Izomtenger - BAYWATCH (2017) kritika

Premier kritikák | 2017-07-14 | Somlyai Dóra

Itt a nyár, hatalmas a beach hangulat, fesztiválszezon, mini ruhák, papucsok (szigorúan és nem munkacipő). Valami ilyesmi az új Baywatch is. Ezerrel gyömöszöli az arcodba a nyár minden jóságát. 

Az alapok, tehát a sorozat, tíz teljes éven át vonzotta a nézőket (valaki esetében épp taszította), leginkább lassított futással, ugráló cicikkel és dögös pasikkal. ’89-99 között igyekezett megfűzni a közönséget, hogy remek dolgot teremtett. Pamela és David nők és férfiak mintatesteként szolgáltak alapul (bár ebben a modern testvér lekörözi a sorozatot). Az alap a sorozat esetében is az volt, hogy epizódról epizódra a rendőrök munkáját megszégyenítve nyomoztak a dögös életmentők. A film nem tervez szakítani ezzel a hagyománnyal, csak most kicsit hosszabb epizódot kapunk, mint amihez hozzá voltunk szokva. A karakterek (legalábbis a felejthetetlenek) visszatérnek, és új bőrbe bújnak. Itt van Mitch (Dwayne Johnson), Brody (Zac Efron), Summer (Alexandra Daddario), 'C.J.' (Kelly Rohrbach), Steph (Ilfenesh Hadera). Egyszóval mindenki, akiről úgy gondolták számít. 

A történet már ismert, a tökéletes parton, ahol bármikor jöhet a halál az életmentők piros ruciban (ami fenékbemarkolóan feszül) szaladnak és igyekeznek mindenkit megmenteni, lekenyerezve ezzel a környék lakosait. Aztán jön a ménkű, egy fiatal One Direction srác formájában, hogy összekutyulja a szálakat, amiket már egy gonosz ám annál szexibb hölgyemény (Priyanka Chopra) szintén keverget… ahelyett, hogy rázná. Persze a kötelező nagy szerelmek és egymásra találások sem hiányoznak menet közben, mindenkinek jár még egy esély ésatöbbi ésatöbbi. 

Dwayne Johnson az új Batman, csak nagyobb és barnább. A filmet ő viszi a hátán, amit abszolút ki is nézünk hatalmas izmaiból. A játéka annyira tükrözi a lelkesedését, hogy nem foglalkozunk vele, miszerint egy kiszámítható és sablonos olykor túltolt humorú mozira váltottunk jegyet. Ami a Halálos iramokban erőltetett, tehát a szóviccek olyan mértékű csattogtatása, - hogyha azok, villámok lennének, új Zeuszt avatnánk az Olimposzon – itt sem jöttek be. A Szikla becéző beszólásai Efronnak időnként jól sültek, de sokszor csak a mosoly induló fázisa maradt az arcokon. 

Ennek ellenére a mozi tele volt, Efron izmai szemkápráztatóak (de akkor is Johnson nyert nálam!) A tini lányok erőltetett nyihogó röhögése pedig minden kincset megért. Elég erős utalások vannak benne korábbi szerepekre vagy témába vágó sorozatokra, amit persze megint csak az a réteg ért, aki ismeri az alap művet. Hál istennek most nem vágtak ki jeleneteket a bemutatóhoz képest (nektek is hiányzott a Csajok hajnalig-ból a városban kocsikázós „pacsit a hullának” rész?) Sőt, a már elsütött poénok, talán jobban is sikerültek a konkrét szituációban. 

Ami még kiemelendő, az a fentebb említésre került izmok bevetése, a verekedésekből már csak a röpködő „Paw”, „Buuuum”, „Doing” feliratok hiányoztak. Ezzel ellenben élvezhető volt, de azért nem vitték túlzásba az erőszakot. A film más szegmensei miatt érdemelte ki a korhatárt. A dögös és abszolút komolytalan filmhez azonban zene is dukál, méghozzá meggyőző darabokkal hódít. A pörgésnek és az elmélkedésnek is megvolt a maga aláfestése, az ilyen elemekben nagy a hasonlóság a kocsis filmekhez. 

A direktori széket Seth Gordon foglalta el, akitől nem áll messze a poéngyár, hiszen olyan produkciókban működött közre, mint a Modern család, a Goldberg család vagy a Négy karácsony. 

A sorozatot is vagy nagyon szerették vagy kifejezetten utálták, a film hozza a szintet. Aki valami hihetetlen és eget rengető élményt várva foglal helyet, jobb, ha elalszik, legalább pihen egy két óra hosszat. Ez a film a rajongóknak készült, talán nem is a Baywatch rajongóinak, sokkal inkább a formás lányok és a Johnson, Efron kedvelő nézőknek. Az ő cicijük esetekben többet liftezik, mint a hölgyeké. Az vállalja be, aki egy vödör popcorn társaságában amolyan „agykikapcs” állapotba szeretne kerülni és szórakozni kicsit. Nyár van, meleg van, buli van!  

Mindent összevetve „Rock” szavaival élnék: „Ez cuki volt!”