Viszlát, Mr. Bond! – 007 - NINCS IDŐ MEGHALNI (2021) kritika

Premier kritikák | 2021-09-30 | Lubianker Dávid

Daniel Craig Bond filmjeinek különlegessége a megelőző korszakokhoz képest, hogy az egyes epizódok összefüggenek. A korábbi cselekményszálak a stáblisták legördülése után sem válnak semmissé. A Casino Royale-ban megismert 007-es története 15 év elteltével most mégis véget ér. A Nincs idő meghalni Craig utolsó filmje a sorozatban.

A film rögtön a Spectre - A fantom visszatér lezárása után veszi fel a fonalat: Bond otthagyta az ügynökséget és békére talált Madeleine oldalán. Boldogságuk mégsem tart sokáig. Újabb világra szóló küldetés kezdődik, ami minden korábbinál személyesebben érinti a főhősöket.

A Nincs idő meghalni számos meglepetést és még annál is több látványos akciót tartogat. Cary Joji Fukunaga (A törvény nevében; Hontalan fenevadak) kissé színtelen rendezése elsősorban a precíz technikai megvalósításra koncentrál, amiben kiváló szakemberek vannak segítségére. Az Oscar-díjas Linus Sandgren (Kaliforniai álom; Az első ember) fényképezése a franchise történetének vizuálisan egyik legmeggyőzőbb darabjává teszi a filmet, ahogy Hans Zimmer dallamai is többek egyszerű aláfestő zenénél. A legendás komponista remekül képes hangjegyeivel felerősíteni a látottakat. Még Billie Eilish jellegtelen, Sam Smith Spectre betétdalára kísértetiesen hasonlító főcímzenéje is működik a történet kontextusában. A szellemes dialógusok pedig a Bolhafészekből ismert Emmy-díjas komikus, Phoebe Waller-Bridge írói közreműködésének is köszönhetők.

A filmen ugyanakkor egyértelműen érződik a finálé jelleg. A Craig-éra minden fontosabb szereplője visszatér és James Bond összes védjegye is előkerül a történet során. A cselekmény dinamikusan váltogatja a kreatív és feszült akciókat a lassabb átvezetőjelenetekkel. Ezen felül végre megérkezett a karakter korábbi feldolgozásait jellemző humor is. A korábban többnyire érzelemmentes játéka miatt kritizált Craignek pedig kifejezetten jól áll az időnként egysorosokat csattogtató titkosügynök szerepe. A Tőrbe ejtve közös munkája után párosuk között Ana de Armas-szal ismét tökéletesen működik a kémia, ami a film legszórakoztatóbb jeleneteit eredményezi.

A történet utolsó harmadára viszont megérződik a közel háromórás robosztus játékidő. Míg egyes akciók önismétlővé válnak, addig más jeleneteket túlzott szentimentalizmus áraszt el. A problémák leginkább Rami Malek erőtlen főgonoszában és a Dr. No-t idéző fináléban érnek össze. Így az epikus lezárást némileg beárnyékolják a kémfilmes sablonok és a bevett formulák öncélú újrahasznosításai.

Mindazonáltal a film méltó befejezése a karakter 2006-ban újraindított történetének. Daniel Craig utolsó feltűnése 007-esként igazi közönségkedvenc alkotás és nagybetűs moziélmény, amit minden rajongónak látnia kell. Mivel a befejezés ellenére James Bond számára még Nincs idő meghalni!

Képek: TMDb