KULTPERCEK: A sebhelyesarcú (1983)

Cikkek | 2023-10-21 | Turbók Krisztián

Az 1983. december 9-én bemutatott A sebhelyesarcú című film hozott ugyan pénzt a mozikban, de nem volt azonnal nyereséges. Az azóta eltelt 40 év alatt azonban a filmet klasszikusként emlegetjük. A Variety magazin 1982. április 6-án jelentette be, hogy a világsztár Al Pacino és Sidney Lumet rendező az 1932-es film remake-jén dolgoznak, de nem sokkal később már Brian De Palma ült a rendezői székbe. Az eredeti költségvetés 13-14 millió dollár volt. Amikor a forgatás 1983 nyarán befejeződött a költségek 37 millió dollárra emelkedtek.

Közvetlenül a film bemutatója előtt a Universal egy premier előtti vetítést és partit rendezett a Sardi's-ban, New Yorkban, ahol olyan eklektikus vendégek jelentek meg, mint Cher, Raquel Welch, Lucille Ball, Eddie Murphy és Kurt Vonnegut, aki a láncfűrészes zuhanyjelenet alatt ki is sétált a vetítésről" - írta a Variety.

A cikk hozzátette, hogy az 1932-es eredeti alkotás miatt az új filmet Ben Hecht írónak és Howard Hawks rendezőnek ajánlották a készítők, ami kifütyülést váltott ki a főleg szakmabeliekből álló közönségből.

A projekt tehát Armitage Trail 1930-as ponyvaregényéből indult, amelyet a gengszter Al Capone ihletett, akinek beceneve Sebhelyesarcú volt. A könyv és az 1932-es film középpontjában a chicagói szesztilalom áll. Az 1983-as változat a floridai drogkereskedelemre váltott.

A De Palma változat forgatása előtt a film készítői bejelentették, hogy az sztoriban helyet kap az 1980-as migránsinvázió, mivel Fidel Castro kommunista diktatúrája miatt több ezer kubai menekült át az Egyesült Államokba. A sebhelyesarcú forgatása során pedig emiatt kubai-amerikaiak tiltakoztak az ábrázolásuk ellen.

A hírverés tovább fokozódott, amikor a korai vetítéseken azt pletykálták, hogy a film X-besorolás előtt áll. A Variety kritikája például ezt írta: "A film véres, de nem brutálisabb, mint sok másik az utóbbi évekből, bár esélyes, hogy több négybetűs szót tartalmaz, mint bármelyik eddigi film".

Amikor Brian De Palma rendező benyújtotta a filmet az MPAA-nak, az "X" besorolást kapott. Ezután néhány vágást eszközölt, és másodszor is benyújtotta a filmet, ami megint "X" besorolást kapott. Ezután megint vágásokat végzett, és harmadszor is benyújtotta a filmet, de a minősítés ismét "X" lett. De Palma nem volt hajlandó tovább vágni a filmet, hogy R-besorolást kapjon, így ő és Martin Bregman producer meghallgatást szervezett az MPAA-nál. Bevontak egy szakértői csoportot, köztük valódi kábítószer-ellenes tiszteket, akik kijelentették, hogy a film nem csak a drogos alvilág valós életét mutatja be pontosan, de végső soron drogellenes film, és széles körben láthatónak kellene lennie. Ez 18-2 arányban meggyőzte a döntőbírókat arról, hogy a film harmadik, benyújtott vágása megérdemli az "R" besorolást. De Palma azonban azt feltételezte, hogy ha a film harmadik vágása "R" minősítést kapott, akkor a legelső vágásnak is "R"-nek kellene lennie, amivel az MPAA nem értett egyet. Mivel azonban úgy vélte, hogy a stúdió vezetői nem ismerik a különbségeket a különböző benyújtott vágások között, De Palma mégis a film első vágását küldte ki a mozikba, és csak néhány hónappal később, a házimozis megjelenése után vallotta be a tényt.

A lehető legpontosabb film megalkotása érdekében Oliver Stone Floridában és a Karib-térségben töltött időt, és a törvény mindkét oldalán dolgozó emberekkel készített interjúkat.

"Ez adta nekem az egész hangulatát. Egy napsütötte, trópusi, harmadik világbeli gengszteres, szivaros, szexi miami filmet akartam csinálni".

A forgatókönyv megírása közben Stone kokainfüggő lett, így ez betekintést engedett neki abba, hogy a drog mit is tud tenni a használókkal. Stone tulajdonképpen úgy próbált leszokni a drogról, hogy a forgatókönyv befejezéséhez elhagyta az országot, hogy távol legyen a csábítástól.

"Párizsba költöztem, és kiszálltam a kokain világából is, mert ez is problémát jelentett számomra" - mondta. "Akkoriban kokóztam, és nagyon megbántam. Rászoktam, és függőséget okozó személyiség voltam. Csináltam, nem szélsőségesen, vagy olyan szinten, hogy olyan romboló voltam, mint egyesek, de mindenképpen olyan szinten, hogy mentálisan kezdtem elsorvadni. Elköltöztem az akkori feleségemmel Los Angelesből, és visszaköltöztem Franciaországba, hogy megpróbáljak egy másik világba kerülni, és másképp látni a világot. A forgatókönyvet pedig végül kibaszottul józanul írtam meg."

A végső lövöldözős jelenetben Al Pacino a csövénél fogva ragadja meg a fegyvert. Bár csak vaktöltényeket használtak, a keze súlyosan megégett, és a forgatás néhány hétre leállt. A produkció ezt az időt arra használta fel, hogy a végső lövöldözős jelenetet számos szögből, több kamerával is felvegyék.

A film nagy részét a kaliforniai Los Angelesben forgatták, a floridai Miami helyett, mivel a Miami Turisztikai Hivatal úgy döntött, hogy nem engedélyezi a forgatást, mivel attól tartottak, hogy a film visszaveti a Miamiba irányuló turizmust, különösen mivel Miami legújabb kubai bevándorlóit gengszterekként és drogdílerekként mutatta be. A gyártást ezen kívül veszélyeztették volna a film témája miatt feldühödött kubai-amerikaiak tiltakozásai is. A forgatáshoz használt utcákat és épületeket ennek fényében a művészeti vezetők átalakították, hogy Miami "hangulatát" keltsék a vásznon.

A Family Media Guide - ami a filmek trágárságát, szexuális tartalmát és erőszakosságát figyeli -, szerint A sebhelyesarcú (1983) 207 alkalommal használja az Fuck szót, ami körülbelül 1,21 Fuckot jelent percenként. A film megjelenésekor ez volt a legtöbb a filmtörténelemben.

A remake a mozikban jól teljesített, világszerte pedig 65 millió dollárt keresett, de ez nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a nagy költségvetést. Később a házimozis kiadásokkal és azon kívül is nyert rajongókat magának. 1984-ben viszont ez volt a nyár legkelendőbb filmje. 1984. június 22-ig 100 000 videokazettát adtak el belőle, ami becslések szerint 5 millió dolláros bevételt hozott.

A film tovább növelte a nézők számát a kábeles és a streaming csatornákon. Az embereknek tetszett a túlzó erőszak, az intenzív színészi játék és a szándékosan vulgáris nyelvezet.

Az eredeti Howard Hawks rendezte film 93 perces volt, a remake ellenben 170 perces. Pacino legendás dumái pedig bekerültek a popkultúrába.

Szó volt egy újabb remake-ről, amelyben Antoine Fuqua, a Coen-fivérek, Terence Winter és Diego Luna is részt vett különböző időpontokban. Az új változat azonban lekéste a 2018-as premierdátumot.

Forrás: Variety+IMDb

Képek: TMDb