Yippikae Motherfucker! Avagy, amit a DIE HARD- PENTALÓGIÁRÓL tudni érdemes.

Klasszikus / Elfeledett | 2015-02-04 | Turbók Krisztián

Die Hard- Drágán add az életed

 

“Yippikae Motherfucker”

 

John McTiernan rendező 1988-ban letette a modern akciófilmek egyik ténylegesen meghatározó alapkövét. A Die Hard című filmje - mely a magyar keresztségben a Drágán add az életed címet viseli - Bruce Willis első szélesvásznú nagyjátékfilmje. A film Roderick Thorp Minden elmúlik egyszer (Nothing Last Forever) című regényének felhasználásával készült. A történet szerint John McClane nyomozó New Yorkból Los Angelesbe tart, hogy rendbe hozza házasságát. Még csak nem is sejti, hogy mások nagy dobásra készülnek Los Angelesben, méghozzá éppen a szeretet ünnepén. Terroristák egy csapata a hidegvérű Hans Gruber vezényletével arra készül, hogy megszabadítsa a multinacionális Nakatomi céget a kötvényeitől. A terroristák behatolnak az épületbe, túszul ejtik a Nakatomi cég dolgozóit, köztük McClane feleségét, Holly-t és nekilátnak, hogy kinyissák a cég széfjét. Ám McClane, akiről a támadóknak fogalma sincs, mindent elkövet, hogy meghiúsítsa ezt. Nem könnyű a feladata, hiszen a terroristák nemcsak létszámbeli fölényben vannak, hanem hatalmas fegyverarzenállal is rendelkeznek, szemben McClane szolgálati fegyverével. A 34 emeletes épületben megkezdődik a macska-egér harc.

A mindenkori főszereplő: John McCLane a kissé széttcsúszott házasságát készül megmenteni, de a terroristák keresztülhúzzák számításait. Bruce Willis rendkívűl jól felépíti a karakterét. Ha kell kemény és durva, habozás nélkül szitává lővi az ellent. Ugyanakkor több szempontból is érzékeny és sebezhető figura. A filmben többször láthatjuk sebzett vadként menekülni. Egyrészt ez a fajta ábrázolásmód közelebb hozza a nézőnek a karakterét, hiszen vége már annak a kornak, amikor a főszereplő sérülés nélkül megússza a dolgokat. Másrészt egy családját -elsősorban épp a terroristák kezében lévő feleségét- féltő férfi, illetve, amikor a gyerekekről beszélget az összekötőként szolgáló rendőrjárőrrel, McClane szintén képes azonosulásra bírni nézőjét. Willis filmbeli személyisége mindenképp egy összetettebb karakter. Rengeteg a jó egysorosa, többek közt ezáltal is megalapozva a kultikus akcióhősök egyik méltán világhírű archetipusát.

Az aktuális negatív szerep: A nagyszerű Alan Rickman. A színész a Die Hard elött csupán TV- filmekben illetve minisorozatokban szerepelt, tehát Willishez hasonlóan neki is ez volt első nagyjátékfilmje. Rickman Hans Grubert alakítja, akit épp kipateroltak egy terrorszervezetből, igy jól jön neki az a 600 millió dollárt érő kötvény, amit a Nakatomi toronyház széfjében tárolnak. Rickman talán a legjobb negatív karakter a sorozatban, hidegvérű, kiszámíthatalan személyiség. Csak a pénz lebeg a szeme elött. Érdekességként megemlíthetjűk azt a bizonyos híres jelenetet, amikor Gruber a mélybe zuhan a 32. emeletről. A fáma szerint Alan Rickmant épp leeresztik az épület ablakából, hogy 30 emeletet zuhanjon, tájékoztatták, hogy a kaszkadőr majd hármat számol, s azután engedi el. Azonban a kaszkadőr már kettőnél eleresztette a színészt, így a filmben látható arca a valódi meglepettségről árulkodik. 1987 tavaszán, a producer Joel Silver és a rendező John McTiernan látták Rickmant Valmont szerepében a Veszedelmes viszonyokban játszani. Akkor tudták már, hogy megtalálták Hans Gruber alakítóját.

A további érdekességek közé tartozik, hogy a filmbeli Nakatomi toronyházat a Twentieth Century Fox pláza alakította, de az épület még nem volt teljesen befejezve. A német szinkronnál pedig keveredések voltak. Történt ugyanis, hogy a német terrorizmus abban az időben elég kényes témának számított, igy a változat szereplőit felruházták egy ír radikális aktivista szerepkörrel. Ennek eredményeképpen a neveket megváltoztatták, – Hansból Jack lett, Karlt Charlie-ra cserélték, Henrich a Henry nevet kapta…stb- és a sztori egy új háttértörténetet is kapott. Azonban a harmadik résznél már meghagyták a sztori lényegét. Így történhetett hogy, az Élet mindíg drága rosszfiúja egy ír testvér halálát akarja megbosszúlni. Willis korábban a Simlis és a Szende című sorozatban alakította a főszerepet, igy ha máshonnan nem is, a tv-ből ismert volt a közönség számára. Ámbár a stúdió attól tartott, hogy az akkor még javában felfutóban lévő Willis nem lesz képes megtölteni a mozitermeket, igy a filmet reklámozó plakátokon nem is szerepelt először. Aztán amikor a filmet bemutatták, és kasszasiker lett ezt természetesen pótolták.

A magyar változat kétféle szinkronnal is létezik. Az elsőben Willis magyar hangja Vass Gábor, majd második szinkronban Dörner György lett. A későbbi DVD illetve Blu-Ray megjelenésekre már ez a szinkron került fel.
John McTiernan rendező a 90-es években olyan filmekhez adta a nevét még mint a Vadászat a Vörös Októberre, Az utolsó akcióhős, A Die Hard- Az élet mindíg drága, A 13. harcos vagy A Thomas Crown- ügy. Majd elkészítette minden idők egyik legrosszabb filmjét a Rollerball- Könyörtelen játék képében.

Die Hard 2- Még drágább az életed

1990-ben Renny Harlin filmje kilóméterekkel gyengébb, ám az elődjénél jóval sikeresebb film lett. Harlin filmjében – a folytatásokhoz híven- már sokkal több terroristát kell likvidálni, és amúgy mindenből egy kicsit több van filmjében a kelleténél, több vér, több hulla, nagyobb robbanások, még több fegyverropogás. A szűkebb toronyház falait elhagyva a történet egy reptér berkeibe visz minket, ahol egy fegyveres csoport veszi irányítása alá az irányítóközpontot. Szándékuk szerint az Esperanza tábornokot szállító gépet szeretnék ellenőrzés alatt tartani, és természetesen semmi egyéb dologtól nem riadnak vissza, ha a gépről és utasáról van szó. Ekkor lép akcióba hősünk és rak keresztbe Stuart ezredesnek és csapatának.

McClane ezúttal -és szintén karácsonykor- az épp hazafelé tartó feleségét várja a Dulles nemzetközi repülőtéren, amikor mit ad Isten különös dolgokra lesz figyelmes. A békés várakozás addig tart míg a csomagok között kotorászó rosszfiúkat nem kezdi el üldözni, majd egyiküket sikeresen el is intézve magára nem vonja Stuart ezredes figyelmét.

A második menet erős utánérzete ugyan az előző résznek, azonban a negatív karakter terén Stuart ezredes túltesz Gruberen. A pszichopata hajlamokkal is bíró ezredes, elképesztő módon kegyetlen. A sorozat tekintetében a legtöbb ember haláláért felelős, már csak leszállás közben felrobbanó utasszállító repülőgép miatt is. Sőt még saját embereit is képes lenne feláldozni saját céljai elérése érdekében. Emlékezzünk emberének intézett szavaira:

“Még egy “DE” és nem lesz üres a tár!”

Renny Harlin rendező ötlete volt a rész a filmben, amikor meztelenül mutatják- épp harcművészeti gyakorlatokat végző- William Sadler karakterét, jelezve, hogy egy merőben szokatlan de annál hatékonyabb szerep lesz az övé.
Esperanza tábornokot Franco Nero alakítja. Karakterét egy valóban létezett panamai diktátorról, Manuel Noriega-ról mintázták a készítők, akinek az 1980-as években megdöntötték a hatalmát, brutalitása és az általa irányított kábítószer-kereskedelem miatt!

A forgatást eredetileg Minesotában tervezték de nem volt hó, igy a stáb átköltözött Michiganbe. A jelenetet, ahol McClane mászik a fel a létrán a szervízalagútban a kifutópályára, az épp leszállni készülő Esperanza tábornok gépéhez, nyolc különböző helyszínen forgatták: – Granada Hills, California – Los Angeles , California (közeli felvételek Esperanza gépének belsejéről) – Mojave sivatag, California (kilátás miatti jelenetek Esperanza gépéből ) – Alpena, Michigan (Amikor McClane a kifutón a rács alól akar kibújni.) – Majd szinte minden egyéb snittet más helyszíneken rögzitettek, így San Franciscoban, Michiganben, Californiaban illetve Denverben. Denverben az évszakhoz képest nagyon enyhe idő volt, így a havat mesterséges úton kellett biztosítani. A reptéri jeleneteket a Tom Bradley nemzetközi terminálon forgatták, a Los Angeles-i nemzetközi repülőtéren. Renny Harlin rendező akkoriban el volt foglalva a Ford Farlaine kalandjaival is. Végül aztán úgy esett hogy, a két filmet egy hónap különbséggel mutatták be.
A filmnek 70 millió dolláros költségvetése volt, a premierhétvégén 21,7 millió dolláros bevételt hozott, az egész világon pedig 240 millió dollár jött össze neki.
A rendező a kilencvenes években remek akciófilmeket dirigált végig: így az Utánunk a tűzözönt, a Cliffhanger- A függőjátszmát vagy a Háborgó mélységet. A kincses sziget kalózai 100 milliós buktája miatt 1995-ben a Carolco Pictures lehúzhatta a rolót.

Die Hard- Az élet mindig drága

A történet szerint John McClane, a New York-i rendőr minduntalan kihívja a sorsot maga ellen, de rendkívüli tehetséggel úrrá lesz a reménytelen helyzeteken is. Most azonban a veszély keresi őt, s nem fordítva. Simon, az ördögi gazember személyes indíttatásból akar bosszút állni McClane-en, akit arra kényszerít, hogy részt vegyen egy halálos játékban, melynek tétje nem más, mint New York. McClane-nek hamarosan új társra akad Zeus személyében, akivel nemsokára együtt járják be a nagyvárost a mindig egy lépéssel előttük járó Simont kutatva.

“Szédült Simon mondta a cukrásznak a vásáron: ide a sütikkel, vagy átkúrom a fejed a palánkon!”

Innentől számoljuk a sorozatban azon részeket melyekben McClane-nek állandó társa is akad a történetben. A film ötlete eredetileg a Halálos fegyver 4. részének sztorija lett volna, de némi áttdolgozás után a Die Hard sorozat harmadik részének szkriptje lett belőle. Ezért is kaphatott McClane társnak egy színesbőrő fickót, akit Samuel L. Jackson alakíthatott. A legjobb mellékkarakter a filmek sorában. Sam Jackson karaktere, Zeus menti meg Harlemből McClane-t mielőtt a fiatal afroamerikai banda felkoncolná a nyakába aggatott tábla miatt melyen a “Gyűlölöm a niggereket” felirat áll. A tábla, egy bosszú része melyet az első részben elhalálozott Hans Gruber fivére állított neki. Mely szerint, ha hősünk nem megy Harlembe ezzel a táblával a nyakában, lesz még egy robbantás, még nagyobb mint ami a remekül sikerült főcím alatt is látható volt.
Bruce Willis mint John McClane, a történet szerint az utóbbi időben állandóan másnapos. Hans Gruber fivére egy játékokkal és fejtőrőkkel teli játékra invitálja, így felettesei kénytelenek visszahívni a szolgálatba felfüggesztéséből. McClane elhidegült feleségétől, Hollytól, aki munkahelyén, Los Angelesben él két gyermekükkel, Lucyval és Johnnal.

“Nem raboljuk tovább az idejét. Inkább csak a bankját.”

Jeremy Irons mint Simon Peter Gruber: Más néven Peter Krieg. Hidegvérű, egykori ezredes a kelet-német hadseregben, ahol egy olyan beszivárgó egységet vezetett, amilyet a nácik is bevetettek a belgiumi offenzívában. Most szakadár csoport vezetője; csak látszólag vezérli a személyes bosszú. Valódi terve, a Wall Streeten található központi jegybank aranykészletének kifosztására irányul. Gyakran gyötrik migrénes rohamok. John McTiernan legelső választása Simon Gruber szerepére Sean Connery volt, a színész azonban nemet mondott, mert nem akart „ennyire ördögi gonosztevőt” alakítani. Jeremy Irons még ezt követően is David Thewlist váltotta fel.

“90 utcát 30 perc alatt a New York-i forgalomban? Ehhez egy óra is kevés lenne!”

 

Samuel L. Jackson mint Zeus Carver afroamerikai, Harlemben élő villanyszerelő, korábban taxis, aki egy kisebb, elektronikai cuccokat árusító boltot vezet, s aki akaratán kívül keveredik bele Gruber és McClane párharcába. Jóhiszeműen figyelmezteti McClane-t, hogy ne mászkáljon a “Gyűlölöm a négereket!” feliratú táblával a nyakában egy színesbőrűek lakta negyedben. Carver éles elméje gyakran jön jól McClane-nek. Carver szerepére Laurence Fishburne volt az eredeti választás. Akkor a színész nem fogadta el. Mire meggondolta magát, Samuel L. Jackson már leszerződött a feladatra. Zeus Carver megjelenése Jackson ötletein alapszik; a színész komoly kutatást végzett a karaktertípussal kapcsolatban Malcolm X könyveinek tanulmányozásával.

Jonathan Hensleigh forgatókönyvírót a film után felkereste az FBI és érdeklődtek honnan tud a Szövetségi jegybank aranytartalékáról. Hensleigh nem esett pánikba és megmutatta az arról szóló New York Times- cikket. A tábla amit Bruce Willis a forgatáson viselt üres volt, és később CGI segítségével írták rá az ominózus szöveget. A stúdió ki akarta venni a filmből a jelenetet, de Hensleigh azzal fenyegetőzött, hogy elviszi a forgatókönyvet egy másik stúdióhoz. A jelenet így maradt a filmben. A görög mitológia szerint Zeusz a villámlás és a mennydörgés istene is volt, a filmben Zeus Carver villanyszerelő. A szexjelenet ami Jeremy Irons és Sam Phillips között zajlik, a film egyik utolsónak felvett jelenete volt. McTiernan ugyanis megtudta, hogy filmje magas korhatárbesorolást kapott igy ez a jelenet nem sokat nyomott volna még a lattban, így nyugodtan felhasználhatta. Ez az egyetlen Die Hard film, ahol John McClane nem kockáztatta az életét, hogy megmentse Holly-t vagy az egyik gyermekét. A film “Die Hard: New York.” munkacímen futott, csak később változtatták meg a beszédesebb Die Hard: With a Vengeance-ra.

Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed

2007-ig a Die Hard filmek tökéletesen működtek mint egy trilógia részei. Aztán a jött Len Wiseman és a maga módján belekotnyeleskedett a sorozatba. A film John Carlin cikkének felhasználásával írta Mark Bomback forgatókönyvíró. A történet szerint John McClane kihalásra ítélt dinoszaurusz egy olyan korban, ahol már minden az Internet és a számítógép körül forog. Mégis, megint csak rá vár a feladat, hogy egyenesbe hozza a dolgokat, amikor a világ legerősebb hatalmának számítógépes rendszere megbénul és az egész ország az összeomlás szélére kerül. A rejtélyes támadó mindent alaposan végiggondolt, mindent megtervezett, csak egy valamivel, pontosabban valakivel nem számolt: McClane-nel. És a zsaru, ha beindul, akkor mindenki tudja, hogy kő kövön nem marad.

Len Wiseman rendező megszokott stílusjegyeivel próbálja telepakolni a filmet, ez egy darabig működik is. Hihetetlen kaszkadőrmutatványokat is bemutat. Filmjéhez megnyerte a különleges mozgástechnikájáról híres Cyril Raffaellit is. Míg a korábbi részek mind törekedtek a realitásra (például az első résznél John Mctiernan rendező nem engedett a pisztolylövések hangerejéből) ezzel szemben itt McClane kocsival szed le egy helikoptert, illetve az alagútban is enyhén szólva orbitális baromságoknak lehetünk tanúi.
A film mentségére szóljon hogy, a hangulat átjön. A kaszkadőrmunka első osztályú, és lehengerlő kameramozgásokkal tarkítják a Die Hard 4.0-át!

A problémák megmutatkoznak azonban a negatív szerepet alakító Timothy Olyphantnál Thomas Gabriel szerepében. Ez a karakter egyszerűen nem működik jól. Tény, hogy bármely számítógépes hálózatot feltör, de mint rosszfiú elég harmatosan teljesít. A leggyengébb szál a filmben, és az egyik legrosszabb negatív szereplő a Franchise-ban.
McClane aktuális társát Matt Farrell-t Justin Long alakítja, akit Gabriel és bandája akar eltenni láb alól. A poénokért az ő feldobott labdái szolgálnak amelyeket McLane le is üt.

“Maga egy kocsival leszedett egy helikoptert!
Elfogyott a töltényem!”

A Woodlawnban használt alagutakat a második Die Hard- mozinál is alkalmazták, amikor McClane a kifutópályára akar feljutni. Szó volt a korai terveknél, hogy Justin Timberlake játsza el McClane fiát. De végül ezt a szálat teljesen kihúzták a forgatókönyvből. A film előkészületeikor a Nap könnyei címmel futott volna, de Bruce Willis azt mondta, hogy amennyiben felhasználhatja a címet egy korábbi filmjéhez, akkor újra eljátsza John McClane szerepét. Britney Spears is jelentkezett McClane lánya Lucy szerepére. Kal Pen és Brad Renfro pedig Matt Farrell szerepére. Olyphant elött eltitkolták, hogyan hal meg a karaktere, ezt a neki adott forgatókönyvből is kihagyták.

Die Hard- Drágább mint az életed

Vajon, hogy ment FOXéknál a rendezőválasztás?
-Héj gyerekek, valakinek valami jó ötlete a rendezői posztra?
-ööööööö, legyen John Moore
-Hú aztamindenit, de jó ötlet, köszi!

Namár most! Moore-ról azt kell tudni, hogy még soha egy nézhető filmet sem tudott összehozni! Sikerült ledegradálnia a franchise-t egy tipikus tucat-akciófilm szintjére.

A történet szerint, régi ismerősünk, a zsaru John McClane megtudja, hogy a fiát, Jacket letartóztatták Oroszországban. Bár elhidegültek egymástól, azonnal a segítségére indul, és Moszkvába utazik. Megdöbbenve szembesül azzal, hogy a fia beépített ügynökként azon dolgozik, hogy megvédje a kormány informátorát, Komarovot. A nézeteltéréseiket félretéve össze kell fogjanak, hogy kimenekítsék a férfit az országból, és megakadályozzák azt a bűntényt, amely katasztrófával fenyegeti a világot. Ehhez Csernobilon át vezet az út.
Jelen filmünk története egyszerű mint a faék, de persze nincs nagy bajunk a faékkel, egy nagyon hasznos dolog! Filmünk forgatókönyve viszont több sebből vérzik és aki még kíváncsi a filmre az nem olvassa tovább- Szóval Skip Woods forgatókönyvíró nem sokat tökölt a sztorival -szereplőinknek el kell jutnia A-ból B-be egy olyan dolog után kutatva ami nem is létezik. A Moszkva-Pripjaty utat letudták a készítők egy röpke két perces vágással! Én tudom hogy a dramaturgia némiképp gátat szab a filmhossznak, na de kérem egy olyan kocsiút, jelzem KOCSIÚT(!!!) ami még a Google maps szerint is 989 km-t jelent- lerendezik úgy, hogy hőseink csak 5 perccel később érnek oda mint a rosszfiúk, akik ráadásul egy katonai helikopterrel tették meg légvonalban ezt a távot! Véleményem szerint még Oroszország sem rendelkezik olyan közlekedési infrastruktúrával, hogy ennyi kilométert, ennyi idő alatt meg lehetne tenni.

Aztán hogy, a banalitást tovább fokozzuk: Hőseink mindenféle védőfelszerelés nélkül rohangálnak a sugárszennyezett Pripjatyban, bár mondjuk megnéztem volna McClaine papát tetőtől-talpig szkafanderben, bár lehet akkor valami Armageddon- feeling kapott volna el, és rögtön elkezdem keresni Michael Bayt a stáblistán! Te vajon kimernél- e ugrani úgy egy 70 méteres torony legfelső emeletéről- az ablakon keresztül- anélkül, hogy tudnád mi is van alatta? Ez a kérdés bizony nemigen foglalkoztatta hőseinket mikor a fentebb említett tettet végrehajtották!

Willis nem tett lényegien többet hozzá karakteréhez. Jay Courtney a McClaine fiát játszó színész-antitalentum, kvázi mint egy diszkós kidobó. Cselekvéseit nem tudtam hova tenni, ahhoz képest, hogy kémet játszott igazából nem tudott mit hozzászólni a körülötte zajló eseményekhez!
A rosszfiúk viszont nagyon rosszul elsült poénok a filmben. A legkínosabb rész kétség kívül a táncoslábú barátunk. Vicc! Aztán persze jön még egy “hihetetlen” csavar a zseniális forgatókönyvben. De lényeg a lényeg hogy, az egész rész annyira kínos, hogy nem is foglalkoznék vele különösebben.

 

Azt megemlíthetjük persze, hogy a filmet nálunk, Budapesten forgatták és a korabeli sajtó szinte napi szinten cikkezett róla. A szépművészeti múzeum alakította a moszkvai bíróságot, illetve a magyar katonaság adta kölcsön az épp nyugdíjazásra előkészített helikopterét. A gépnek ez volt az utolsó bevetése. Magyar színészek közül is akadtak a stábban. Egy interjúrészlet megmaradt a fejemben, melyben Kamarás Iván nyilatkozott szerepéről , ebben majdnem elemzi karaktere összetettségét.

Az utolsó Die Hard-mozi az egykor szebb napokat is megélt franchise-t majdhogy nem lesilányítja egy középszerű akciófilm-sorozattá. Mindettől függetlenül a korai éveiben még mindig remekül működő trilógia a filmtörténelem elévülhetetlen klasszikus mozijait gyarapítja.