Nem hiszel majd a szemednek! - WILLY’S WONDERLAND (2021) kritika

Premier kritikák | 2021-02-26 | Juhász Péter

Nicolas Cage 2021-ben is folytatja filmes mélyrepülését, és ha lehet, komolyabb mélységekbe zuhan, mint valaha. Legújabb mozgóképes produkciójában hatalmas gyilkos bábukkal harcol egy lepusztult vidámparkban, mindeközben egyetlen szó sem hagyja el a száját!

A Willy’s Wonderlandhez hasonló mozgóképes csodát csak ritkán lát az ember. Olyan az egész, mintha rémálmodban Nicolas Cage oldalán küzdenél vérszomjas plüssökkel, csak épp ez nem álom, hanem a valóság.  Kevin Lewis filmjében minden is megtörténhet, és bizony meg is történik.

Nicolas „überlaza” Cage napszemüveggel fején, frissen nyírt szakállal, dögös verdában ülve dönget a történet elején, majd hirtelen defektet kap. Hayeswille városka egyetlen autószerelőjéhez vezet az út. Megcsinálja a gumikat, de hősünknek be kell vállalnia egy melót. Cage némán bólint. A valaha szebb napokat látott, mára igencsak lerobbant vidámpark aktuális tulajdonosa felajánlja neki, kifizeti helyette a javítás költségeit, mivel a városkában nincs működőképes bankautomata. Hősünknek cserébe reggelre ki kell takarítania a viharverte helyet. Néma kézfogás következik, a néző meg csak pislog. Mindeközben megismerjük a helyi seriff lányát, aki igen rosszban sántikál, benzinnel készül felgyújtani a helyet. Vajon, miért? Néhány perc múlva megértjük ezt is. 

Cage magára ölti a vidámpark logójával ellátott pólót, nekiáll sikálni, mikor furcsamód mozdulni látszanak a háttérben tornyosuló, bizarr bábuk. Cage nem sokat teketóriázik, gyorsan lerendezi a rátámadó borzalmat. Közben, a nézővel szöges ellentétben, meg sem lepődik a különös történés láttán. 

Idővel aztán kiderül, miképp is lehetséges mindez. Nem akarom most elárulni, noha nem sokat veszítene a kedves érdeklődő ezen ismeret birtokában. Nicolas Cage legújabb mozija ugyanis kínosan rossz vígjáték és még kínosabb horrorfilm borzasztóan bárgyú elegye. 

Nem tudom, miféle elme agyszüleménye ez az egész, de Cage még a produceri feladatokat is magára vállalta. Nem mondom, alapvetően lehetne a film egy szürreális rémlátomás, vagy groteszk szatíra, ha nem lenne ennyire együgyű és olykor végtelenül ostoba. A percek múlásával egymás után tesszük fel magunkban a kérdéseket; 

A segítségére siető, sztereotip figurákból álló kis csapat tagjainak sorsszerű elhullásánál például miért nem avatkozik közbe némaságot fogadott héroszunk? Miért fontosabb neki a 10 percenként felpattintott dobozos sör és a hely egyetlen működőképes flippergépe? Miért avatkozik aztán mégis közbe, miután a fél brigád már szörnyethalt? Miért nem beszél? Miért annyira természetes, hogy ez a rettegett hely évek óta szedi áldozatait, holott egy kanna benzin megoldott volna rég mindent? Tucatjával lehet feltenni tehát az ehhez hasonló kérdéseket a 90 perces játékidő alatt, de igazából mit sem számít a lényeget tekintve. 

A Willy’s Wonderland alapvetően lehetne, vagyis, lehetett volna egy izgalmas produkció. Tény, hogy morbid lett volna, de legalább nem ennyire fájdalmas élmény. Jelen esetben ugyanis, a horror erősen mosolyra fakaszt, nyílván, valahol ez volt a cél, a vígjátéki elemek meg nagyon félrecsúsztak. Cage idegesítő szótlanságát totálisan elmebeteg jelenetek kompenzálják, szerencsére akad közöttük néhány egészen nagyszerű pillanat is. 

Összességében, amolyan modernkori Nic Cage show, pontosan úgy, azon séma mentén haladva, ahogy azt már jó néhány éve láthatjuk az Oscar-díjas színész utóbbi éveiben. Egy újabb, közepesen bárgyú mozgóképes próbálkozás, néhány jól beállított jelenettel, idióta humorral és nagyon beteg, de roppant bugyuta horrorisztikus részekkel. Színészünk legutóbbi váratlan és meglepő sikere után, már ami a csúnya szavak frenetikus kivesézését illeti, ismét elkövetett egy durván b-kategóriás rettenetet, melyet csupán egyetlen dolog ment meg a totális kudarctól, Nicolas Cage maga, azzal a büszkén vállalt elmebetegséggel, amivel ezekben a minősíthetetlen produktumokban is gőzerővel lubickol. 

Kiemelt kép

További képek: 1+2