Túlélésből elégtelen? - ALIEN3: A VÉGSŐ MEGOLDÁS: HALÁL (1992) kritika
Ha létezik a filmeknek Bermuda-háromszöge, az Alien 3. biztosan ott született, és a Mary Celeste volt a járókája. A filmhez öt forgatókönyvet is írtak, majd a hatodikkal kezdték volna el a forgatást, de mégis a félig kész hetediket kezdték megvalósítani, ami menet közben alakult. A forgatókönyvekre a Fox 13 millió dollárt költött el, amikor még egyetlen kocka sem volt meg a filmből. Nem lehetett tovább húzni a forgatás megkezdését, és harmadik befutóként az addig ismeretlen David Fincher kapta meg a rendezést, 1991 elején kezdték a munkálatokat.
Mivel ez volt a rendező első mozifilmje, nyilvánvaló volt, hogy a direktor nagyjából úgy fog táncolni, ahogyan a stúdió fütyül. Hogy a film egyáltalán nézhető lett, az egyértelműen a rendező érdeme – valami át-át csillan Fincher zsenijéből minden negatív körülmény ellenére is. Az elkészült nyersvágást a stúdió kiegészíttette, pótforgatást rendeltek el, majd a tesztközönség reakciói miatt több jelenetet is kivetetettek a kész filmből, amelynek következtében Fincher kijelentette, hogy innentől kezdve ezt ne tekintse senki az ő alkotásának. Nincs olyan film, ami az ilyen előzményeket meg ne sínylette volna. Az Alien 3. az USA-ban megbukott, Európában nyereséges lett, mindösszesen a 63 milliós gyártási költség 160 millió dollárt hozott, tehát végül is üzletileg bejött.

A történet szerint a Sulaco a második rész eseményei után a Föld felé tart, fedélzetén a hibernált Ripley-vel, Newt-tal, Hicks-szel és Bishoppal, az androiddal, amikor tűz üt ki a fedélzeten, és a hajó egy fegyenctelep közelében lezuhan a Fiorina bolygón. A landolást csak Ripley éli túl. A telepen a rabok egyfajta vallási közösséget alkotnak, és a csak férfiakból álló csoportot meglehetősen felfordítja egy nő érkezése, úgyhogy értesítik a Weyland-Yutani Társaságot, hogy vigyék el a vendégüket. Menet közben persze kiderül, hogy egy arctámadó is volt a hajón, ami tojást rak egy kutyába, és ki is kel az idegen. A telepen lévőknek fel kell venniük a harcot a túlélésélt, csakhogy a telepen semmilyen fegyver nem található… Valahogyan életben kellene maradni a segélyhajó megérkezéséig, és jó lenne elpusztítani is a gyilkos szörnyeteget…
A film pozitívumai közé sorolható, hogy mert szakítani az előző részek hangulatával: az első leginkább ijesztgetős horrorra emlékeztet, a második inkább akciófilm, ez pedig valami elképesztően nyomasztó hangulatú sci-fi dráma-horror. Az első rész is nyomasztó volt, de másképp. A lepukkant környezetben az eszköz nélküli ellenállás kísérlete(i) a tökéletes gyilkológéppel szemben olyan hangulatot adnak a filmnek, ami magával ragadó, és egyértelműen Fincher érdeme. (Más kérdés, hogy a több mint két órás Assembly versionban - Fincher nem engedte rendezőinek nevezni - hazavágták ezt a hangulatot, a moziverzióban viszont eléggé átjön.) Az alapszituációból akciószinten kihozták, amit lehetett, s néhány valóban jó rész tényleg van a filmben, pl. az az ikonikus jelenet, amikor az idegen megszaglássza Ripley-t, vagy a vége, amikor megérkezik a Társaság mentő(?)expedíciója.

A színvilág, a fények és az árnyak, aminek szánta a rendező, annak jó. Ezzel együtt is a film szerintem pályázhatna az „elképesztően sok pénzt költöttünk rá, de baromira nem látszik rajta” díjra, és magabiztosan győzne. Az idegen sokszor eléggé hiteltelenül néz ki, nem is nagyon látjuk, ritka kivételtől eltekintve.
Miért utálják sokan ezt a filmet? Nagyrészt azért, amiért én is. Felháborodtam azon, hogy hogy lehet, az, hogy a második rész után meghal Newt és Hicks is, ezzel lenullázva mindent, amit elértek a halállal szemben? Miért? A második rész pozitívan zárul, ez pedig az első öt percben eltapossa az egészet, anélkül, hogy ennek bármi funkciója lenne – már ha nem az volt a cél, hogy azt sugallják, hogy minden értelmetlen. Ez nekem nem tetszik. A film nem olyan, mint az élet, itt igen is éljék túl, meneküljenek meg, győzzenek. Ha nem is mindenki, legalább valakik. Győzzön a humánum, legalább egy kicsit. Mire megbocsátanám ezt a – szerintem aljas – húzását a filmnek, és időközben felépítik Dr. Clemens karakterét valamelyest szerethetőre, egyszerre csak jön az Alien, elviszi - ennyi volt. Dramaturgiailag ez mi a jó fene? Ezt a húzást egyértelműen a film megcsonkításának tekintem. Tisztelt producer/forgatókönyvíró/rendező urak, nem gondoltak rá, hogy kellene valaki, egy filmen átívelő szereplő, akit szeretni lehet, és izgulni érte? Jó, Ripley, de talán rajta kívül más is van ebben az univerzumban – vagy legalább is kellene hogy legyen…

Összességében a filmet valahová a majdnem jó és a nézhető közé helyezném. Nem fogom sokszor megnézni, a fent említettek miatt. Ha rajongó vagy, és nem láttad még, vállald be. Ha nem vagy az, nézd meg a 2-t, szerintem az a legjobb. Ha tetszett, utána, ha eljön egy esős vasárnap délután, amikor nincs jobb dolgod, tégy egy próbát, de ne várj túl sokat. Aztán jöhet a 4. ...
Főszereplő(k): Sigourney Weaver, Charles S. Dutton, Charles Dance, Paul McGann, Brian Glover, Ralph Brown, Holt McCallany Műfaj(ok): horror, sci-fi, thriller Címkék: horror, sci-fi, thriller, 1992
Értékelés: