Szerencsétlen választás - FORTUNE HADMŰVELET – A NAGY ÁTVERÉS (2022) kritika

Premier kritikák | 2023-01-07 | Turbók Krisztián

Guy Ritchie egy remek rendező volt korábban, akinek nagyon is vártuk aktuális mozijait, mert egyszerűen szeretjük a stílusát. Mára azonban felismerhető kézjegyéből semmi nem marad, és míg a Fortune hadművelet-féle filmekhez adja a nevét, addig ne is várjunk tőle egyediséget.

A Fortune hadművelet – A nagy átverés a címében teljesen igazat mondd, hisz jól átveri a nézőjét. Ne legyenek ábrándjaink arról, hogy jól fogunk szórakozni a közel kétórás játékidő alatt, mert inkább tekintgetünk az óránkra közben, és a sztori előrehaladtával egyre csak azt kérdezgetjük, hogy miért pont erre a filmre váltottunk jegyet.

Szóval a történetben megismerjük Orson Fortune szuperkémet (Jason Statham), akinek kis csapatával vissza kell szereznie egy veszélyes fegyvert, amivel az egész világot tönkre lehet tenni. Vonakodva, de összeáll az Aubrey Plaza, Cary Elwes, Bugzy Malone trióval, hogy megakadályozza Greg Simmonds milliárdos (Hugh Grant) terveit.

Azon kívül, hogy a film szép helyeken játszódik, sok pozitívumot nem tudok róla elmondani. A stáb valószínűleg jól kinyaralta magát forgatás közben, aztán mire rájöttek, hogy a filmre már nem sok lóvé jut, késő volt. A Fortune hadművelet ugyanis botrányosan unalmas lett, melyben konkrétan az első egy órában alig történik érdemi esemény. Statham kemény, mint a Tarzan sarka, mindenkit lever, megpróbál humoros lenni - kevés sikerrel -, valamint azt is észrevenni, hogy Ritchie jellegzetes kéznyomának még csak nyoma sincs. Az egyébként, hogy Statham karaktere miért is olyan különleges, nem igazán derül ki a filmből, mert a fickó nagyjából mindenki előtt lebukik, aki előtt nem kéne, ezen kívül meg olyannyira kétdimenziósra és sablonosra lett megírva, hogy az félelmetes. Statham hozza a szokott formáját, de láthatóan annyira unja ezt a filmet, hogy épp csak azt nem kérdezi meg, hogy mi a fenét keres benne.

Meglepetésre Aubrey Plaza próbálja menteni a menthető, így tulajdonképpen ő az egyetlen a szereplők között, akin látszik, hogy élvezte a forgatást. A többiek viszonylag említésre sem méltóak. Cary Elwes nem sok vizet zavar, Josh Hartnett kihasználatlan marad, míg Hugh Grant szó szerint végigripacskodja a szerepét.

A Fortune Handművelet – A nagy átverés az akcióiban sem hoz kiemelkedőt, Ritchie dinamikátlan szekvenciákat, unalmasan felvett jeleneteket álmodott vászonra, amiből ezer meg még egymillió létezik a történelemben. A vágás egyes helyeken pedig egyszerűen érthetetlen koncepciót mutat be, ugyanis vannak részek, melyben a szereplők szavai közben vágják be a következő képsort.

Az új Ritchie rendezés egy „A” kategóriás filmnek akarja eladni magát, de a valóságban csupán egy „B” film, amin látszik a szörnyen olcsó megvalósítás. Ezen kívül baromi unalmas, hiányzik belőle a ritmus, továbbá tele van rosszul megírt jelenetekkel és kidolgozatlan karakterekkel. Nem működik sem akciófilmként, sem pedig vígjátékként. Statham rajongónak talán adhat valamit, de Ritchie rajongói bizonyosan csalódottan fognak felállni a székükből, főként a tényleg remek Egy igazán dühös ember után.

Képek: TMDb