A filmvilág kötelező fordulatai

Cikkek | 2020-03-27 | Juhász Péter

Jól ismerjük azokat a fogásokat, amikkel majdnem minden filmben találkozhatunk legalább egyszer. Egy lezuhanó autó felrobban, a lövés erejétől eldől a hős, a kloroformos zsebkendő azonnal elkábít, az utolsó pillanatban megragadott kötél megment a biztos haláltól. Nos, ugye nem újdonság, ha azt mondom, ezeknek körülbelül annyi alapja van, mint szárnyak nélkül levegőbe emelkedni. Pontosabban, semennyi. Hány olyan filmet láttunk már, amiben ilyen jelenet jött szembe? Több tucatot, valószínűleg. Jelen cikkünkben ezekből szemezgetünk.

Kezdjük egy klasszikus tipikussal! Ami elromolhat, az bizony el is romlik. Az pedig nagyon nem jó dolog! Ugye megvan az a jelenet, amikor Stallone Cliffhangerének elején lezuhan az a szerencsétlen lány? Ugye, megvan? Mi is történik ott pontosan? Hegycsúcson kötél van kifeszítve a csúcs és a helikopter közé, hogy azon keresztül másszanak át hőseink. A mászók között van a semmitől sem félek Sly, jóbarátja, a tapasztalt, ám épp lesérült mászó és annak full amatőr barátnője. Már alapból feltűnik, hogy egy amatőr, aki ráadásul fél a magasban, miképp került fel a csúcsra? De, ezzel most ne is foglalkozzunk! Szóval, lánynak is át kellene jutnia a kötélen, ami nyílván roppant félelmetes feladat, így csak ügyetlenkedve halad előre. A kamera ekkor lemegy a biztosító csatra, - sejtelmes zene indul - mely természetesen elkezd szétrepedni. Egy mászókötél egyik legfontosabb része, vajon miképp készülhet láthatóan puha műanyagból? No, sebaj. Szóval, a csat eltörik, a lány meg fokozatosan csúszik a sorban kioldódó kötelek miatt. Sly természetesen azonnal mentésére siet, és az utolsó pillanatban meg is ragadja, de sajnos a forgatókönyv drámai fonala miatt, nincs menekvés. A kedves arcú lány a mélybe zuhan. Erőteljes nyitójelenet, de valljuk be, igen mesterkélt!

Második legyen mondjuk az, amikor a leleményes ember megmenti az idegen inváziótól a földet, mert rájön, miképp lehet meghackelni az UFO-k harci hajóit! Nos, szerintem nem lesz meglepő, ha azt mondom, ez az egyik legnagyobb butaság. Egy idegen kultúra, mely láthatóan olyannyira fejlett, hogy egészen a Földig képes navigálni valamely távoli galaxisból, valószínűleg sokkal fejlettebb technológiával rendelkezik, mint azt láthattuk a Függetlenség napja című klasszikusban. Imádom azt a filmet, félreértés ne essék, nagyszerű benne Jeff Goldblum is, de 1996-ban is erősen viccesnek minősült, hogy a csúnya idegenek pont úgy kapnak ki, hogy egy egyszerű vírussal megokosítjuk azok csatahajóit, melyek aztán szép sorban aláhullnak az égből. Persze, pontosan ettől lett valahol vicces az egész, és nagyjából senkinek sem tűnt ez fel, vagy csak nem foglalkoztunk vele.

Aztán, ott vannak kedvenc akciófilmjeink a 90-es évekből, főleg John Woo rendezőtől jöttek sorban azon jelenetek, ahol a végső pisztolypárbajokban rendre kifogyhatatlan tárral és elképesztő erejű pisztolyokkal zajlott az eksön. Van Damme Tökéletes célpont című eposzának végén ugyebár Lance Henriksen emberei és JCVD között zajlik nagy fegyverropogás. Rohannak balra, rohannak jobbra, Van Damme ugrik, a levegőben fordul, és mindeközben tökéletesen lő. Nem lepődünk meg, hogy természetesen simán el is találja ellenfelét. Persze, őt is lövik bőszen, de rajta egyszerűen nem fog  a golyó, mert míg Jean Claude simán leszed valakit, addig őt senki. Kedvencem, mikor rálő vagy 10-et, megpördül és arcon rúgja a csúnya ellenfelet, ismét lő egy 20-at és ezután egy laza pörgő rúgással teríti le végleg azt a szerencsétlent. Nem semmi, ugye? Szintén ebben a jelenetben van, hogy Henriksen leghűségesebb katonája, Arnold Voosloo és hősünk egy egymással szembe fordulnak és irgalmatlanul húzzák a ravaszt. Mi történik? Csörömpöl az üveg, robban a fa keret, de egyikük sem kap találatot. Nyílván menőbb nem azonnal leteríteni egymást. No, de azért egy cseppet vicces ez a rész! Természetesen, ezt a filmet is így imádjuk!

Az megvan, hogy az autók, ha lövés éri őket, vagy mondjuk a mélybe zuhannak, nem fognak azonnal felrobbanni? Sőt, nagy eséllyel egyáltalán nem robbannak fel? Ha ki is folyik a benzin, legfeljebb idővel kigyullad és kiég, de egészen biztosan nem robban. Ugyanígy a lövésektől sem. Szóval az olyan alapvetések, amiben ádáz üldözés végén nagy durranással levegőbe repülnek gépjárművek, mint a Halálos iramban vagy akár Stallone Cobra című mozija, meg a Mad Max, enyhén szólva túlzóak. Persze, ez a lényeg bennük, máskülönben Colába fulladnánk az unalomtól, ha reálisan történnének a dolgok, kivéve az olyan remekeknél, mint például a Bourne-széria. Matt Damon filmjeiben elképesztően látványos, ám szinte teljesen hiteles autós jeleneteket láthatunk. Szintén ide sorolható az Ember gyermeke, melynek emlékezetes motoros üldözése filmtörténelem!

Na, és a golyó általi halál vagy épp nem halál? Hányszor látunk olyat, hogy meglövik a szerencsétlent, és az holtan terül el? Valójában azért ez nem ennyire egyszerű. Ha nem az agyat vagy a gerincet éri lövés, akkor bizony sokáig szenvedhet az illető, mire bevégzi. Még a szívet ért találat után is percekig él a test. Azok a legendás western és egyéb találatok, mint az Indiana Jones-ban, mikor egy lövéstől holtan rogy össze az illető, szintén erősen meseszerű. Mint ahogy az is, amikor Dolph Lundgrent meglövik a Sivatagi lavina elején, majd ő az egész filmben úgy harcol, menekül és szeretkezik, hogy oldalán átment a golyó. Nagyjából fel sem bírna kelni, vagy csak vonszolni tudná magát hasonló esetben. Igen, tudom! Akciófilmet nem azért nézünk, mert tudományosan igazolt alapokkal rendelkeznek, de nem árt tisztába tenni ezeket!

És az megvan, mikor valaki átzuhan egy üvegtáblán és utána csak leporolja magát? Na, az sem egészen úgy nézne ki. Az üveg ugyanis alattomos egy dolog! Ha ténylegesen átbukfencezik valaki egy üvegajtón, brutális sérüléseket szerezhet. Az üveg nagy valószínűséggel szanaszét szabdalná a szerencsétlent, akár végzetes sebesülést is okozva. Szóval, amikor Murphy végig dobálja Clarence Boddickert a Robotzsaru emlékezetes rajtaütés jelentében, a rosszfiú nagy valószínűséggel többet egészen biztosan nem tudna a pultra köpni.

Kloroformos zsebkendő, megvan? Amikor a legismertebb krimikben fogják és az ember arcára kloroformmal átitatott kendőt szorítanak, majd az rögtön elalél, szintén csak mese. A kloroform ugyanis oxigénnel vegyülve elveszíti a hatékonyságát, meg nem is hat azonnal. Az áldozat méreteitől függően akár 10 percbe is telhet, mire kiüti az illetőt. Természetesen vannak egészen remekül kivitelezett jelenetek, mint például a Széttörve elején, amikor a csúnya emberrabló elkábítja a szegény lányt. De, Ace Ventura futópályás pillanata nem egészen hiteles.

Hányszor látunk olyat, hogy sürgősen be kellene lépni a központi számítógépbe és az kiírja: „Belépés megtagadva”? Az a fránya computer mindig a legrosszabbkor mond csődöt. Ez nehezíti ugye a Jurassic Park jófiúit, de hasonló jelszavas mizéria akadályozza a Terminator 2. részében is hőseinket a kutatólaborba való bejutáskor. Szintén vicces, amikor pont ennek ellenkezője történik. Ugye nem meglepő, hogy egy biztonsági kóddal védett laptopot mindig az utolsó másodpercekben sikerül feltörni? Lásd; Kardhal. Vagy amikor egy időzített bomba számlálója néhány másodperccel a detonáció előtt áll le? Lásd; James Bond – Goldfinger.

Az is óriási, mikor egy autó akkor nem indul, mikor a legnagyobb szükség lenne rá. Hányszor láttunk már ilyet filmen? Felsorolni is nehéz lenne, de ugye az „indulj már, te rohadék” mondat olyan, mint kisgyerek kezében csörgő. Teljesen megszokott és természetes. Másik autós kedvenc, mikor egy elavult roncsot pikk-pakk helyrehoznak, majd az pöpecül be is indul. Itt is említhetem a Terminator 2-t, ahol néhány csavar meghúzása után máris beindul az endzsin. De, szintén hasonló, mikor általában egy női sofőr küszködik épp a motorral, amikor érkezik a hősies megmentő, aki benyúl lazán a motortérbe és ott csak megigazít valamit, és kész!

Horrorfilmes üldözéskor a szegény áldozat mindig akkor esik a földre, amikor a gonosz gyilkos a nyomába ér. Itt kétféle megoldás szokott előfordulni: csúnya hentelés következik, vagy mielőtt még lesújtana például a Texasi láncfűrészes mészárlásban Bőrpofa, a leányzó felpattan, és huss, tovaillan.

Másik, amikor a késsel hadonászó alak, mint például a Sikolyban akkor botlik meg, mikor épp lesújtani készül. Egy ág a fűben is mindig akkor fogja meg a menekülő lábát, mikor leginkább kellene sietnie. Ezekben a filmekben sem indulnak soha elsőre az autók (Poltergeist) és nyílván azok a fránya ajtók sem nyílnak akkor, amikor kellene. Mondjuk az is erős túlzás, amikor egy rúgással kiszakad tokostul az egész, mégis ezerszer láttunk már ilyet is filmekben.

A víz is igen kedvelt filmes felület. Akció, illetve horrorfilmek kedvenc jelenete, mikor víz alá merülve elképesztően sokáig bírják emberek levegő nélkül. Egy komolyabb bunyó is simán lemegy a felszín alatt, pedig odalent ruhában mozogni szinte képtelenség lenne. A rettenetes támadó elől vízbe menekülve is mindig úgy ússza meg a jó karakter, hogy centikkel mögötte csap le rá a gonosz.

Reggelig lehetne sorolni tovább a tipikus filmes jeleneteket. Ott vannak a napszemüveges titkos ügynökök, akik mindig sunyin figyelnek, a bugyuta mellékszereplők, akik a legfontosabb pillanatban mégis megmentik a szituációt, és ott vannak a bátor hősök, akik akkor is életben maradnak, amikor más már nem. Ezek a sablonos dolgok amolyan kötelező kellékei a filmgyártásnak, és csak a legigényesebb produkciók igyekeznek kihagyni ezeket alkotásaikból. Mi pedig, noha sokadszorra mondjuk ki hangosan, jajj, ne már, mégis újra meg újra alávetjük magunkat ezen becsapásoknak, mert valamiért olyanok ezek, mint a hatásos főcím. Feldobják a jelenetet, fokozzák, vagy épp oldják a feszültséget. Alapvető részei a filmes recepteknek, hiszen élesztő nélkül a legjobb kenyér sem finom.

Képek: IMDb

Címkék:   filmes klisék