Sorozatajánló – PAM & TOMMY (2022) kritika

Házimozi ajánló | 2023-10-01 | Szombati Zoli

Kifejezetten meglepő, hogy a ’90-es évek egyik legnagyobb és legkétesebb kifutású amerikai bulvármédia-szenzációjáról csak a múlt évben készült minisorozat, hiszen a történet annyira magas labdának mondható, hogy mozgóképes feldolgozásért kiált. Mivel napjaink nosztalgiájának célkeresztjében a ’80-as és (egyre inkább) a ’90-es évek található, az viszont már egyáltalán nem meglepetés, hogy végül felkerült a palettára. Annak ellenére is, hogy az egykor a botrányos történések kereszttüzébe került Pamela Anderson playmate és „színésznő” semmilyen szinten nem támogatta az elkészültét (még egyfajta rehabilitációs célzattal sem, ami egyébként jobbára meg is valósult), sőt hallani sem akart róla. Az egykori Baywatch-sztár annyit mindenesetre nyilatkozott, hogy ahhoz tudná hasonlítani a házi szexvideó botrány újbóli kiteregetését, mint amikor sót hintenek egy felszakított sebbe. A másik fél, Tommy Lee viszont engedékenyebbnek mutatkozott, de közvetlen szerepet (például tanácsadóként) ő sem vállalt, noha az őt alakító színésszel állítólag találkozott. A feldolgozás hitelességéről később még érdemes lesz szót ejteni, most inkább rátérek a kezdetekre és azokra a forrásmunkákra, amelyeket a készítők közvetlenül alapul vettek. A Disney égisze alá tartozó Hulu streaming csatorna szerezte meg a jogokat, amely a közelmúltban már jelentkezett nívós sorozatokkal. (A tett például kifejezetten jó dráma volt, erről hamarosan tervezek is írni, míg a legismertebb valószínűleg A szolgálólány meséje lehet). A széria kreátora a karakterfókuszú író, Robert Siegel lett, aki Darren Aronofsky remekművével, A pankrátorral szerzett elismertséget. Eredetileg James Franco neve is határozottan felmerült (még a férfi főszerepre is), de minden bizonnyal az ekkoriban felszínre került zaklatási ügyei árnyékában visszalépett. (Executive producerként a testvérével együtt ugyan részt vett, de még a kreditek közül is töröltette magát). A nyolcból számos epizódot az ausztrál Craig Gillespie rendezett, aki újfent bizonyította, milyen jól ért a valós életrajzi elemeken alapuló karakterábrázolásokhoz, hiszen ő készítette az Én, Tonya című kitűnő filmdrámát is. A készítők leginkább a Rolling Stone magazin részletes, 2014-es cikkjére támaszkodtak forrásként, pontosabban az abból adaptált nagysikerű könyvre: The Untold Story of the World's Most Infamous Sex Tape címmel.

A címszereplők kiválasztása egyszerűen fenomenálisan sikerült, a sorozatot látva ez egyértelmű bizonyosság. Különösen Lily James telitalálat, holott pont nem egy angol színésznőtől várnánk ilyen fokú azonosulást. Az akcentusának természetesen nyoma nem volt, ahogyan a korábbi szerepeinek jelentős részében megfigyelhető szende, félénk lánykának sem. Bár szép nőről van szó, de természetesen a sminkesekre kiemelt feladat hárult az esztétikai hasonlatosság tökéletes megteremtése érdekében: James állítólag minden forgatási periódus előtt négy órát töltött el a szakemberek „keze alatt”. Kék kontaktlencsét kellett viseljen, de mellben is „megerősítették”, nem beszélve a parókákról, műhomlok- és egyéb prosztetikai kiegészítésekről (például fogazat, szemöldök). Testdublőrt állítólag nagyon kevés jelenetben alkalmaztak. A külsőségek egyezése egy dolog, mert legalább ennyire fontos a megfelelő gesztusrendszer, kommunikatív sajátosságok kidomborítása: a színésznő modorában is egészen zseniálisan hozta az egykori szexszimbólum minden egyes, a külső szemlélő számára ismerhető attitűdjét. James összképet tekintő azonosulása olyan fokú, hogy a karakterben elvesznek a saját vonásai, ami a színészet csúcsa. A sorozatot már csak az ő játéka miatt is ajánlatos megnézni! Azonban a Mötley Crüe dobosát megjelenítő Sebastian Stannek sincs oka semmi szégyenkezésre. Az önértékelésében egészen elszállt, nagyívben teszek a világra és különben is ide a világot de rögtön-típusú excentrikus rocksztár hozzáállást elsőrangúan jeleníti meg a romániai születésű amerikai színész, ám egyúttal az alapjaiban önelégült figura Pamelához viszonyuló, szenzitív énjét is képes szükség esetén előtérbe helyezni, azaz a karakterének mindvégig jelen van egy jól érzékelhető kettőssége, amely árnyaltabbá teszi azt. Az ő esetében is szükséges volt néhány változtatás, amely hajkezelést, piercingek és orrkarika behelyezését, illetve műtetoválást foglalt magában, az elhíresült animatronikus péniszről már nem is beszélve. :) A két főhős ismert sztár, viszont a harmadik lényeges szereplőt Seth Rogennek (aki amúgy az emlegetett James Franco országos cimborája) szinte a semmiből kellett felépítenie. Az önérzetében megsértett Rand Gauthier az ügy kirobbantójaként annak kulcsfigurája is egyúttal, személyében egy karikatúraszerűen előadott, belátásra képes lúzer szerencsétlent láthatunk megjelenni, miközben épp az általa elindított lavina kezdi maga alá temetni. A pornóproducer- és rendező szerepében pedig Nick Offerman szállítja kitűnően a surmót, hozzá valahogy nagyon passzolnak ezek az elszállt, poénosabb figurák.

A sztoriról csak nagyvonalakban, hiszen egész jól ismert, ahogyan a két celebritás viselt dolgai is. A ’90-es évek valószínűleg legnagyobb amerikai szexszimbóluma és a Mötley Crüe glam-rock banda dobosa négy napos ismeretség után házasodott össze egy tivornyázással töltött nyaraláson, s mire visszatértek Kaliforniába, a bulvársajtó az évtized sztárpárjának kiáltotta ki őket. Kettejük kapcsolatát lángoló szenvedély jellemezte (Tommy Lee még arra is hajlandó volt, hogy promiszkuitását feladja szerelme kedvéért), de a boldog házasságuk egy 1995-ös nem várt esemény miatt komoly válságba került. A zenész ugyanis a malibui villájának felújításakor összekülönbözött az egyik munkással, Rand Gauthier pedig úgy gondolta, hogy a sértett hiúsága és az üresen kongó pénztárcája okán odacsap egyet a gazdagoknak, és megleckézteti Lee-t. A motelszobákban tengődő asztalos meglovasította a dobos páncélszekrényét, majd a legnagyobb meglepetésére abban megtalált pajzán magánvideót (melyet a pár a nászútján készített egy hajón) elkezdte másolni, és az internet segítségével terjeszteni. A „közkinccsé tett” felvétel nyomán az a bizonyos szellem pedig kiszabadult a palackból, s az események eszkalálódásával mind Andersonék kapcsolata, mind pedig Gauthier élete félresiklott… A sorozat legnagyobb erénye a személyesség érzetét keltő színészi játék minősége és hitelessége mellett az, hogy - verbalitásában is - kifejezetten szórakoztató, így a ’90-es évek lenyomatának beillő, több szubkultúrát egy füst alatt bemutató Los Angeles-i retróhangulata egyszerűen magába szippantja a nézőt. A korhűséget érdemes külön is kiemelni, sőt a készítők természetesen messzemenőkig tanulmányozták a főszereplők akkori ruhatárát is, így az alkalmazott kosztümök és kiegészítők (a megfelelően választott forgatási helyszínekkel) sokat hozzátesznek az élményhez. A ’90-es évek közepének atmoszféráját több esetben maga a sztori hívja életre, hiszen fókuszba kerül az internet hajnalát fémjelző, visszatekintve már-már nevetségesnek ható időszak, és humorforrásként természetesen az akkoriban virágkorát élő kaliforniai központú videókazettás pornóbiznisz háttérkulisszái sem maradhatnak ki. Meglepőnek mondható, hogy a pilotepizód szinte kizárólag a másik fél, azaz Gauthier bemutatására vállalkozik, Gillespie tehát rögtön az elején jelezni kívánja a figura fontosságát a kibontakozó események szempontjából. Később természetesen Anderson és Lee gyakorta kontrollvesztett életébe (a rivaldafényt jobbára mellőzték, sokkal inkább a magánéletet taglalják) és személyiségjegyeibe is részletes betekintést kapunk. A hangulat ötvözi a drámai, a romantikus, a komikus és a krimikre hajazó stílusjegyeket, a végkifejlet felé közeledve azonban egyre inkább a személyes dráma irányába tolódik el a hangsúly. Jól érzékelhető, hogy a sztárság felszínét jellemző csillogás és bulvárvillongás hátterében a sorozat valójában egy kiüresedő, szomorú történetet kíván elmesélni, mégpedig tanulságokkal. Az alkotók kifejezett célja, hogy a megbélyegzett Andersonról alkotott közvélekedést árnyalják, és egyfajta elégtételt nyújtva a személyiségi jogot alapjaiban sértő szexista skandalum igazi kárvallottjának őt nevezzék meg. A széria görbe tükröt tartva mutatja be, mennyire másként reagált a páros két tagja az egyre terebélyesedő botrányra, és hogyan csapódott le a szenzációra éhes, megvetéssel vegyes állandó élcelődés a kapcsolatukon. Ironikus módon a hozzáállásuk nagyjából megegyezett ezzel a szóban forgó sorozattal összefüggésben is…

A fellelhető források alapján azt lehet mondani, hogy a feldolgozást tekintve hitelességi deficit nem merül fel, noha a teljes igazságot nyilván csak az érintettek tudhatják igazán. Eleve lényeges szempont, hogy a páros mindkét tagja meglehetősen a reflektorfényben fürdőzve élte az életét akkortájt, ezáltal bizonyos értelemben véve nyitott könyvnek voltak tekinthetőek. Bár az internet még gyerekcipőben járt, a (bulvár)magazinok és a lesifotós hiénák azonban óriási dömpingben foglalkoztak velük, hiszen mindketten az amerikai álmot testesítették meg a sikereikkel, a bulvár pedig arrafelé a képzeletbeli piedesztálra emelt bálványok megdöntésében legalább olyan előszeretettel dagonyázik. Az eset azért vert különösen nagy port, mert korábban sosem láthatott a kíváncsiskodó egységsugarú átlagember ennyire intim pillanatokat sztárként élő emberek magánéletéből. A közvélemény ekkor tapasztalhatta meg először igazán, hogy az internetnek mi is az egyik legsúlyosabb árnyoldala, illetve a napnál világosabbá vált az a mára közhelynek számító megállapítás, miszerint ami egyszer felkerül a világhálóra, az kvázi örökké ott is marad. A sorozat jelentőségéhez hozzátartozik az is, hogy a kiemelt színészek mindegyike Emmy-jelölésben részesült, miután nekik nagyban köszönhető, hogy a nézőt ilyen szinten tudták közel engedni ehhez a történethez… A forgatás nem volt sehol máshol elképzelhető, csakis Los Angelesben - a városban számos helyszínen megfordult a kamera 2021 tavaszán, néhányat fel is sorolok. Lee malibui házaként egy chatsworth-i (San Fernando Valley) villa szolgált, a La Quilla Drive viszont sajnos nem látogatható meg, miután egy gated community része. A Rand lakhelyét jelentő motel Van Nuys-ben található, a Delano Streeten. Milty, a pornórendező irodájának fellelhetősége szintén Van Nuys kerület (Friar Street). A Pamela és Tommy első találkozását követő parkolójelenetet a Vine Streeten forgatták, az Avalon Hollywood & Bardot klub mellett. Erica (Rand exneje) lakhelye North Hollywoodban van, a Camarillo Streeten. Végezetül: a Baywatch forgatását taglaló képsorokat viszont tényleg Malibuban lőtték, jelesül Zuma Beachen.