Látszólagos lehetetlenség! Avagy, amit a MISSION:IMPOSSIBLE (1996) című filmről tudni érdemes!

Klasszikus / Elfeledett | 2015-07-20 | Turbók Krisztián

Egy volt orosz kém titkos nemzetközi információkat dob a feketepiacra: egy listát a világ legjobb titkos ügynökeinek nevével. Ha az információ rossz kezekbe kerül, a következmények beláthatatlanok. Így nincs más hátra: a szupercsoport akcióba lép. Egy prágai követség fogadásán vagyunk, ahol a mesterkémek a legfejlettebb csúcstechnikát és találékonyságukat együtt vetik latba a siker érdekében. Ethan Hunt kapja a feladat legkritikusabb részét, és úgy tűnik, minden a terv szerint halad. De megtörténik az elképzelhetetlen: néhány rémálomba illő perc alatt Hunt körül mindenki meghal a csoportból, és ő is csak éppen hogy vissza tud jutni a főhadiszállásra. Alig ocsúdik fel a sokkból, máris új meglepetések várják.

 

A filmről:

Tom Cruise, a 1996-os Mission: Impossible elött két akciófilmben szerepelt csupán, pedig ekkor már jelentősebb filmográfiával büszkélkedhetett. Akkoriban még többségében a drámai vonalat képviselte olyan nagyszerű alkotásokkal mint az Egy becsületbeli ügy, az Interjú a vámpírral, az Esőember vagy a Született július 4-én.

 

A Mission: Impossible eredeti sorozata 171 epizóddal futott 1966 és 1973 között. Ebben a Magyarországon soha nem vetített szériában már megismerhette a közönség Peter Gravest, akinek nevével az évek folyamán összeforrt Jim Phelps karaktere. 15 évvel később 1988-ban a már nálunk M:I – Az akciócsoport címmel is futott sorozatban Peter Graves visszatért, ám ezt a szériát hamar, mindössze 35 epizód után végleg leírták, hiszen külföldön már nem volt sikeresen eladható. A mozifilmek ötlete már korábban is foglalkoztatott sokakat, de Tom Cruise is régi nagy rajongója volt, így a jogokat birtokló Paramount Picturestől megvásárolta azokat, hogy a producerkedés mellett saját magát tegye meg főszereplőnek és egy tervbe vett nagyjátékfilmben egy Ethan Hunt nevű karaktert megnevezve főhősnek. A moziváltozat nem várt sikerrel robbant is a kilencvenes évek közepén. Sok rajongónál ugyan kiverte a biztosítékot az addig nem látott paranoid felhangokat sem nélkülöző sztori, de a legnagyobb ellenszenvet Jim Phelps pálfordulása váltotta ki, akit De Palmáék simán megtettek negatív figurának. A film első ránézésre kusza történetvezetése sem ad okot arra, hogy ekkora siker legyen. Biztosra veszem, hogy a M:I ezen része ebben a formában a mai körülmények között már nem állná meg a helyét. Mindettől függetlenül úgy gondolom, hogy nem lett rossz ez a 96-os mozi. Reza Badiyit, aki az 1966-os sorozat létrejöttét is irányította felkérte a Paramount, hogy szakmai tanácsokkal lássa el De Palmáékat, a rendező mondta neki, hogy nagyon élvezte a TV-sorozatot, de a készülő film semmilyen formában nem fog hasonlítani arra és a jelenléte így csak kényelmetlenséget szülne. Badiyi megköszönte neki az őszinteséget, távozott és soha nem tért vissza a forgatásra. A film mára már kultikusnak számító jeleneteit- példának okáért a mennyezetről kábeleken függős jelenetet vagy a száguldó vonat tetején játszódó akciószekvenciákat- szinte időről-időre megidézik, gondoljunk csak a Shrek harmadik részére, a Farkasra vagy legutóbb az Argó 2-re. Azt viszont még el kell ismerni, hogy elsőrangú sztárgárda volt jelen a filmben. Tom Cruise mellett Jon Voight, Jean Reno, Kristin Scott Thomas, Emmanuelle Beart, vagy Vanessa Redgrave személyében. Egyébként utóbbi szerepét eredetileg férfira írták. Véleményem szerint a sok év elég volt arra, hogy hibái ellenére is klasszikus moziként tekintsünk Tom Cruise egyszemélyes showjára, hiszen lényegébe véve mégiscsak sztárstátuszának megerősítésére szolgált.

A filmet részben stúdióban, részben pedig autentikus helyszíneken forgatták. A prágai képsorok felvételekor gondot jelentett az éjszakai jeleneteknél a Károly-híd és Vltava partszakaszának több háztömbre kiterjedő megvilágítása annak érdekében, hogy De Palma ki tudja hangsúlyozni az európai hangulatot. Erre a célra rengeteg generátor vetettek be, a prágai polgárok pedig elözönlöttek minden forgatási helyszínt, mivel annak elötte nem látták ilyen szépnek a belváros ezen részét. Danny Elfman előtt Alan Silvestri volt a zeneszerzője a filmnek. Silvestri írt is vagy 23 percnyi aláfestő zenét, de lecserélték. A zeneszerző ezután némileg újrahasznosítva a Végképp eltörölni című Schwarzenegger mozinál használta fel azt ugyanabban az évben. Az Akváriumban játszódó szcénák egy részét- az Akvárium felrobbanását és Hunt ablakon történő áttugrását- a Paramount studióban, míg a futását a zúduló víz elöl a prágai óváros egyik terén forgatták le. A filmvégi vonatjelenetet összetettsége miatt pedig 6 héten keresztül vették fel a londoni Pinewood stúdió 007-es termében, az ehhez használt külső jeleneteket pedig Skóciában rögzitették. Ethan Hunt karaktere ebben a filmben nem használ lőfegyvert, de annál inkább a maszkos megoldások híve. Az egyik ilyen jelenetben Jim Phelps-szet kellett alakítania Cruisenak, itt látszik is, hogy maszkot visel. Ugyanis a készítők ezekben a képsorokban nem használtak kameratrükköt, így ezt egészben, vágás nélkül vették fel félhomályban és kihasználták, hogy a színész nem beszél a jelenet alatt, míg rajta van a maszk. A Mission: Impossible filmek még manapság is ezt a kameratrükkös fogást alkalmazzák vizuális effektek helyett. A készítők megeggyeztek abban, hogy például Jack Harmon számitógép-hacker karakterét egy akkor már ismertebb színész fogja alakítani, hogy annak filmeleji halála sokkolja majd a közönséget, így jött a képbe Emilio Estevez, akit nem tüntettek fel még a stáblistában sem. Estevez azután már csak kevés szerepet vállalt el mozifilmekben, manapság is már csak a TV-nek dolgozik. Peter Gravest is megkeresték Jim Phelps szerepére, ám a színész nemtetszését fejezte ki, hogy negatív figurát faragtak karakteréből és, hogy meghalna a film végén. Szintén az eredeti sorozatban Barny Colliert alakító Greg Morrist is megkeresték egy szerepre, el is válallta azt, de a film felénél kihátrált a Phelps-ügy miatt.

A M:I az első olyan film volt a történelemben, amelyet több mint 3000 vásznon mutattak be premierjekor. A film költségvetése 80 millió dollár volt, amerikában 180 milliót termelt vissza, világszinten pedig 457 milliót keresett meg. Bemutatója 1996. június 6-án volt az USA-ban, míg nálunk szeptember 12-én történt meg. A Rottenen 63%-on, míg az IMDB-n 7.1 csillagon áll közel 264 ezer szavazó jóvoltából.