29 esztendővel ezelőtt került a mozikba a Csillagkapu című amerikai–francia sci-fi Roland Emmerich rendezésében. A film a Csillagkapu franchise első része, a főszerepekben pedig Kurt Russell, James Spader, Jaye Davidson, Alexis Cruz, Mili Avital és Viveca Lindfors látható.
Az 1994. október 28-án a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) által bemutatott film vegyes kritikákat kapott, a film atmoszféráját, történetét, karaktereit és grafikai tartalmát egyaránt dicsérték és kritizálták. Világszerte 196,6 millió dolláros bevételt ért el 55 milliós gyártási költségvetéssel szemben.
Nagy kedvencem, az a fajta mozi, mely ugyan nem lett Star Wars kaliberű klasszikus, de a maga nemében mégis ott van a legjobb, legtöbbet emlegetett sci-fik között. Emmerich itt még nagyon érezte a dolgokat, tudta, mi kell egy nagyszabású produkcióhoz, és nem szállt el még annyira, mint bő 10 évvel később, amikor egyre haloványabb filmekkel jelentkezett.
A Csillagkapu emlékezetes fimzenéje David Arnold zeneszerző első munkája volt amerikai játékfilmben. Amikor Devlin és Emmerich először repültek Londonba, hogy találkozzanak Arnolddal, még nem hallották a filmzenét; majd meghallgatva úgy érezték, hogy "egészen más szintre emelte a filmet." Arnold interjút készített a színészekkel a forgatás alatt, és az információkat felhasználta a filmzene tökéletesítéséhez.
A filmzenét a Sinfonia of London, egy londoni székhelyű szekciózenekar játszotta fel, Nicholas Dodd vezényletével. Ez volt Arnold második filmzenéje, és az első nagyjátékfilmhez írt zenéje. Arnold nemrég kezdett el dolgozni egy helyi videotékában Londonban, mielőtt felvették. A forgalmazási jogok megszerzésével próbálkozó filmes cégek késése miatt több hónapot töltött egy hotelszobában a filmzenén dolgozva, a zene átírásával és tökéletesítésével.
"Amikor először olvastam a Csillagkapu forgatókönyvét, tudtam, milyen megközelítést kell alkalmaznom, hogy a lehető legnagyobb és legmerészebb legyen. Minden alkalommal, amikor egy csodálatos látványelem tárult eléjük, a szereplők azt mondták: 'Ó, Istenem!'. Ez volt az alapja a Csillagkapu zenéjének, haladni előre a fenséges érzéssel, ahelyett, hogy megijednénk attól, ami a sarkon túl vár ránk."
Jeff Kleiser és a Kleiser-Walczak Construction Co. 40 fős vizuális effekteket készítő csapata alkotta meg a Csillagkaput. Saját fejlesztésű képalkotó és kompozitáló szoftvereket, valamint digitális csomagokat használtak a Csillagkapu, a Rá és a Hórusz-őrök által viselt sisakok és Nagada városképének megalkotásához.
A homokban lévő lábnyomokat digitálisan távolították el. A féreglyuk létrehozása volt az egyik legnagyobb kihívás. A hullámokat úgy kellett megkomponálni, hogy pontosnak és valósághűnek tűnjenek. A kapuval párhuzamosan pásztázó lézereket sorakoztattak fel, hogy szemléltessék a Csillagkapu síkjának felszínén áthaladó test tömegét. Ezután a test azon részeit, amelyek már vagy még nem lépték át a kaput (a forgatás oldalától függően), digitálisan eltörölték, egy olyan eljárással, amely eltávolítja a nemkívánatos komponenseket az egyes képkockákból vagy képsorozatokból. A Csillagkapu megnyitását megelőző víztölcsért úgy vették fel, hogy egy légágyúval egy víztartályba lőttek, ahogy Jeff Kleiser elmondta:
"Nem tudtuk, mekkora nyomásra kell állítani az ágyút, de egytől 500 fontig ment, így azt mondtuk: 'Próbáljuk meg a 100-at - indítsuk el a kamerát, és csapjunk bele. Kiürítette az összes vizet a tartályból, mind a kamerára és ránk ment. Kiderült, hogy 1 font volt nagyjából a megfelelő mennyiség."
Számítógéppel 3D-s storyboardot csináltak, amely lehetővé tette Emmerich számára, hogy különböző szögeket próbáljon ki, mielőtt megkezdi a munkát.
Devlin és Emmerich úgy képzelték el a Csillagkaput, mint egy filmtrilógia első részét, de a 2. és 3. részt soha nem fejlesztették ki. Tizenkét évvel az eredeti film megjelenése után, Devlin kijelentette, hogy tárgyalásokat folytat a jogtulajdonos MGM-mel arról, hogy végre vászonra vigyék a folytatást.
Devlin szerint a második rész a tervek szerint körülbelül tizenkét évvel az eredeti után játszódott volna, a történet szerint Jackson visszatért volna a Földre egy másik Csillagkapu miatt. A film az eredeti hátterét képező egyiptomi mitológiától eltérő mitológiát használt volna, a harmadik pedig összekötötte volna a szálakat, hogy felfedje, "valójában minden mitológiát egy olyan közös szál köt össze, amit eddig nem ismertünk fel."
Devlin szerette volna, ha a folytatásokra rá tudja majd venni Kurt Russell-t és James Spadert. A színészek pedig állítólag ki is fejezték érdeklődésüket a projektben való részvétel iránt. A filmtrilógia nem kapcsolódott volna közvetlenül a Csillagkapu sorozathoz.