A sötétség peremén –HARRY POTTER ÉS AZ AZKABANI FOGOLY + HARRY POTTER ÉS A TŰZ SERLEGE kritika

Klasszikus / Elfeledett | 2016-10-25 | Faragó Tamás

Harry és barátai története nagyon sok változással folytatódik. Tónusváltás, rendezőcsere sok új szereplő. De a varázslat a régi, viszont érezni, hogy valami nagyon más…

Harry Potter és az Azkabani fogoly

Harry nyári szünetét különös események zavarják meg, többek közt egy felelőtlenül elmondott varázslat, egy mágikus busz és az ijesztő lények, a Dementorok felbukkanása.
Hősünk megtudja, hogy Voldemort régi szövetségese, a gyilkos Sirius Black megszökött börtönéből és jelenleg rá vadászik. Persze nem Potter lenne a villámsebhelyes varázsló, ha nem kutakodna kicsit és készülne fel a találkozásra. Közben az iskolába is új tanár érkezik, Sötét Varázslatok Kivédése nem túl szerencsés oktatói posztjának átvételére. Az úriember körül szintén növekednek a rejtélyek és ehhez hozzájárul az is, hogy a férfinak valami köze van Harry szüleihez. Az iskolai mindennapokat megzavarják a szökevényt kereső Dementorok, de minden szál a végére összeáll és értelmet nyer.

A Warner nagyon merészet lépet azzal, hogy az önszántából távozó Columbus, helyére az akkor még hazáján és bizonyos undergrund körökön kívül nem igazán ismert rendezőre, Alfonso Cuarónra bízták a film levezénylését. De nem is dönthettek volna jobban.
Míg Columbus egy tapasztalt iparos, addig mexikói rendező egy született tehetség, egyedi látásmóddal. Mindenkit meglepett, hogy egy Harry Potter filmbe képes volt a saját kézjegyét is rányomni.
A film sötétebb és merészebb, hátborzongató horror elemekkel vegyítve. A Dementorok ábrázolása fantasztikus és rémisztő egyszerre. Rowling látomása sokkal dermesztőbben jelenik meg a vásznon annál, ahogy bárki elképzelte volna. 
A díszletek is nyomasztóbbnak tűnnek, mintha a Roxfort most nem az a kalandos iskola lenne, hanem inkább egy csapda amiből hőseink kétségbe esve próbálnak kitörni. Viszont a terek megnőttek. Folyósok és kitöltő termek sokasága tűnik fel az épületben.

A történetmesélés sokkalta átgondoltabb. Habár még mindig túlságosan ragaszkodnak a könyv feleslegesebb pontjaihoz, az viszont látszik, hogy Cuarón az írásban is részt vett. Nincs meg az az összeszedetlenség és kapkodás érzése mint a korábbi két résznél. Koherens történetvezetés, követhető időfolyam és logikusan felépített eseménysorozat jellemzi a filmet. Nem beszélve arról, hogy minden sokkal karakter központúbb lett és ezt a színészek játékán is érezni.
Cuarón nyitott volt a szereplők javaslataira, szerette volna ha közelebb kerülnek az általuk játszott figurákhoz. Megkérte a gyerekeket, hogy alakítsák ki a saját ruházatukat és beszéljenek a motivációkról amik szerintük mozgatják a főszereplőket.
Radcliffék az Ő keze alatt tanultak a legtöbbet szakmájukról, nem véletlen, hogy azóta is jó a kapcsolat a rendező és a fiatalok között. A színészek meghálálták a beléjük vetett bizalmat és sokkal erőteljesebb, felszabadultabb alakításokat nyújtanak a vásznon.
A felnőttek közül mindenki hozza a régi formáját, profi módon, de az újakra sem lehet panasz. Elsőként Michael Gambon emelném ki, aki a rákban elhunyt Richard Harrist váltotta Dumbledor szerepében. Gambon szerencsére nem próbált elődje munkájától elrugaszkodni, mégis sokat tesz hozzá a karakterhez. Persze korábbi filmekben az igazgató kevesebbszer jelent meg, mégis érezni mindkét színész hatását a karakteren. Harris elültette a rózsát, Gambon pedig felnevelte.

Sybil Trelawney professzorként Emma Thompsont láthatjuk feltűnni. Az amúgy elég idegesítő karakterhez sokat hozzátesz a színésznő szándékos ripacskodása. Mondhatni tökéletesen hozza a figurát.
Lupin szerepében megjelenő David Thewlis szintén kiemelkedő játékot hoz. Habár én a könyv alapján markánsabbnak képzeltem a karaktert, megjelenítése mégis kiváló és erőteljes. A film igazi meglepetése Gary Oldman mint Sirius Black. Egy ellentmondásos karakter egy ellentmondásos, de nagyszerű színésztől. Kiszámíthatatlan és morózus a figura. Látszik, hogy veszélyes, de mégis van benne valami megtört. Oldman mindezt képes akár egy tekintetben visszaadni.
A film zenéjét ismét John William jegyzi, de a sorozatban utoljára. Nagy változások az előzőekhez képest nincsenek. Minden alap első filmmel megteremtett, újrahasznosítva itt is felcsendül
Ez a film szépen megadta a lehetséges irányvonalat a sorozat jövőjéhez. Megőrizte a mesét, de mégis képes volt magasabbra tenni a szintet, színvonalban és hangulatban egyaránt.

El is érkeztünk varázslótanoncaink következő kalandjához.
Ebben a tanévben a Roxfort ad otthont a hagyományos varázslóversenynek, a Trimágus Tusának. Noha Harry nem jelentkezik, a Tűz Serlege rejtélyes módon őt is kiválasztja, mint a Roxfort iskola második számú résztvevőjét. Közben újabb tanár érkezik Rémszem Mordon személyében, aki Aurorként tevékenykedik. Ők azok mágusok, akik a gonosz varázslókra vadásznak. Szóval tökéletes választásnak tűnik Sötét Varázslatok Kivédése tanóráinak átvételére, ám valami körülötte is rejtélyes.
A történet nagy vonalakban ennyi. Láthatjuk, amint Harry végig küzdi magát a tusa megmérettetésein és végül megfejti a titokzatos nevező és Rémszem rejtélyét is.

A filmek közül ez követi leglazábban a könyvet, de mégis ez lett a legjobb darab.
Az eredetitől való elrugaszkodás igazán jót tett az alkotásnak. Kapunk egy pörgős izgalmas és akciódús kalandfilmet. Persze kevesebb a karakterépítés, de a film jellegéből adódóan nem is hiányzik. A mozi egy pillanatra sem áll meg egymást követik a lélegzetelállító jelenetek. A feszültség itt van igazán a maximumra járatva. A rendezést ezúttal Mike Newell vette át. A korábban főként TV-filmeket és sorozatokat jegyző rendező, profin vezényeli le az alkotást. Ügyesen ötvözi Columbus mesés látványvilágát Cuarón sötétebb tónusaival. Habár semmi egyedit nem tesz hozzá a mozihoz, kivetni valót sem találni a munkájában.

A színészekre most sem lehet panasz, habár itt a fókusz sokkal inkább Radcliffe-n van. Rajta viszont érezni, hogy egyre magabiztosabb a szerepben. Kisujjból rázza ki a klasszikus Potter gesztusokat.
A Rémszemként Brendan Gleeson, a zseniális casting újabb példája. Figurája kifejezetten taszító és ez nem csak a külseje érthető. Tekintete és mozgásának eredetisége mind Gleeson profizmusát takarja.
Érdemes megemlíteni még a rövid, de annál fontosabb szerepben feltűnő, David Tennantet, akit pár évvel később a Doctor Who címszereplőjeként láthattunk viszont. A Netflix tavaly futott sorozatában a Jessica Jonesban feltűnő szociopata „kisöccsét” láthatjuk itt viszont. Tennant tehetsége és érzéke az angyalarcú, de sötétszívű gazemberek megformálásához, már itt is szembetűnő.

És aki nem maradhat ki, Robert Pattinson. Itt ismerte meg a világ a tehetséges, de jobb sorsra érdemes fiatal angol színészt. Pattinson ígéretesen indul. Könnyedén hozza a szimpatikus és népszerű Cedric Diggory figuráját. Nem kiemelkedő, de tapasztalansága ellenére is profi. A jövőjét megpecsételő későbbi filmeket pedig inkább felejtsük el, csak élvezzük ki egy reménybeli feltörekvő színész kellemes játékát.
És végül, de nem utolsó sorban, ebben a filmben láthatjuk először Ralph Finnest Voldemortként. Rövid, de hatásos belépőjével igazi klasszikust és emlékezetes jelenetet alkotott. De róla majd egy későbbi epizód kapcsán több szó esik.

A zenét ezúttal Patrick Doyle készítette. Dallamai pörgősek és végig epikusak. Mintha egy valódi olimpia kísérő zenéjét kellett volna megkomponálnia. William agyon használt zenéi után üdítő hatású a munkája

Összességében ez egy korrektül összerakott látványos kalandfilm. Nem akar mély lenni, de nincs is rá szüksége. Az egyik legszórakoztatóbb darab a sorozatban. Az Azkabani fogoly után a második kedvencemmé vált.

Érdekességek:

- Ian McKellen visszautasította Dumbledore szerepét. Azzal indokolta, hogy Gandalf után már túl sok lenne két ilyen legendával együtt élnie.

- A jelentekben amelyekben a Kóbor Grimbusz száguld, a busz igazából normál sebességgel ment és a forgalmat lassították le.
- Cuarón ötlete volt, hogy a Dementorok megjelenésekor fagyjon meg minden. Mivel erős akcentussal beszélt az „Ice”(jég) helyet az effektekért felelős csapat az „eye”(szem) szót halotta. Így az első vázlatokon szemek hullottak az égből.
- Gary Oldman tudta, hogy Daniel Radcliffe nagy zenebolond, ezért első találkozásukkor adott neki ajándékba egy basszusgitárt.
- A hálózsákos jelentnél, Alfonso Cuaron, Michael Gambon és Alan Rickman egy távvezérelt fingó párnát rejtettek Radcliffe hálózsákjába. A jelenetet végig úgy vették fel, hogy míg a két színész sétált a gyerekek között, Cuaron folyamatosan nyomkodta a párna távvezérlőjét.
- Sirius Black testén és kezén látható tetoválások valódi orosz börtönökben létező banda jelek.
- Mike Newell nem volt tisztában vele, hogy Alan Rickman, Piton szerepéhez kontaktlencsét visel. Épp dicsérete a színész sötét szemeit, mikor az odahajolt hozzá, ugrott egyet és kiestek a lencsék.

- Stanislav Ianevski szövege, Victor Krumként, két sorból, összesen 20 szóból állt.
- Egy sárkányt ami képes volt tűzet is fújni, megépítettek a forgatáson. A Titkok kamrájában látható baziliszkusz bábját használták fel hozzá.
- Dumbledor könyvtárát alkotó könyvek valójában csak telefonkönyvek.
- A Trimágus Tusa harmadik feladathoz meganimált sövényét, Stanley Kubrick Ragyogásának ikonikus sövénylabirintusos üldözéses jelenete ihlette.