Ne nézz fel! – HATÁRTALAN ÉJ (2019) kritika

Házimozi ajánló | 2023-07-16 | Juhász Péter

Vannak misztikus thrillerek, amik pontosan azzal érnek el libabőrt a nézőknél, hogy alig mutatják a félelem tárgyát. Ezek a filmek legtöbbször a színészekre és a sztorira helyezik a hangsúlyt. Egy jól megírt forgatókönyv alapján ugyanis lehetséges úgy is remek filmet készíteni, hogy nem feltétlen muszáj hozzá bankot robbantani. A Határtalan éj egyike ezeknek.

Az 1950-es években járunk, Cayuga államban, Everett tizenéves lemezlovas, aki barátjával, Fay-el épp a lány új magnóját tesztelik. Everett elkíséri Fay-t az éjszakai állásába, mielőtt elkezdené saját műszakát a WOTW rádióállomáson. Fay Everett műsorát hallgatja, amikor egy titokzatos hangjelzés megszakítja az adást. Fay azonnal felhívja Everettet, aki elkezd információkat gyűjteni a hallgatóktól.

Egy Billy nevű férfi telefonál, aki elmeséli, hogy anno titkos katonai szolgálatot teljesített a sivatagban. Figyelmeztették, hogy ha valakinek elmondja ezeket, azzal veszélyeztetni fogja Amerikát. A rejtélyes küldetés egy nagy földalatti bunker építéséről, valamint egy hatalmas, ismeretlen objektumról szólt, és ez csak a kezdet.

A Határtalan éj Andrew Patterson rendezése, aki szerint az ötlet az 1950-es évek fekete-fehér filmjeiből fakad. „Új-Mexikó, UFO-leszállás." 2016 őszén, alig három-négy hét alatt forgatták a texasi Whitney-ben, mindössze 700 000 dolláros költséggel. Patterson ezután egy évet töltött a felvett anyag vágásával. Premierje a Slamdance Filmfesztiválon volt 2019 januárjában. Ezt követően az Amazon Studios szerezte meg a forgalmazási jogokat, így 2020. májusában került odaát a mozikba. Nem sokkal később kijött Amazon Prime Video-on is. A 2021-es 1. Critics' Choice Super Awards díjátadón számos elismerést kapott.

Nos, nem csodálom. A Határtalan éj ugyanis valóban egy remek kis film. Attól nagyszerű, hogy képes megragadni egy hangulatot, amit végig megtart a rövid, de annál velősebb játékidő alatt, és ezzel úgymond székhez szegezi a nézőt. Nincsenek benne grandiózus jelenetek, milliós effektek, vagy hatalmas sztárok. Van azonban egy frappáns történet, amit okosan vetettek papírra, és adaptáltak aztán filmre. Végig a ’80-as évek klasszikusai jutottak eszembe, olyan alkotások, mint az Alkonyzóna, a Harmadik típusú találkozások vagy az ET. Hiába rövid, Patterson filmje alig 90 percben is képes szépen kibontani az egyre izgalmasabbá váló történetet, és teszi ezt úgy, hogy gyakorlatilag hanghatások és színészi alakítások segítségével igyekszik elsősorban a fantáziánkra bízni a legfélelmetesebb pillanatokat.

Kedvelem azokat a produkciókat, ahol számít a néző, és nem csupán popcornt majszolni hívják a moziba, hanem megmozgatják gondolatait és érzéseit egyaránt. A Határtalan éj a bevezetőt követően egyre mélyebbre merül, emberi sorsok és történetek bontakoznak ki szemeink előtt, és még akkor sem ül le, amikor épp nem történik semmi rendkívüli. Köszönhető ez a két főszereplőnek, Sierra McCormicknak és Jake Horowitznek, és a mellékszereplők ihletett alakításának. Ők együtt kísérik el minket arra az izgalmas éjszakára, ahol a különös hangjelenséget követően egyre érdekesebb dolgok ébresztik fel a lakosságot. Nyomozásuk során különös alakokkal találkozunk, akik érdekes dolgokat mesélnek, miközben a képernyők előtt egyre hűvösebb lesz, és időnként a fotel karfáját is megszorítjuk.

Ha szereted az UFO-s mozikat, a misztikus sztorikat, a minimális költségvetésből megvalósított produkciókat, akkor ez a te filmed. A Határtalan éj kellemes meglepetésként ért, nem ismertem az alkotókat, színészeit, mégis remek szórakozásnak bizonyult. Legutóbb hasonló élményt a jóval grandiózusabb Nem című Jordan Peele rendezés nyújtott, de nagy örömmel tölt el, hogy töredék összegből is lehet ma még hasonlóan erős mozit készíteni.

A Határtalan éj magyar szinkronnal elérhető az Amazon Prime felületén!

Képek: TMDb