Éld meg életed minden percét! – LELKI ISMERETEK (2020) kritika

Premier kritikák | 2021-01-06 | Juhász Péter

Joe Gardner befásult zenetanár, hatalmas álmokkal. Minden nap egy New York-i iskolában álmos diákoknak próbálja meg átadni zenei ismereteit, ám közben mindvégig érzi, elrepül felette az élet. Legbelül pislákol még benne az apró láng, egyszer méltó helyen majd megmutathatja, megélheti maga is őszintén, miről is szól az emberi lelket átjáró jazz.

Élete lehetősége előtt néhány órával azonban, a nagy rohanás közepette jobblétre szenderül. A másodperc töredéke alatt ott találja magát, ahol normális esetben senki sem szeretné, útban a mennyország felé. Joe nyilvánvalóan nagyon nem akar még az örök béke mezejére kerülni, vissza akar jutni mindenáron oda, ahol élete nagy napja várja, csak nem egészen úgy, ahogy azt pár órával korábban elképzelte.  

A túlvilág vonzásából visszatérő Joe-nak váratlan társa akad, az odafent már ezerszer elengedett 22-es lélek képében, aki egyszerűen nem képes megtalálni az élethez szükséges szikrát. Tucatnyian foglalkoztak már vele, de senkinek sem sikerült érdemben a megfelelő irányba terelnie. Épp ezért, már szkeptikusan áll mindenhez, a Joe-val való közös kalandjuk is csak nyűg. Egészen addig, amíg a testébe visszatérni vágyó muzsikus segítségével rá nem ébred, mit nem vett eddig észre az életben. Vele együtt azonban a jazz álmodozó ura is észrevesz olyan dolgokat, melyek alapjaiban változtatják meg a világgal, az élettel kapcsolatos nézeteit.

A Pixar fennállása óta tucatnyi remekművel jelentkezett. A klasszikus Toy Story mellett ott van a Némó nyomában, az imádnivaló Szörny Rt, A hihetetlen család hihetetlen akciói, a Wall-E, a Fel, és az Agymanók emberi története.  Minden alkotásuk egy lélekbonbon, azonban a Lelki ismeretek még ennél is több!

Pete Docter rendező (Szörny Rt., Fel, Agymanók) legújabb filmje alapvetően ismerős sémák mentén halad, Pixar-mód rántja magával a nagyérdeműt. Van benne azonban valami egészen egyedi, ami eddig még nem tűnt fel korábbi filmjeik megtekintése alatt. Azt hiszem, a zenéje lesz az. A lelkeket felhangoló jazz, mely ezúttal részben Trent Reznor és Atticus Ross páratlan muzikális érzékének döbbenetes érdeme.

A Lelki ismeretekben ugyanis a zene külön életet él. Amint Joe akaratlan kilép az élet kapuján, a film elejére jellemző, és amúgy a Whiplash-t erősen idéző zenei virtuozitást felváltja egy teljesen más hangulatú, elektronikus alapokon nyugvó meditatív lebegés. Ennyire egyedi módon megközelíteni egy filmzenei anyagot, ritka komoly teljesítmény! Nem csupán Pixar területen, de más animációs moziban sem találkoztam még zene ennyire hatásos felhasználásával.

A film címéhez tökéletesen illeszkedve, különös relaxáció érzetét kapjuk az éterien komponált dallamok által, ami még inkább segít elmerülni ebben a lelkis darabban.

A szívvel-lélekkel megálmodott történetben hatalmas figurákkal találkozik az ember. A Lelki ismeretek részben már filmként működik, páratlan a vásznon pergő események képi világa. Az emberi részeket, mintha csak egy játékfilm pillanatait követnénk nyomon. A főbb szerepekben feltűnő figurák egyediek, élettel teli mozzanataik a filmet a Pixar történetének legérettebb mozijává varázsolják. A lélek határain túl játszódó jelenetek pedig frenetikus pillanatokban jelennek meg a nagyérdemű előtt. Kép és hang, meg a mögöttük húzódó, a Pixar univerzumának velejét adó ötletek eggyé válása alkotják meg 2021 első frenetikus filmélményét.

A Lelki ismeretek a mostanában látható, legfontosabb mozgóképes alkotások egyike. Üzenete ebben a kaotikus időszakban fontosabb, mint valaha. Noha elsősorban a kisebbekhez szól, azért durván érinti a felnőttek világát is. Bármennyire is könnyelmű ábránd abban hinni, hogy az ehhez a filmhez hasonló alkotások megérintik az önmagában lassan teljesen elvesző emberiséget, talán mégsem annyira lehetetlen! Talán van még valami bennünk, lelkünk legmélyén, ami megmenekíthet minket a totális pusztulástól.

Világunk mostanában nem éppen a legjobb helyek egyike. Félelemmel, zűrzavarral, kétségekkel teli birodalom. Belső vívódásokkal, negatív energiákkal küzdő emberi lények sötétségbe hajló univerzuma. Most tényleg oda kell figyelnünk a belső hangra, arra az aprócska lángra ebben a nagy szürkeségben, ami semmi mást nem akar, csak egyet; találjuk meg a fényre vezető utat, a hitet önmagunkban, és a világmindenségben. Találjuk meg újra a jazz-t!

Kiemelt kép

További képek: 1+2+3