Girlpower kimaxolva - FEKETE KARÁCSONY (2019) kritika

Premier kritikák | 2019-12-15 | Kristóf József

Az 1974-es Fekete karácsonyt ugyan 2006-ban már feldolgozták, de valljuk be őszintén, borzalmas próbálkozás lett. 2019-ben pedig muszáj volt rebootolni ugyanazt a filmet, és ezzel együtt sikerült még az előző fércművet is alulmúlni. 

A 74-es Fekete Karácsony egy horrorklasszikus, ugyan mai szemmel vannak hibái, de egyszerűen forradalmi volt, mivel egyike az első igazi slasher filmeknek. A 2006-ban készült feldolgozás tökéletesen követte a 2000-es évek tinihorror tradícióját: A másfél óra játékidőből 1 teljes óra elmegy a semmivel. Próbálkoznak karakterdrámákkal, meg a mélyítésükkel, de dög unalom. Az utolsó egyharmadában azonban jön a sorozatgyilkos, és valami kis esemény lenne ott a végén, már ha izgulnánk egyáltalán a karakterekért, viszont az eltelt 60 perc iszonyatosan ellenszenvessé tette őket.  Tucatjával készültek ezek a filmek, és mára mindegyik a feledés homályába merült, szerencsénkre.

Arra azért számítottunk, hogy legalább ezen túl tudja magát verekedni az új változat, erre fel megkaptuk a világ legértelmetlenebb módon elkészített, legfeministább és legférfigyűlölőbb, nem mellesleg teljesen idejétmúlt rebootját, ami még a 2006-os borzalomnál is nagyobb filmes katasztrófa. 

A Hawthorne Egyetem néhány diákcsaja úgy dönt, hogy az ünnepeket a suliban töltik, ami nagy bulinak hangzik, de nem lesz az: Ugyanis elkezdenek szépen lassan hullani a hölgyek, egy fekete ruhás gyilkos keze által. Azonban néhányan összefognak, és úgy döntenek, legyűrik a gonosz férfit. Vagy éppen férfiakat. Most talán úgy gondolhatjátok, hogy ezzel semmi probléma, ez egy szimpla horrorsztori, egynek biztos elmehet. De ez a film nem néhány gyilkosságról szól, nem jumpscarekről, nem félelemről, hanem a kimaxolt férfigyűlöletről. De a legfelháborítóbb az, hogy olyan ostoba módon próbál egy PC világban mondani valamit, helyt állni, hogy közben pont a nőket sikerül degradálnia. 

Mivel Jason Blum állt mögötte, és az ünnepi időszak egyetlen horror mozija, nagy lelkesedéssel vágtam neki a premiernek, mivel ha egy olyan filmet rebootol egy stúdió, aminek legutóbbi változatát utálták az csak egy dolog miatt lehet, hogy az új film forgatókönyve egyszerűen mozivászonért kiállt. De sajnálatos módon nagyot kellett csalódnom. Az első gyilkosságig még mindig megvolt az a piciny szikrányi reményem, de miután már az borzasztóan gagyi lett és teljesen jelentéktelen, tudtam hogy itt valami nagyon trehány dolog vette kezdetét. Miután pedig azzal szembesültem, hogy egy fekete nő már 5 perce szidja a fehér férfiakat, az is megfogalmazódott bennem, hogy egy nem mindennapi klinikai esettel állok szemben. 

Igazán pocsék darab lett a Fekete Karácsony, ami még az eredeti történetet sem követi, szó sincsen semmilyen félelmetes sorozatgyilkosról, ami azért is kár, mert egy Michael Myershöz hasonló misztikus gyilkoló lény volt a korábbi verzió főszereplője, itt pedig értelmetlenül fordítottak ezen, a lehető legrosszabb irányba. A karakterek borzasztóan laposak. Egyetlen valamirevaló szereplő sincs a filmben, akinek egyébként 1 percnél tovább képes lennél emlékezni a nevére, miután az elhangzott. Ami viszont ennél is nagyobb probléma, hogy egyáltalán nem tudják a karaktereket építeni, erőltetik, de nincs normális dramaturgia. Horror akar lenni, miközben nem meri bevállalni annak egyetlen elemét se. Egy csepp atmoszféra, egyetlen hatásos jumpscare, hangyányi izgalom, és még annál is kevesebb vér van ebben a filmben. 

A karakterekhez visszatérve: Hogy írhatnak nekik egyáltalán ennyire ostoba párbeszédeket? A legfelháborítóbb, hogy azt gondolnánk, hogy ezeket felnőtt emberek írták, de ez igencsak hamar megkérdőjeleződik, ami után úgy fogsz te is vélekedni, hogy inkább általános iskolás kislányok követték el. De nem csak a szereplők buták, nem csak a párbeszédek irritálóak, de maga az egész 93 perc egy filmművészet ellen elkövetett gyilkossági kísérlet, amiben teljesen természetes az, hogy egy fekete srác olyan ciki módon csajozik, hogy minden férfi pofája ég. Na ekkor, már olyan szinten mélyponton volt a nézőközönség, hogy kifele menet még az ingyen tojáslikőr se kárpótolt volna, sőt igazából semmi. Mert bizony az év határozottan legrosszabb filmje lett a Fekete Karácsony. 

A kritika elején említettem a feminizmust. Nos, ez egy olyan dolog, amit elvileg csak hangsúlyozni AKART a rendező, mert az interjúi alapján ő egy feminista filmet akart készíteni, és erre nagyon büszke. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy nem feminizmus, hanem férfigyűlölet mutatkozik meg a filmben, ahol a "rossz" fogalmát maga a férfi testesíti meg. E celluloid-katasztrófa utolsó koporsószöge az, mikor a film végén egy csapat nőgyűlölő férfi harcol egy csapat férfigyűlölő nő ellen. Gratulálunk! 

Szóval, Elizabeth Banks ehhez képest egy teljesen jó filmet csinált a Charlie angyalaival, és ő legalább tisztában van a feminizmus szó jelentésével. Ebben az esetben viszont az év legrosszabb alkotásáról beszélünk, ami se nem horror, se nem karácsonyi, se nem feminista, de legkevésbé film. Csinált már gyenge mozit a Blomhouse is, de ekkora selejtet még nem nagyon. 

Képek: TMDb

A film Mafab oldala