Behálózva - AMERIKAI BÉRGYILKOS (2017) kritika

Premier kritikák | 2017-09-17 | Turbók Krisztián

Az Amerikai bérgyilkos előzetesét látva egy valami fogalmazódott meg bennem, mégpedig hogy ez a film baromi rosszul használja majd ki a alapanyagát, és egy klisés beépűlős-akciómozi lesz, vagy pedig tényleg tart egyfajta szórakoztató vonalat. 

A válasz persze az, hogy egész jól mozog a kettő között, és végül úgy voltam vele, hogy egy teljesen korrekt mozit ülhettem végig. 

A főszerepben Az útvesztő filmekből is ismert Dylan O'Brien, aki egy terrortámadás során elveszíti menyasszonyát, és arra készül, hogy beépüljön egy terrorista sejtbe, és megölje e felelősöket. A CIA persze mind lépését figyeli már és kapóra jön nekik, hogy a srác a kezükre adja a sejt néhány tagját. Rapp végül a CIA berkeiben találja magát, és megkezdődik kiképzése a szolgálatnál. Eközben kiképzője (Michael Keaton) egyik régi tanítványa (Taylor Kitsh) is felbukkan a múltból, hogy terrortámadást hajtson végre amerikaik ellen. Hőseinknek ezt kell végül megakadályozni.

Michael Cuesta neve onnan lehet ismerős, hogy a rendező készítette a Homeland: A belső ellenség című sorozat néhány részét illetve a Jeremy Renner főszereplésével készült Jobb, ha hallgatsz című mozit is. Cuesta jól ért a komolyabb témákat érintő filmekhez, és ez az Amerikai bérgyilkosban is meglátszik. Nem csupán mélyrehatóbban tudja megmutatni a dolgokat, de ahhoz is ért, hogy sokkolja a nyers brutalitással a nézőjét, ezt az American Assassinsban végül meg is tudta mutatni. 

Már a film kezdőképsorai a székbe szögezik a nézőt, és olyan szintű kegyetlen támadásnak vagyunk szemtanúi, hogy kieshet a popcorn a szánkból. Véres, nyers és felettébb hatásos. Szerencsére ebből az explicit erőszak bemutatástól a későbbiekben sem kímél meg minket, így elmondhatjuk, hogy az utóbbi idők filmjei közül talán ez az akciómozi szolgált tényleg rá a 18-as karikára. Személy szerint egyik kedvenc mozim a Ben Affleck főszereplésével készült A rettegés arénája, és az Amerikai bérgyilkost úgy kell elképzelni, mint annak a sokkalta erőszakosabb és durvább változatát. Persze mindenfajta áthallás nélkül, és csupán tényleg példálóztam vele, Cuesta nem azt a filmet másolta le. 

Van persze pár megmosolyogtató jelenet is, például, hogy Rapp annyira tökösnek véli magát, hogy azt hiszi egyedül szembeszállhat az ellennel. Viszont másik ponton meg roppant elhívatott, és okos a gyerek, aki képes fárszi nyelven megtanulni, majd beleásni magát a keleti kultúrába és vallásba, hogy ezáltal is közelebb kerüljön tervei megvalósításához.
A film jól felépített, meglepően akciódús és ezáltal izgalmas is egyben, és mint mondtam a kegyetlen pillanatokat sem veszi félvállról, ha kell premierplánban mutatnak körömletépést például. 

Szeretném még kiemelni Michael Keatont, aki ugyan semmi olyat nem hoz, amit már ne láttunk volna tőle, ám üde színfoltja a mozinak, és egyszerűen imádjuk a vásznon látni a faszit.

Az akció és az elgondolkodtató filmek szerelmesei bizonyosan nem fognak csalódni, nekik ajánlom is az Amerikai bérgyilkost. Számomra ez a film az utóbbi idők kellemes csalódásai közt szerepel, és milyen érdekes, hogy ezt mindenféle hype nélkül tudta elérni.