Gusztustalanul vicces – HULLAJÓ! (1992) kritika

Klasszikus / Elfeledett | 2017-11-24 |

Ha azt mondom Peter Jackson, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy szinte mindenki arra a fickóra gondol, aki mesteri módon vitte vászonra J.R.R. Tolkien epikus fantasy regényeit. A Gyűrűk Ura és a Hobbit trilógia gyakorlatilag egybeforrt a rendező nevével. Sokan egy kedves mesemondót látnak Jackson személyében, azonban nem volt ez mindig így. Egyáltalán nem! Ugyanis, az új-zélandi filmes nem mással, mint egy brutálisan véres horror-komédiával szerzett magának nevet Hollywoodban. Ez volt az 1992-es Hullajó! című film.

Fun fact: A film mindössze hárommillió dollárból készült, ám a bevétele meghaladta a 240 millió dollárt!

Szinopszis: A film főhőse Lionel, aki tipikusan az a mama kedvence alkat. A férfi egy hatalmas villában él együtt zsarnok édesanyjával, ám egy nap váratlanul beleszeret egy Paquita nevű nőbe. Lionel anyja ezt nem nézi jó szemmel, ám áskálódásával nagy árat kell fizetnie. A mamát megtámadja a patkánymajom, aminek harapása nem csupán halálos, ugyanis a klinikai halál beállta után, a delikvens vérszomjas élőhalottként „él” tovább. Ennek okán a kétbalkezes Lionel rejtegetni próbálja egykori édesanyját, ám a dolgok nagyon hamar kicsúsznak a férfi kezei közül…

A Hullajó! nem egy könnyen emészthető darab, több okból sem. A horror-vígjáték zsáner már önmagában is csak egy szűkebb réteget képes elérni, ám Jackson ’92-es víziója még jobban leszűkíti a kört. Márpedig azért, mert a Hullajó! véres. Nagyon véres, és nagyon gusztustalan. Így, aki egy habkönnyű Horrora Akadva stílusú filmre számít, illetve a gyomrának befogadóképessége sem tűr meg sokkal több vérengzést, annak nem kifejezetten ajánlott megnézni eme remekművet.

Fun fact: A film fináléjához 300 liter(!) művért használtak fel!

Igen, remekmű! Meglehet, hogy aki nem ismeri a filmet, annak nehezére eshet elhinni. Amikor egy kollégám ajánlotta a filmet, jómagam se gondoltam, hogy ennyire jól fogok szórakozni rajta. A Hullajó! idén huszonöt éves, ráadásul nem egy hatalmas költségvetésű hollywoodi szuperprodukció. Így az ember azt gondolná, hogy „persze, literszám fröcsög a vér, de az egész régi és gagyi”. Nos, mindenkit megnyugtathatok, hogy a gore jelenetek még mai szemmel is gyomorforgatóak. Az elmúlt huszonöt év néhol tagadhatatlanul látszódik a filmen, de amit a készítők gusztustalannak szántak, az mind a mai napig az is! A technikai korlátok kiütközése legtöbb esetben azokban a jelenetekben érhető tetten, amelyeket alapvetően is viccesnek szántak (például a pap és a zombik verekedése, vagy amikor Lionel kiviszi a csecsemőt a játszótérre). Ennek köszönhetően ezek a speciális trükkök nem lesznek zavaróak, inkább még viccesebbé teszik az adott helyzetet.

Oké, a film nem finomkodik. Ez már elég lenne a mennybemenetelhez?

Nem, ez még így önmagában kevés lenne. Szerencsére a film jól lavírozik a humor és a horror között. Jackson sikeresen megtalálta az egyensúlyt a két műfaj között, így egyik stílus sem kerekedik felül a másikon. A Hullajó! humora ízig-vérig morbid! Ez persze nem lesz mindenkinek ínyére, ellenben tagadhatatlanul ezek a fajta poénok emelik egy magasabb szintre a filmet. A film legtöbb esetben nem olcsó káromkodásokkal akar vicces lenni, hanem vizuálisan ingerli a néző rekeszizmát. Peter Jackson nem akart senkivel sem megalkudni, és milyen jól tette! A fekete humor és a töménytelen mennyiségű vér kombinációját gyakorlatilag csúcsra járatta, megalkotva így mindenidők legvéresebb horror-komédiáját.

Paquita: Lionel, az anyád megette a kutyámat!
Lionel: De nem az egészet…

 

A Hullajó! ellenben hiába félig horror, a gyakorlatban egyáltalán nem ijesztő. A film nincs tele jumpscare-ekkel vagy a sötétből előugró fenyegető zombikkal. Már maga az alap sztori is eléggé röhejes, hát még a karakterek. Lionelt egyszerűen képtelenség komolyan venni, én például egy pillanatig sem szorítottam a karfát, mert izgultam volna a sorsáért. A film másik főszereplője Paquita sem rendelkezik semmiféle karakterrel, csúnyán fogalmazva inkább kellékként tekint rá az ember. Ott van a vásznon, és ő mozdítja ki Lionelt a komfortzónájából, de semmi több. Na, meg ott van a személyes kedvencem a pap, aki amilyen kevés játékidőt kapott, annyira abszurd és vicces. Tehát a film horror vénája nem a cselekményben vagy egyes jelenetekben van jelen, hanem a látványban (vér, belek, meg minden, ami gusztustalan).

 

Pro:

- Rendkívül véres!

- Valódi fekete humor

- A finálé

 

Kontra:

- A főszereplők jellemén még lett volna mit csiszolni

 

Összességében a Hullajó! egy kötelező darab a műfaj szerelmeseinek. A film minden perce szórakoztatja a nézőt, amire még rátesz egy lapáttal Peter Jackson kiváló rendezése. Ugyanakkor nem ajánlható mindenkinek, hiszen akinek a gyomra nem bírja a kendőzetlen gusztustalanságot, az még véletlen se üljön le elé.