Szandál, kard, és homok! Amit a GLADIÁTOR (2000) című filmről tudni érdemes.

Klasszikus / Elfeledett | 2017-02-06 | Turbók Krisztián

Vendégszerzőként közreműködött: Gueth Ádám

Kritika:

Maximus: Te harcolnál velem?
Commodus: Igen. Azt hiszed, félek?
Maximus: Azt hiszem, egész életedben féltél.

A Gladiátor a történelmi epikus filmek egyik legkiemelkedőbb darabja melyet számos kritikus egyenesen a XXI. század Ben Hurjának nevezett. Ridley Scott hosszú évtizedek után lehet újra életet a szandál és kard műfajba, és a siker nem is maradt el. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, mi teszi a Gladiátort ennyire időtlen alkotássá, de azt is mik az esetleges gyengéi hiányosságai.

A történet valójában semmi újdonságot nem mutat nekünk, Maximus alakja tulajdonképpen olyan, mintha egyesítették volna Judah ben Hurt és Spartacust. Egy meglehetősen sablonos bosszútörténet, mely számos elemében rendkívüli hasonlóságokat mutat a Római birodalom bukása című Anthony Mann filmmel. A történelmi hitelességgel is súlyos gondok akadnak, ami nem csupán a konkrét történetben, de a római világ kidolgozásában is látható. Az alkotók fittyet hánytak a Gladiátor játékok szabályaira, a bemutatott fegyverek között pedig görög, török és viking darabok is találhatóak. A Gladiátor ilyen módon sokkal inkább tekinthető egyféle fantasynak vagy történelmi fan-fictionnek mintsem valódi hiteles történelmi korképnek. Minden esély megvolt tehát arra, hogy a Gladiátor a Római birodalomnál is nagyobbat bukjon, de nem így történt. Az ok igen egyszerű: a kiváló alkotógárda. Ridley Scott mindig is azt nyilatkozta, hogy akkor érzi magát igazán elemében, ha “világokat alkothat” pl. sci-fikben vagy történelmi eposzokban. A Gladiátor világa szinte elemi erővel hat nézőjére, magával rántja és nem ereszti el. Már a film elején látható búzatáblát simogató kéz felkelti a közönség érdeklődést; ez vajon kinek a keze? Miért ilyen fontos számára a búza? Mit jelképez mindez? Egyáltalán ez a mi világunk vagy már inkább az elysiumi mezőkön járunk. A Gladiátor elején látható kezdő csatajelenet hangulatához pedig semmi sem fogható. A kékes szürkés, majd a lángoktól vörös és narancssárga fényképezésű germán erdő aurája a kegyetlen vérontás közepébe szippant minket; egyszerre rettegünk, de ámulunk is azon a csodán, amit Ridley nagymester és csapata elénk tár. A Mester ráadásul okosan bánik a technikai vívmányokkal is és csupán ott használnak számítógépes trükköket, ahol az feltétlenül szükséges, így a látvány zsigeri és realisztikus, az operatőri munka pedig végig profi és szemkápráztató. A film technikai oldala tehát végig az emberi oldalt erősíti és támasztja alá.

Maximus ért a közönség nyelvén.

Emberi oldal viszont nem létezne nagyszerű színészek nélkül. Russel Crowe tökéletesen játsza mind a hadvezér, mind a rabszolga, mind a gladiátor Maximust. Connie Nielsen is jól hozza Lucilla szerepét, ahogy az idős Richard Harris is Marcus Aureliust. A Gladiátorban viszont az igazi színészcsászár nem más mint Joaquin Phoenix, aki Commodusként a megtestesült deviáns ősgonoszt jeleníti meg (sajnos ezért a szerepért sem kapott Oscart).

A Gladiátort bátran nevezhetjük Ridley Scott legjobb filmjének, melynek sikerét számos alkalommal próbálta megismételni, de sajnos még csak megközelíteni sem sikerült igazán-a Mennyei királyság és a Robin Hood még egészen jól sikerültek, node az Exodus? Inkább hagyjuk. Talán pont ez a film, mely Ridley nagymester legnagyobb mozija egyben a legnagyobb átok is az életén; túlszárnyalni a Gladiátor sikerét. Ha belegondolunk talán ez azért sem igazán sikerülhet, mert a Mennyei királyság a Robin Hood és az Exodus is legtöbb elemében pont a kultikus mozit igyekezett utánozni. A kulcs talán az lenne ahhoz, hogy Ridley újra a csúcson legyen, ha megpróbálna elszakadni kedvenc mozijától és valami teljesen újat próbálna letenni az asztalra, mint tette azt a Sólyom végveszélyben és a Mentőexped…akarom mondani A marsi című filmekben (a Promethuest látva talán az Alientől való elszakadás is jót tenne a Mesternek).

Összességében a Gladiátor egy lenyűgöző epikus mozi, mely joggal szerepelhet ott mindenféle filmes toplistában. Talán ezzel a mozival Ridley Scott is elérte azt, amivel Maximus bíztatta katonáit a germán erdőben; “Amit életünk során teszünk, az az örökkévalóságban visszhangzik”. A Gladiátorra ez biztosan igaz.

Maximus (Russel Crowe) és Commodus (Joaquin Phoenix) a nagy finálé elött.

A filmről:

Maximus szerepére felkérik Mel Gibsont is, de a színész úgy gondolja, hogy 43 évesen túl idős a gladiátor szerepére. Russell Crowe a forgatáson többször megsérül. Így egy helyütt a lába elég komolyan, a csipője valamint a bicepszei néhány helyen. 
Oliver Reed három héttel a forgatás befejezése elött meghal szívrohamban. Egy ideig a stáb úgy gondolja, hogy a színész összes jelenetét újra kell forgatni egy másik aktorral, de Ridley Scott rendező mindenképp a stáblistán akarja tudni a színészt, meg persze az sem volt mellékes, hogy 25 millió dollárba kerülne a pótforgatás elrendelése. Így aztán CGI, valamint a színész korábbi jeleneteinek illetve a forgatókönyv minimális átírása mellett döntenek. Az eredmény pedig olyan jól sikerül, hogy szinte észre sem venni a különbséget, és persze 3 millió dollárból sikerül is megúszni a dolgot.

Proximo: Mi csupán árnyék és por vagyunk. Árnyék és por.

Russell Crowe sebei a nyitójelenetben valódiak. Történik ugyanis, hogy a kezdő képsorok felvételeinél a színész lova egy ponton megijed és nekivezeti Crowe-ot egy faágnak. A varrások az arcán egy jelenetben később látszódnak is. Az angol Erdészeti Társaság Surrey megyében egy erdő részt szeretne kiirtani, és Scott-ék lecsapnak a kinálkozó alkalomra mondván majd ők megcsinálják. Így lesz a helyszíne a Bourne Woods a nyitóképsorok felvételeihez. Itt történik a dolog, hogy a stáb kezd kifutni az időből és kezdenek elromlani a fényviszonyok a germán és római csapatok ütközetének felvételeikor. A Jelenetbe ezért kerül egy lassított szekvencia, mert a kamerákat alacsonyabb képkocka sebességre kell kapcsolni, hogy a romló fényviszonyok között is megmaradjon a jelenet folytonossága. A jelenet rögzítése így is 20 napig zajlik. Maximus kedvtelésből tartott farkasa valójában egy belga juhászkutya, és a szigorú angol veszettségi törvények miatt nem tudnak igazit alkalmazni a forgatáson.

Egy ikonikus jelenet felvétele.

 

Abban a jelenetben, melyben Maximus küzd a Kolosszeumban a Gall Tigrissel csupán 15 méterre van valódi tigrisektől, melyektől egy állatorvos nyugtatólövedékei választják el a színészeket. A jelenet alatt 5 tigrist alkalmaznak a készítők. Joaquin Phoenix valóban megijeszti a nővérét játsszó Connie Nielsent abban a jelenetben, melyben azt kiabálja mellette, hogy “Nem vagyok irgalmas?” A rendezőnek annyira megtetszik az improvizáció, hogy később a vágásnál benne is hagyja.

A forgatás alatt Crowe öszzebarátkozik Richard Harris-szel, de Oliver Reed-del nem találja meg a közös hangot. Sőt, olyannyira nem, hogy az idős színész egy alkalommal bunyózni is kihívja fiatalabb kollégáját.

Maximus halált megvető bátorsággal veti bele magát a küzdelembe.

Russell Crowe gyakran elégedetlen a szövegkönyvvel, így gyakran mondogatja, hogy otthagyja a filmet ha nem változtatják meg azokat. A színész beleirat egy részt, hogy “Ez lesz az én bosszúm, ebben az életben, vagy a következőben.” Crowe azt mondja, hogy tudja milyen szarul hangzik, de Ő a legjobb színész a világon és az Ő szájából még ez a szar is jól hangzik. William Nicholson író, mikor úgy véli végzett a forgatáson, viszamegy Angliába és szinte azonnal jön is a telefon, hogy azonnal utazzon vissza Oliver Reed halála miatt, mert át kell írni a forgatókönyvet. A sors íróniája, hogy Reed karaktere Proximo valójában túlélte volna az eseményeket a forgatókönyvben. Ellenben Derek Jacobi karaktere Grachus szenátor meghalt volna a forgatókönyv szerint.

Commodus: Van neved?
Maximus: A nevem gladiátor.
Commodus: Hogy merészelsz hátat fordítani? Rabszolga! Vedd le a sisakod, és mond meg a neved!
Maximus:Maximus Decimus Meridius vagyok! Az északi seregek parancsnoka, a Félix légiók hadvezére, Marcus Aurelius hű szolgája mindhalálig. Egy meggyilkolt fiú apja, egy meggyilkolt asszony férje, és bosszút állok értük. Míg élek, vagy azután!

Marcus Aurelius valójában pestis áldozata lett. Commodust pedig a leírások alapján szerette a népe, ám a későbbiekben egocentrikus viselkedése miatt vált népe utálatának tárgyává. A forgatókönyv eredeti változatában a főszereplőt nem Maximusnak, hanem Narcissusnak hívják. Narcissusnak hívták a férfit, aki végül megölte Commodust. Ő volt például az egyetlen római császár, aki harcolt az arénában is, de nem egyszer hanem több esetben is. Végül aztán a már említett Narcissus ölte meg, de nem az arénában, hanem az öltözőjében.

Commodus rettentően élvezi a gladiátor-játékokat.

Luciano Pavarottit kérik fel a filmzenéhez, de nem vállalja azt, amit később meg is bán. Lisa Gerrardot ugyanakkor később nem jelölik a legjobb filmzene miatt, csupán Hans Zimmert. Ebből nagy botrány is van. Zimmer eredetileg Ofra Haza izraeli énekessel szerette volna felénekeltetni a vokális zenei részeket, de Haza 2000-ben meghal, így kerül a képbe Gerrard.

A Kollosszeum 1/3-as replikáját Máltán építi meg Arthur Max és csapata, valamint a többi toldást CGI segítségével hozzák létre. Az építmény 52 láb magas (15.8 méter) és 1 millió dollárból építtetik meg. Az aréna egy részét valódi emberekkel töltik meg a további nézőtér feltöltést pedig számítógép segítségével oldják meg. A forgatás során 20000 nyilat lőnek ki, és több mint 27000 páncélt készítenek kifejezetten a film számára. 24 korabeli szekeret is megépítenek, amiből 6-ot a néző a vásznon is láthat. A forgatáshoz sok állatot kérnek kölcsön a marokkói állatkertből a szigorú állatbehozatali szabályok miatt. Yanti Yates jelmeztervező több mint 10000 jelmezt készít a film számára.

Maximus szerepére Antonio Banderas és Hugh Jackman is esélyes volt. Commodus szerepére, bár Phoenixet akarta mindig is Ridley Scott Jude Law is eséllyel pályázik. Commodus szerepe nagy hatással volt Jack Gleesonra, mikor annak meg kell formálnia a Trónok harca Geoffrey Baratheonját.

Maximus: Quintus! Engedd szabadon az embereket! Gracchus szenátort helyezd vissza! Volt egy Róma nevű álom. Valóra kell válnia. Ez Marcus Aurelius utolsó kívánsága.

 

A szandálos filmek újraébredésében nagy szerepe volt Ridley Scottnak és a Gladiátor óriási sikerének. Ennek a sikernek volt köszönhető a Trója, az Arthur király, vagy a Nagy Sándor, a hóditó létrejötte is.A film büdzséje 103 millió dollár, amelyet két héten belül vissza termel a mozikasszáknál. Az egyesült államokban közel 188 milliót, míg világszinten 457 millió dollárt hoz a konyhára a Universalnak és a Dreamworks Picturesnek, aminek a  Gladiátor a 19. nagyköltségvetésű produkciója. Bemutatója 2000. május 1-én, nálunk Mo-n 2000. május 18-án van. Az IMDb 966 ezer szavazója jóvoltából a Gladiátor minden idők 46. legjobb filmje a filmtörténelemnek. 12 jelöléséből 5-öt vált díjra, köztük a legjobb filmét is a 2001-es akadémiai díjkiosztón, valamint Russell Crowe is hazaviszi a legjobb férfi főszereplőnek járó aranyszobrot. A Gladiátor egy újkori klasszikus, melyre teljesen megérdemelten aggathatjuk ezt az elismerést. Csodálatos mestermű, mely még nagyon-nagyon sokáig fennmarad a legnagyobb alkotások között.