Amit a Vissza a jövőbe (1985) című filmről tudni érdemes!

Klasszikus / Elfeledett | 2015-10-15 | Christian

Történet:

Marty McFly átlagos kamasznak látszik, de van egy őrült barátja, Doki, aki megépítette a plutónium meghajtású időgépet. Dokit váratlanul halálos támadás éri, s Marty is csak az új találmánnyal nyer egérutat. Arra azonban ő sem számít, hogy 1955-be utazik vissza, épp abba az időszakba, amikor szülei is a padot koptatják. A bajt csak fokozza, hogy majdani anyja Marty megérkezése óta ügyet sem vet majdani apjára, ami beláthatalan következményekkel járhat a jövőben. Ha életben akar maradni, el kell érnie, hogy szülei egymásba szeressenek és el kell távolítania az anyját molesztáló Biffet.

 

A filmről:

“Egy egész huszonegy század gigawatt!!!”

A fáma szerint 1985. október 26-án egy csapatnyi rajongó gyűlt össze a Twin Pines Mall porkolójául szolgáló plázánál várva, hogy a Delorean felbukkanjon a semmiből. Hogy lett a Vissza a jövőbe korszakokon áttívelő klasszikus, filmtörténeti mérföldkő, és a popkultúra esszenciális, mozgóképes alkotása? Elvetettem volna a súlykot? Nem, nem hiszem. Mert Robert Zemeckis filmtrilógiájának első része (de igazából az egész trilógiát tekinthetjük annak) bizony a fentebb felsorolt jelzőkkel lehet illetni. Szóval a válasz talán abban rejlik, hogy igy ennyi év távlatából (és 30 év nem kis idő) minden filmrajongó ember számára egyet jelent a tökéletes hollywoodi álommal, a hihetetlen okos megoldásokat tartalmazó látvánnyal, a nagyszerü karakterek egész sorával, a történet kidolgozottságával, az izgalommal, és nem utolsó sorban a humorral. És most tegye fel a kezét, akinek egy DeLoreanról nem a Vissza a jövőbe-filmek jutnak az eszébe! Egyébként Zemeckis kapott is egy levelet John DeLorean-tól, melyben megköszönte neki, hogy a kocsiját használták a filmben, mert bizony a kocsit direkt választották, már csak kinézete miatt is, hiszen a szárnyas ajtóinak köszönhetően a 1955-ös jeleneteknél joggal nézhették a szereplők idegen űrhajónak. (ugye milyen jól ki van találva?)

“Magasságos egek!”

A klasszikus mozinak nálunk különösen nagy kultusza van, hiszen 1987-ben egy zseniális szinkron készült hozzá Rudolf Péterrel és Rajhona Ádámmal, ami még jobban hozzásegítette ahhoz, hogy nálunk is népszerű alkotás legyen a mozikban. A kétezres évek elején a szinkronhibák és a DVD megjelenés okán a forgalmazó újraszinkronizáltatta a trilógiát, ezzel ki is vívta a rajongók ellenszenvét, még abban az esetben is, hogy a főbb szereplőknek ugyanazon színészek kölcsönözték hangjukat. Sajnos az igy annyi év távlatából már nem volt ugyanolyan. A Pannónia filmstúdió azonban idén az első film 30. évfordulója kapcsán egyes mozikban a klasszikus magyar szinkronnal újra bemutatja az első epizódot.

 

A Vissza a jövőbe kialakulása, pontosan felépített története bizony nehezen akadt fent a stúdiók hálóján, a nyolcvanas évek első felében. A szkriptet 40 alkalommal utasították el, konkrétan a Disneynél perverznek titulálták, az anya-fia közti csókjelenet miatt. A Robert Zemeckis és Bob Gale ötletén alapuló filmben Spielberg látott igazán csak fantáziát, de egy nagy stúdió támogatása nélkül még ő sem tudta megváltani a világot. Zemeckisnek akkoriban csupán két filmes bukta jutott osztályrészül, igy nagy hirtelenjébe elvállalta A smaragd románca című film rendezését Michael Douglas és Kathleen Turner főszereplésével, ami aztán kellőképpen sikeres is lett a mozikban. Ez már elegendő volt ahhoz, hogy álmát, egy időutazós film képében valaki finanszírozza is, igy a Spielberg- féle Amblin Entertainment, a Universal égisze alatt meg is kezdhette az előkészületeket. Gale és Zemeckis borzasztóan ügyeltek arra, hogy részletesen legyen kidolgozva a forgatókönyv, de Sid Sheinberg stúdióvezető elégedetlen volt a címmel és át akarta keresztelni “Spaceman from Plutóra”, de ezt senki nem vette komolyan, így a címen nem változtattak. A filmek főszereplőjének Zemeckisék Michael J. Foxot szerették volna, de a Családi kötelékek című FOX Sitcom nem tudta nélkülözni a legnépszerűbb szereplőjüket, így Zemeckis filmje főszereplőjének Eric Stoltz jutott, akivel jó néhány hétig forgattak is. A rendező elégedetlen volt Stoltz komikusi vénjával, és mindenképp Michael J. Foxot szerette volna a Martynak. Végül aztán a FOX abban az esetben ment bele, ha ez nem ütközik a Családi kötelékek forgatásával. Így esett meg, hogy Fox nappal a Sitcomot forgatott, éjjel pedig Sci-Fi- akció- kalandfilmet. Néhány órát tudott csak aludni igy, de semmi nem látszott meg teljesítményén. A FOX még azt sem tudta megengedni neki, hogy Fox promotálja a filmet. A film forgatását persze elölről kellet kezdeni, kivéve a DeLorean időugrását bemutató szcénát, mivel annak újraforgatása jelentősen növelte volna a büdzsét, így ebben a jelenetben még Eric Stoltz vezeti a kocsit. A filmet akkoriban még a tesztközönsége is imádta, annak ellenére, hogy a trükkgyártó cég az Industrial Light & Magic még nem fejezte be a fentebb említett DeLoreanes rész effektelését.

“Mi van McFly, nyuszi vagy?”

Ronald Reagan elnök annyira szórakoztatónak találta Doki kirohanását miszerint színészből elnök lett, hogy megálíttatta a vetítést és kérte, hogy tekerjék vissza az ominózus jelenethez. Ebben az esetben a Fehér Ház jóváhagyására is szükség volt, nehogy sértse az USA elnökét, a készítők ugyanis akkor még aggódtak az elnöki reakció miatt. Christopher Lloyd mindig is szerette volna, hogy legyen egy negyedik rész, ahol Marty és Doki karaktere az ókori Rómába tesznek egy látogatást. Crispin Glover azt mondta, hogy egyszer látta a filmet nem sokkal azután, hogy bemutatták, ellenben Christopher Lloyd-dal, aki azt mondja, hogy bármikor szívesen újranézi a mozikat, ha elcsípi őket a TV-ben. Glover ideges volt a felvételek alatt, így ebből kifolyólag elvesztette a hangját. Egyes jelenetek felvételénél csak tátogni tudott, majd később ezen részeket szinkronizálnia kellett. Amikor a készítők felismerték a jelentős magasságbéli különbségeket a főszereplők között (Fox 164 cm, míg Lloyd 185 cm magas) kameratrükkökkel próbálták megoldani a dolgot, például Fox mindig kicsit közelebb állt a kamerához, hogy hasonlóan magas legyen mint Christopher Lloyd. Az akkor 23 éves Lea Thompson-t pedig 3 órába telt 47 éves karakterré maszkírozni. Zemeckis és Bob Gale is emlékezett arra, hogy milyen feszült volt a légkör a moziban, amikor Einstein, a kutya visszatér az időugrásból, a fáma szerint a tesztközönség azt hitte, hogy valami borzalmas dolog történt szegény állattal. Hihetetlennek hangzik, de mindöszesen 32 olyan jelenet van a filmben, amin digitális utómunkát kellett elvégezni. Marty vezetékneve eredetileg McDermott lett volna, de Zemeckis túl hosszúnak találta. Christopher Lloyd elött John Lithgow, Dudley Moore és Jeff Goldblum is szóba került mint Dr. Brown alakítója.

 

Kis megnyugtatásul hangozhat, hogy Zemeckis és Gale azt mondták, hogy míg ők élnek addig Hollywoodban senki ne is álmodjon arról, hogy remakelheti vagy egyáltalán rebootolhatja a filmeket, lévén a film jogaik náluk vannak. A Vissza a jövőbe első részét 1985. július 3-án mutatták be az egyesült államokban, nálunk a klasszikus szinkronnal 1987. október 15-én kezdték vetíteni, a magyar mozitörténet egyik legnagyobb sikere volt. Költségvetése 19 millió dollárra rúgtak, bevételei meghaladták a 381 millió dollárt is. A Rotten Tomatoeson 96%-on, az IMDb szavazói között pedig 8,5 csillagon áll, minden idők 47. legjobb filmjeként.