Russell Crowe-nak eldurran az agya – TÉBOLY (2020) kritika

Premier kritikák | 2020-09-14 | Juhász Péter

Van úgy, hogy minden összejön. Van, hogy betelik a pohár, és többé semmi sem számít. Lerombolod magad körül a morális és társadalmi gátakat, beülsz az autódba, és úgy döntesz, jöhet bármi vagy bárki, neked eleged van, és senki kedvéért nem fékezel.

A Téboly című film története szerint, Rachel (Caren Pistorius) élete nehéz szakaszában jár. Válófélben van, gyermekével egyedül bajlódik, mindenhonnan elkésik, napjait általános káosz uralja. A szokásos reggeli dugóban döcögve összeszólalkozik egy idegennel (Russell Crowe), aki ettől, mivel szintén pokoli időszakon megy keresztül, csak még jobban bekattan. Üldözőbe veszi a nőt, aki kénytelen megtapasztalni, milyen az, ha egy pszichopata próbálja kikészíteni. A megzakkant ámokfutó nem kímél semmit és senkit, csak egy valami hajtja, hogy megfenyítse a szerencsétlen nőt. Az Oscar-díjas Russell Crowe egyszemélyes showja hatalmas lehetőséggel bírt, amit az alkotók sajnos sikeresen elszalasztottak.

A film főcíme alatt a világunkat lassan eluraló agresszióhullám képei peregnek. Az emberek elfojtott indulatai lassan a felszínre törnek, elég egy rossz pillanat, és bárkiből kitörhet az állat. Crowe az első perctől kezdve sokkolja a nagyérdeműt. Félelmetes jelenléte a vásznon, rettegéssel figyeled minden mozdulatát. Hibátlan a szerepben. Nem is vele van a baj. A Téboly sajnos önmagában kevés, annak ellenére, hogy egy iszonyat kegyetlen és erőszakos képsorral nyit.

A Téboly az a film, mely lehetett volna sokkal, de sokkal több, ha nem akarnak belőle trendi popcornmozit az alkotók. Amennyiben meghagyják annak a feszes thrillernek, mely az első félórában még szabályosan a székbe présel, és nem viszik el totálisan feleslegesen túlzó jelenetekkel tarkított tucatba, akkor Crowe életművének egy jeles darabjaként emlékeznénk majd vissza rá.

Így azonban, a sablonos megoldásokkal és ezerszer látott klisékkel tarkított forgatókönyvnek köszönhetően a kimagasló teljesítményt nyújtó Crowe csupa hiteltelen és hihetetlen jeleneten keresztül kénytelen prezentálni színészi kvalitását. Gigászi jelenléte mellé viszont teljesen felesleges volt Végső Állomás kaliberű autós pillanatokat, valamint a Párbajból meg az Összeomlásból és más egyéb, a témával foglalkozó klasszikusból összeollózott jeleneteket fűzni. A lélektani horror ezerszer jobban működött volna, ha hagyják a kizárólag a színészt eluralni a vásznat.

A fentieken kívül logikai bukfencek és klisék tarkítják végig az alig 90 perces műsoridőt, mely újabb otromba hiba volt az alkotók részéről. Anya és fia beszélgetnek, hogy talán a tabletbe épített GPS miatt találja meg őket a fickó, aki bárhol képes pillanatok alatt ott teremni, méghozzá úgy, hogy közben kocsit is cserél. Arról meg nem is beszélve, hogy sehol egy zsaru a környéken, és az ég egy adta világon senki nem veszi észre, hogy szerencsétlen nő kocsijába folyamatosan nekiütközik a fickó benga játgányával, ráadásul egy dugó kellős közepén.

A fiát egyedül nevelő anya szerepében látható Caren Pistorius egyébként iszonyatosan felszínes a szerepben, képtelen hitelesen átadni azt, amin karaktere keresztülmegy. Nem beszélve arról, hogy fiatalos kinézetéből adódóan fiát inkább néztem öccsének, semmint gyermekének. A többi szereplőnek alig jut idő kiteljesedni, a rohanó cselekmény otthagyja őket sorban az út mentén. A drámaian induló történet idővel átvált elcsépelt jelenetekkel tarkított, rohanó tucatba. Kínosan rossz megoldásokkal igyekszik érdekfeszítőnek tűnni, miáltal kénytelen vagy kizárólag Crowe-ra összpontosítani figyelmed.

Ezt a történetet egy sokkal hosszabb és visszafogottabb mozival kellett volna elmesélni, ahol kizárólag Crowe őrülettől lobogó tekintete teremti meg a jeges borzongást. Teljesen felesleges volt elvinni a filmet a B-kategória irányába. Mire ugyanis eljutunk a fináléhoz, már azon mosolyogsz kínodban, miért így kell lezárni, és miért nem folytatták úgy, ahogy elindult?

Noha az alapanyag nem új, mégis nagyon izgalmasnak tűnt a Gladiátor sztárjának legújabb munkája. Ráadásul, minden tekintetben hatalmas a szerepben, így Russell Crowe élete egyik legkiválóbb alakításában tombolhat a vásznon. Kár, hogy csak miatta érdemes látni a filmet! Miatta viszont kötelező!

Kiemelt kép

További képk: 1+2

A film Mafab oldala