oh, azok a csodás Gonosz halottak!

Klasszikus / Elfeledett | 2017-10-26 | Juhász Péter

Sam Raimi (Pókember trilógia) első filmes próbálkozását még barátaival hajtotta végre, főiskolai évei alatt. Clockwork című kisfilmjét gondolta tovább Within the Woods címmel 1978-ban, majd teljes estét mozivá gyúrta 1981-ben, Evil Dead címen. A kultikus horror később további két résszel bővült és gyakorlatilag megalapozta az alkotói folyamatban résztvevő, baráti páros karrierjét. Sam Raimi és Bruce Campbell kis költségvetésű filmje a stílus kedvelőinek egyik ékköve.

Kultuszának több oka is van. A történetben néhány jóbarát kellemes erdei kiruccanásra készül, egy elhagyatott házikóba. Első este fellelik a pince  mélyén rejlő, ósdi könyvet és egy régi magnóra felolvasott, bizarr szeánsz szövegét. A jó poénnak induló estéből hamarosan vérre menő hajsza kerekedik, mivel a Holtak könyve mágikus ereje feléleszti az erdő szellemét, aki a fiatalok életére tör. Raimiék elképesztő látványvilágú filmje pont egyszerűségével nyerte meg a közönség és a szakma embereit is. Trükktechnikai szempontból minimál eszközökkel felvett mozi olyan szinten gusztustalan és elborult, hogy azonnal a műfaj élére ugrott szűk körökben vetített kópiáival.

A történet kiválóan ötvözi a klausztrofób horror és a fekete humor legerősebb pillanatait, eszközeit. Körülbelül 20 perccel  a kiválóan felépített főcím után elszabadul a pokol és csak úgy fröcsög a művér, szakadnak a végtagok. A kis csapat  démonizált áldozatai egymásnak esve aprítják az aprítani valót. Raimi tökéletesen meglátta mivel tudja a nem éppen bonyolult történetet sikerre vinni. Talált egy kiváló helyszínt, néhány  bevállalós színész palántát, és egy roppant okosan felépített cselekményt. A film ugyanis a magányos áldozatból, miképp lesz harcos sztereotíp megoldást választotta. Bruce Campbell Ashként láncfűrésszel felvértezve zúzza le egykori barátait és ennek a véres küzdelemnek keserves belső harcát remekül ábrázoló fiú által mintegy a nézőt is behúzza filmjébe.  Az ember ugyanis tökéletesen át tudja adni magát a képernyőn látottaknak, mindösszesen elképzelve milyen érzés lehet magára hagyatottan szembenézni a legsötétebb rémálmoddal.

A film másik kiváló eszköze a képi megoldásokban rejlik. Raimi operatőre sokáig megfejthetetlen kameramozgása legendás. A lehető legegyszerűbben oldották meg a filmen ragyogó pillanatokat. Az erdőben suhanó kamera híres képsorát például úgy hozták össze, hogy egy kerékpárra rögzítve száguldottak. Máskor kézikamerás, bevállalós futásokat és ugrásokat alkalmaztak a különösen nehezen kezelhető, mocsaras környezetben. 

Raimi nem kímélte színészeit, akik különféle sebesülések árán élték túl a viszontagságos forgatást. A rendező szerint ezek az élettel  teli képek vitték sikerre a mozit. Milyen igaza van! A forgatás végére alaposan kimerülten és néhányan betegen tértek vissza a 12 hetes erőpróbáról. Campbell tortúrának nevezte  a forgatást.

A film eslő vágása 112 perces volt, ebből ollózták ki a végső változatot, melyet utómunkálatok sora várt.
A film első bemutatója abban a detroiti moziban volt, amit Raimi maga is sűrűn látogatott fiatalon.

Stephen King magasztos kritikával illette a végső változatot.

Nagy sikerének köszönhetően nagyjából a gyártási költség nyolcszorosát termelte vissza. Sokhelyen cenzúrázott változata 
volt csak elérhető, a későbbi VHS és DVD forgalmazás is eleinte rövidebb verzióval került a polcokra. 

A filmnek pár évvel később, 1987-ben folytatása került bemutatásra. Az Evil Dead 2 néven bemutatott film gyakorlatilag az eredeti felturbózott, nagyobb költségvetéssel elkészített változata, sokkal több humorral fűszerezve. A második rész dramaturgia szempontjából egyszerűbben építkezik. A cselekmény a megszokott, Campbell mint főszereplő gyakorlatilag egyedül viszi a hátán a filmet. Trükktechnikai szempontból az újabb erdei kaland sokkal komolyabb, tartalmilag azonban nem ad sok pluszt az eredetihez. Ash ismét egy erdei házikóban találja magát, és indul a démoni móka.

A történet túlontúl komolytalan, mégis ez ad neki egyedi ízt. Sokkal inkább vígjáték mint horror, elég a kacagó őzfejre vagy a vihogó asztali lámpára gondolnunk.
A kritika és a közönség viszont szerette, itt alakult ki gyakorlatilag Raimi poénos stílusa, mely egészen napjainkig elkíséri. Gondoljunk csak a következő kalandra, az Army of Darkness totális baromságára a középkorban, vagy a Pókember egyedi humorára, amitől a híres képregény film kiválóan működik. De ott van a Drag Me to Hell őrülete, vagy a nagy visszatérése Ashhez, az Ahs vs Evil Dead televíziós sorozattal (2015).

Sam Raimi korunk egyik ikonikus filmese. Számos sikerfilm atyja, egyedi stílusának köszönhetően. Olyan címek fűződnek nevéhez mint az 1995-ös western, a Gyorsabb a halálnál Sharon Stone és Gene Hackman főszereplésével, a Rossz álmok (2000) Kate Blanchett kiváló alakításával és Liam Neeson korai Darkman (1990)-je.

A horror klasszikusai között szereplő Gonosz halott széria mai napig etalonnak számít a berkekben. 2013-ban remek feldolgozása került a mozikba, mely sikeresen vette az akadályokat és hozta az elvárt hatást.

Az Evil Dead franchise alatt képregények, játékok is megtalálhatók, Bruce Campbell pedig szinte az összes későbbi Raimi filmben kapott egy-egy emlékezetes cameot. Elég a Pókember 3. részében látható, éttermi jelenetre gondolnunk...